Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-22 / 144. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. június 22. | www.ujszo.com A majmok inkább zenét hallgatnak, mint videóznak Jobban élvezik a majmok a zenét, mint az eső hangját, a videós tartalmak közül pedig a víz alatti felvételek keltették fel leginkább az érdeklődésüket. Egy állatkerti kísérlet szerint a majmok inkább zenét hallgatnak, mint videót néznek. A The Guardian online cikke szerint a Glasgow-i Egyetem és a finn Aalto Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy az állatok hogyan reagálnak, ha választhatnak a zene és a vizuális tartalom között. A vizsgálatot a helsinki állatkertben végezték el három fehérarcú sátánmajmon. A kísérlethez három interaktív zónát alakítottak ki egy alagútban, ahol az állatok egy érintőképernyőn tetszésük szerint be tudtak indítani vagy egy videót, vagy valamilyen hanganyagot, amely addig szólt, amíg az állatok ott maradtak. A kutatók azt figyelték meg, hogy a majmok összességében kétszer olyan gyakran választották a hangot, mint a vizuális ingert. A kísérlet előrehaladtával egyre csökkent az állatok interakciója a képernyővel mindkét ingerrel kapcsolatban, de a későbbi szakaszban a vizuális ingert már valamivel gyakrabban választották a hanghoz képest. Háromféle hanganyag közül választhattak, legszívesebben a zenét hallgatták, az eső hangja és az autók zaja kevésbé volt népszerű. A videók közül legtöbbször a víz alatti felvételeket indították el, megelőzve a gilisztákról készült képsorokat és az absztrakt formákat és színeket mutató videót. (MTI) A videók közül legtöbbször a víz alatti felvételeket indították el, megelőzve a gilisztákról készült képsorokat és az absztrakt formákat és színeket mutató videót (Shutterstock) Az emberek jóval kevésbé tartják erkölcsileg elfogadhatónak egy személy feláldozását több másik megmentése érdekében, ha nekik maguknak fizikálisán is részt kell venniük benne (Shutterstock) Mennyire egyetemesek erkölcsi döntéseink? ÖSSZEFOGLALÓ A villamosprobléma néven elhíresUlt morális dilemma kultúrafüggését vizsgálta egy nemzetközi tudóscsoport az ELTE kutatóinak vezetésével. Megállapították: az embereket a Föld minden táján hasonlóan befolyásolja, ha fizikai kontaktussal is meg kell erősíteniük döntésüket. Egy üres, elszabadult villamos száguld a síneken öt vasúti munkás felé. A munkások halálát elkerülhetjük, ha meghúzunk egy kart, amely egy oldalsó sínre irányítja a kocsit, ahol csak egy ember áll. Meghúzzuk-e azt a bizonyos kart? Az erkölcsi dilemmákban (mint a fenti villamosdilemmában is) két rossz közül kell választani, lehetőleg a kevésbé rosszat. De melyik a kevésbé rossz? A haszonelvű gondolkodás szerint az a cselekvés fogadható el erkölcsileg, amelyik a következményeket figyelembe véve több ember javát szolgálja. Ha a kapcsolót meghúzzuk, a nagyobb jó érdekében cselekszünk. A deontológiai felfogás ezzel szemben tetteinket jogaink és kötelességeink alapján értékeli, e szerint a villamosproblémában a beavatkozás gyilkosságnak számít, így elfogadhatatlan. Tovább árnyalja a képet a dilemma egy másik változata, ahol nem a váltót kell átállítani az öt munkás megmentéséhez, hanem egy embert kell lelökni a sínek fölötti gyaloghídról. A férfi meghal, de testével megállítja a villamost, mivel egy nagy, nehéz hátizsák van nála. Ebben a példában fizikai kontaktussal is meg kell erősítenünk morális döntésünket. Egy szűkebb kört vizsgálva a kutatók már korábban megállapították, hogy a szituációs tényezőknek (jelen esetben a fizikai kontaktusnak) komoly szerepük lehet morális döntéseinkben. De vajon mekkora? Mindezidáig az sem volt egyértelmű, hogy döntésünk egyetemes-e, illetve mennyiben befolyásolják a kulturális különbségek. A Psychological Science Accelerator kutatói hálózat az ELTE-s Bagó Bence, Aczél Balázs, Nagy Tamás, Kekecs Zoltán és Kovács Márton vezetésével nemrég széles körben megismételte Greene-ék 2009-es amerikai kísérletét. A felmérés 45 országban, több mint 27 ezer résztvevővel zajlott. Az eredményeket a Nature Human Behavior oldalain publikálták. Az új vizsgálat megerősítette: az emberek jóval kevésbé tartják erkölcsileg elfogadhatónak egy személy feláldozását több másik megmentése érdekében, ha nekik maguknak fizikálisán is részt kell venniük benne. Az eredmények azt bizonyították, hogy döntésünket ilyen esetekben (mint példánkban az áldozat lelökése a hídról) alapvető kognitív és érzelmi folyamatok befolyásolják. Ezek pedig kultúrától függetlenül egyetemesek az emberek számára. A személyes fizikai beavatkozás az emberekben bűntudatot vagy szégyenérzetet vált ki a Föld bármely táján. A megállapítás jelentősége azért is kiemelkedő, mert az etikai dilemmák napjainkban egyre nagyobb szerepet játszanak a jogi és politikai döntéshozatalban, olyan kérdésekben, mint például az abortusz, az eutanázia vagy a nemzetközi fegyveres konfliktusok. Gondoljunk csak az önvezető autókra, amelyeknek irányító algoritmusa az utas feláldozását is mérlegeli annak érdekében, hogy elkerülje a nagyobb balesetet. Az erkölcsileg is helyes működésmódok kialakításához nélkülözhetetlen feltárni, milyen tényezőket veszünk figyelembe (akár tudat alatt is) etikai döntéseink során. (ELTE) Az aszteroida, ami minden embert gazdaggá tehetne a Földön A NASA tervei szerint 2026- ra érhetne a Psyche 16 aszteroidához a szervezet űrszondája, hogy közelebbről is megvizsgálja azt, ám a Massachusetts! Műszaki Egyetem szakemberei már most készítettek róla egy igen pontos térképet. Az ismert aszteroidák közül kiemelkedik a Psyche 16, de nem azért, mert bármilyen veszélyt jelentene a Földre nézve. Az égitest anyagát a mérések szerint nem kőzet vagy jég, hanem nemesfémek, így például vas, nikkel, arany, valamint platina borítják. Éppen ezért alkalmas lenne arra, hogy a Föld minden egyes lakóját csúcsgazdaggá tegye. A NASA a tervek szerint közelebbről is megvizsgálná a Psyche 16-ot: még az idén elindulhat az űrszonda, ami a Mars gravitációját kihasználva gyorsítaná fel magát, hogy aztán 2026-ban megérkezzen az ürsziklához, és közelről elemezni tudja. Bár csak évek múlva fogja igazán közelről szemügyre venni a szonda a célpontot, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) mérnökei az eddigi legrészletesebb térképet készítették el a felszínéről, hogy már előre tudni lehessen, nagyjából mi várja ott a NASA szondáját. Erről a Journal of Geophysical Research: Planets című lapban közöltek egy publikációt. A kutatók még egy 2019. június 19-én végzett megfigyelés adatait felhasználva készítettek egy szimulációt, amely összehasonlítja a mért értékeket a különböző anyagok hőkibocsátásával. Ezt több száz alka-Elkészült az eddigi legrészletesebb térkép az aszteroidáról (Shutterstock) lommal futtatták le, így fel tudták térképezni a felszíni különbségeket. A szakemberek összesen 66 rádióteleszkóp antennáját használták arra, hogy részletes képet kapjanak a Psyche 16 felszínéről. Ennek köszönhetően egy körülbelül 32 kilométer/pixel felbontású képet sikerült összerakni róla. Ezen nemcsak a nagy, fémekben gazdag részei láthatók, hanem egy bemélyedés is, aminek textúrája eltér a többiétől. A szakemberek úgy sejtik, ez egy kráter lehet, ami homokkal van feltöltve. A tudósok úgy vélik, a sziklás területek a Földéhez hasonló, ősi köpeny maradványai, míg a fémes anyagokat tartalmazó kráterek valószínűleg ősi fémes lávakitörésekre utalnak abból az időből, amikor az aszteroida magja lehűlt. (hvg hu)
