Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-23 / 145. szám
www.ujszo.coml 2022. június 23. KULTÚRA 9 „Örökké él, kit igazán szeretnek” Az évszázad Manonja címmel Házy Erzsébetre emlékező kiállítás látható nyáron a pozsonyi Brámer-kúriában Az évszázad Manonja, vagyis Manón sokféleképpen van jelen a Bramer-kúriabeli kiállításon (Somogyi Tibor felvétele) TALLÓSI BÉLA Pozsony A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában szeptember 11-ig tekinthető meg a Házy Erzsábet emlákáre rendezett, Az ávszázad Manonja című kiállítás, mely a Több mint szomszád - Magyar Kulturális Hát Pozsonyban rendezványsorozat részeként nyílt meg. A pozsonyi születésű Házy Erzsábet az 1960-as ás 70-es évek operaszínpadainak sztárja volt, nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban. A kiállítás dokumentum-, kép- és hanganyagában, kosztümöket, kellékeket felsorakoztató tárgyaiban a gyerek- és ifjúkortól indulva a felívelő pályát megrajzolva, majd a pálya csúcsáig elérkezve, a leghíresebb szerepet, a Manont pedig sokféleképpen kiemelve elevenedik meg az a legenda, amit Házy Erzsébet képvisel. Mivel mással lehetne csalogatóbban invitálni a leendő közönséget erre a kiállításra, mint a bevezető tabló fő és a „legendáról” mindent összefoglaló szövegével, amely a műfaj egyik legnagyobb értőjétől, Szinetár Miklóstól vett idézet: „Több nagy korszak volt az opera történetében. Az egyik ilyen a hatvanas és hetvenes évek világa. Melis György, Ilosfalvy Róbert, Réty József, Sándor Judit, Bende Zsolt, Kelen Péter és még sokan mások, közöttük is emlékezetes Házy Erzsébet. Gyönyörű hang, nagy színpadi tehetség és csodálatos női jelenlét. Ezek mind együtt voltak ebben a nagyon szép, törékeny és mégis rettenetesen erős művészben, aki ha bejött a színpadra, bizony nem nagyon lehetett másra figyelni. Egyszerre volt varázslatos díva, primadonna és hibátlan zeneművész. Egyéniség volt, aki nem hasonlított senkire, és nem volt senki, aki hozzá hasonlított.” Ahogy Szinetár Miklós jeles névsorában is ott ékeskedik Melis György, méltán az első helyen, dementis Tamás, a Magyar Állami Operaház magánénekese is Melis Györggyel kezdte a pozsonyi kiállítást megnyitó beszédét. A magyar operajátszás megkerülhetetlen alakjától kölcsönzött idézetet továbbfuzve, hogy „sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a kiválasztottak”, tette nyilvánvalóvá rögtön az elején: „Házy Erzsébet a kiválasztottak kiválasztottja volt”. A Magyar Állami Operaház aranykorának egyik oszlopos tagjaként „egyszemélyes magánmitológiát teremtett”. Nem véletlen, hogy ezerarcú előadóként emlegetik még ma is, vannak szerepei, melyek egybeforrtak a nevével. „Egy egyszeri, megismételhetetlen zenei zseni volt” - fogalmazott dementis Tamás. A megnyitó szövegéből a számokban ránk maradt tények is alátámasztják a magasba emelő jellemzéseket. Az egész álomszerűén kezdődött, gyorsan felismerték tehetségét: 22 évesen, 1951-ben került a Magyar Állami Operaházba, 4 nyelven beszélt, kiválóan zongorázott. Pályafutása során 62 főszerepet énekelt el. Életművében az operaházi és operett főszerepek mellé 16 nagylemez, 12 filmszerep társult. A Manont, melynek címszerepével beírta magát az operatörténelembe, a bemutató évében több mint negyvenszer játszották, amire a mai napig nem volt példa, és utána több mint 10 éven át folyamatosan repertoáron tartotta az Operaház. dementis Tamás magától Házy Erzsébettől is a legkifejezőbb idézeteket választotta ahhoz, hogy beszédében felelevenítse emberi és művészi személyiségét, életigazságait: „Állandóan elégedetlen vagyok önmagámmal, mert túlságosan magasra rakom a mércét. Művészetet kis ambícióval nem érdemes csinálni” - így hangzik egyik tartósan helytálló mondása. Majd a másik: „Csak égve tudok élni. Azt persze nem tudom, hogy meddig lehet így élni.” És a végső és elkerülhetetlen: „A tehetség nem múlik el, nem lehet sem megszerezni, sem elveszíteni. Csak bele lehet halni.” Ám ahogy a dementis Tamás által idézett Melis György szavai is hangoztatják: „Aki egyszer is láthatta, soha nem felejti, aki nem, örökké sajnálhatja. Mert csak az hal meg, kit elfelednek, örökké él, kit igazán szeretnek.” Pontosan erről szól tisztán, nagy tisztelettel és tovább éltetőn a pozsonyi kiállítás. Tegyünk a fentiek mellé, a képet árnyalandó, még egy idézetet a kiállítás egyik tablójáról, Horváth Ágnes író szavait: „Hogy irtózott mindig az egyedülléttől. Félt, rettegett, mint gyermek a sötétben. A fényt, a világosságot, a társaságot szerette. Nem akart ő abban tündökölni, inkább eggyé válni vele, beleolvadni.” Újfent hangsúlyozva: Puccini Manón Lescaut-jának címszerepe sokféleképpen van jelen a Brámer-kúriabeli kiállításon. Mélyen megérintő igaz gyöngyszem az anyagban a korabeli karos lemezjátszón még ma is csillogóan forgó régi bakelitlemez, amelyet a belepréselt hang mellett az idő is jócskán barázdált: mégis ez az igazi hagyaték, hangzásban és emlékidézésben is, lévén az eredeti, a valós múlt, a halhatatlan, az örökké tartó. Mellette ott van a dementis Tamás által az enyészettől megmentett és saját kezűleg restaurált Manon-jelmez: a kiállítás mitikus közegében teljes pompájában hat ránk aurájával a második felvonás híres arany kosztümje, melyben Házy Erzsébet az Ékszer áriát énekelte. „Szépen, tisztán, kacéran, halálosan és fájdalmasan, szerelmesen énekelt, játszott, átlényegült, belebújt a szerepbe” - ezt már a Manonról szóló tabló közli a látogatóval. Hang és jelmez a múltból. De a megnyitón a jelenben is csodálatosan szóltak a Házy Erzsébetet emlékeinkből visszahozó híres áriák, köszönhetően Bordás Máriának, a 2021-es Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny különdíjasának, akit Patkoló Anikó zongoraművész kísért. A kiállítás kurátorai Klemen Terézia, a Lehár Ferenc Polgári Társulás elnöke és Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója, aki jelezte, hogy Az évszázad Manonját szeretnék a jövőben más helyeken is kiállítani. így legyen, mert megható szépségeket, a magyar operajátszás Pozsonyból származó legendájának felhevített izzását, sok tudást, a különféle médiákkal megörökített aranykor feltámasztását, az opera útjait rejti magában ez a gondos múzeumi munkával megteremtett, kivételes anyag. Ed Sheeran és szerzőtársai 900 ezer font nyereséggel zárták a pert Az illatókes bíró döntése alapján 916 200 angol font üti Ed Sheeran és két szerzőtársa markát perköltség, illetve anyagi kártérítés gyanánt. A huszonegyedik század poptörténetének eddigi lesikeresebb brit szerző-előadója áprilisban megnyerte, a Shape of You című sláger miatt ellene indított plágiumpert. A popsztár és társszerzői (John McDaid és Steven McCutcheon) végig tagadták, hogy a 2017 januárjában megjelent dalban a Sami Switch néven futó előadó Oh Why című számának egy jellegzetes dallamát koppintották volna, és a bíróság nekik adott igazat. A felperes ügyvédje azonban az ítélet kihirdetése után is azt nyilatkozta, hogy szerinte kétségtelen hasonlóságok vannak a két dal között. Azzal érvelt, hogy Ed Sheeran, aki bevallotta, hogy ismerte a számot, tudatosan vagy akaratlanul használta azt a Shape of You írásakor. A popsztár és társai még aznap kiadtak egy nyilatkozatot, melyben az áll, hogy a hosszú hónapokig húzódó bírósági ügynek számukra Ed Sheeran a bíróság szerint nem lopott dallamot (Fotó: TASR/AP) messze nem csak pénzben kifejezhető ára volt. Azt állították, hogy a pereskedés okozta stressz zavarta őket az alkotói munkában, és érzelmileg is rendkívüli módon megviselte őket az alaptalan vádaskodás, valamint a brit bulvársajtóban megjelent gúnyolódó cikkek. A felperes, azaz Sami Switch (polgári nevén Sami Chokri) és ügyvédje még áprilisban kijelentette, hogy vereség esetén nem szándékoznak kifizetni a perköltséget, illetve a hitelrontásért kiszabható összeget. A legfelsőbb bíróság illetékes bírója már akkor jelezte, hogy lehetnek számukra további anyagi vonzatai az ügynek Zacarolia bíró tegnap a következő közleményt adta ki: „Helyénvalónak tartom, hogy az alperesek sikere tükröződjön a költségeket érintő végzésben, azaz a perrel kapcsolatos költségeiket a felperes fizesse meg, kivéve a részletes elbírálási folyamat részeként elrendelt költségcsökkentést.” A Shape of You című sláger 2017-ben a legkelendőbb szám volt Nagy-Britanniában, és világviszonylatban is jól teljesített: összesen mintegy nyolcmillió font bevételt termelt, és ez volt az első dal, amely hárommilliárdos streamelést ért el a Spotifyon. Sami Switch a történtek ellenére nem nevezhető abszolút vesztesnek, mert az utóbbi fél évben komoly népszerűségre tett szert az ügynek köszönhetően. Rajongótábora megtriplázódott, koncertnaptára egy évre előre betelt. (nme.juk) RÖVIDEN Jubiláns irodalmárok köszöntése Pozsony. Ma 14 órai kezdettel jubiláló tagjait köszönti a Szlovákiai Magyar írók Társasága (SzMÍT) a pozsonyi Liszt Intézetben, Magyarország nagykövetségének épületében. (Stefánikova L). Régi hagyomány, hogy a kerek életjubileumukat a közelmúltban vagy közeljövőben ünneplő írók, költők, irodalmárok, illetve az érdeklődők meghallgathatják az írókollégák méltató szavait. Az idei ünnepeltek: Oros László (70), Mácza Mihály (80), Aich Péter (80), Orbánné Bertha Mária (70) és Bordás Sándor (70). Munkásságukat Nagy Erika, Petőcz András, Csütörtöki József, Jancsó Péter és Tőzsér Árpád méltatja. A rendezvényt Venyercsan Pál, a Liszt Intézet igazgatója nyitja meg, ünnepi beszédet mond Hodossy Gyula, az SzMÍT elnöke. (juk) Díjazzák Geoffrey Rusht a csehek Prága. Geoffrey Rush ausztrál színész Kristályglóbuszt kap a világ filmművészetét gazdagító rendkívüli munkásságáért az idei nemzetközi filmfesztiválon Karlovy Varyban - közölte Jirí Bartoska, a fesztivál elnöke egy sajtótájékoztatón. Az Oscar-díjas ausztrál színész a rangos elismerést személyesen veszi át a fesztivál zárógáláján. (Benicio del Toro amerikai színész és producer ugyanazon a gálán a fesztivál elnökének díját veheti át.) A 70 éves Geoffrey Rush 1996-ban a Ragyogj! című filmben nyújtott alakításáért kapta meg a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat, valamint a Golden Globe-ot, melyet másodszor a Peter Sellers élete és halála (2004) című filmért ítéltek neki. Kétszer jutalmazták BAFTA-díjjal, először a Szerelmes Shakespeare (1998), majd a 2010-es A király beszéde című filmekben nyújtott alakításért. Az európai viszonylatban is fontosnak tekintett, nagy múltú, immár 56. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivált július 1. és 9. között rendezik. A filmszemlén tisztelegni fognak a közelmúltban elhunyt Éva Zaoralová emléke előtt, aki sok éven át dolgozott a rendezvény művészeti igazgatójaként. (MTI)
