Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-22 / 144. szám
www.ujszo.coml 2022. június 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Afrikából meleget Soha ennyit nem beszéltünk nyáron a fűtésről, mint most Háromnegyed tizenegy múlt öt perccel, amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy bizonyos európai országok szénnel orvosolnák a következő fűtési szezonban fenyegető gázhiányt. A Rettenthetetlen Rókagombához címzett turistakocsma teraszán ücsörögtek, amely nem volt igazából terasz, de turista sem. Mondtam már, hogy érettségi után szénégető szerettem volna lenni? - szólalt meg Bandika, miután a rádióban elindult egy c-moll csárdáscsokor Berki Béla és népi zenekara előadásában. Persze, tudok róla, bólintott Ervin, majd hozzátette, hogy a szénégetők által égetett szenet nem fűtésre használják. Jól van na, csak mondom, hát nem lehet megszólalni? Bandika szerint nem ez a baj, hanem hogy egy paradoxon árnyékolja be a nyarunkat, legalábbis egyelőre. Mert hogy soha ennyit nem beszéltünk nyáron a fűtésről, mint most. Melegben arról beszélünk, hogyan hűtsük magunkat, télen pedig a melegedés lehetőségei foglalkoztatják az embert. Ha most nyáron a fűtésről agyalunk, az olyan, mintha télen akarnánk paradicsomot enni. Vagy tévedek? Ervin csak legyintett, mert szerinte szénnel már senki nem akar fűteni. Tetszik emlékezni biztosan, mit kell csinálni a szénnel. Meg kell rendelni, kihozzák, leöntik. Be kell lapátolni, de csak akkor, ha nem vizes. A szenes pincéből szeneskannában becipelni a kazánházba, beleszórni a kazánba. Porol, füstöl, kezet kell mosni utána. Most maga szerint azok az emberek, akik megszokták a padlófűtést, most majd hirtelen elkezdenek szenet rendelni? Ne vicceljünk, kérem. Ennél még az is jobb, ha Afrikából importálunk meleget. Hogyan, hát hogyan. 2022 van, oldják meg. Ha telefonnal lehet a boltban fizetni, talán ez sem akkora ördöngösség. Afrikából meleget importálni? - kapta fel a fejét Bandika. Ebben óriási lehetőség van, hiszen a szegény afrikai országok biztosan örülnének, ha valaki vásárolna a melegükből. A hétszázát, hát most kellene egy céget alapítani, amelyik erre szakosodik. Vagy kettőt - tette hozzá Ervin. Elújságolta továbbá, hogy fűnyírót keresett a múltkor egy boltban, és mivel az összes gépük elfogyott, az eladó azt ajánlotta neki, hogy szerezzen be egy emut. Emut? De hát az Ausztráliában őshonos - szólt közbe Bandika. Nincs vele semmi probléma, állítólag - folytatta Ervin. Áprilisban kiengedi a kertbe, októberig nem is látja. Közben pedig minden gyomot lelegel, és még tojást is tojik. Hasznos állat nagyon, ráadásul a fűnyíróval ellentétben benzint sem kell önteni bele (sőt, kimondottan rosszat tesz neki). Nem is hangos. .. csak hát csúnyácska picikét. Miért, mi szépek vagyunk? - nyúlt a poharáért Bandika. Beszélt arról is, hogy van egy álma. Titkon azt remélem, hogy az üzemanyagválság visszahozza a divatba a gereblyét. Tetszik tudni, sok város- - ban már nem gereblyézik, hanem fújják a faleveleket. Vannak ezek a levélfújók, nemcsak benzinesek, de akkumulátorosak is. Innen oda fújja vele, amonnan emide, akkor átmegy a másik oldalára, megfújja onnan is, aztán mikor úgy döntött, hogy már nem kell többet fújni, jön a kollégája a gereblyével meg a lapáttal, és ugyanúgy felpakolja az autó tartályába, mintha egyből azzal kezdték volna. Értem, felelt Ervin. De mi köze ennek a szénégetőkhöz? Hát azokhoz semmi, állapították meg egyszerre, és örömükben aznap már nem is mentek sehová. A szerző a Vasárnap munkatársa Bocsánatot kért a holland kormányfő Hivatalosan is bocsánatot kórt Mark Rutte holland miniszterelnök az 1995 első felében a kelet-boszniai Srebreniciban és környékén az ENSZ kötelékében szolgálatot teljesítő holland békefenntartó katonáktól, amiért a holland kormány a jogtalan vádak ellenére nem állt ki megfelelően a Dutchbat III egység mellett. A holland katonák az ENSZ békefenntartó missziójának részét képezték, akiket azzal a céllal küldtek az ENSZ védelme alatt álló Srebrenicába, hogy megóvják a muszlim bosnyák lakosságot a szerb erők agressziójától a boszniai háború alatt. A boszniai szerb csapatok azonban a holland békefenntartók jelenléte dacára 1995 júliusában elfoglalták a várost, és mintegy 8000 bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháborút követő időszak legszömyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon. Mark Rutte a hollandiai Schaarsbergen laktanyájában tartott ünnepségen a Dutchbat III veteránjai előtt elismerte a kormánynak a katonai egységgel szembeni tisztességtelen bánásmódját. Hangsúlyozta: a népirtásért csakis a boszniai szerbek, és nem a Dutchbat III katonái felelősek. Az, hogy a katonai misszió az ENSZ keretében volt jelen Srebrenicában, nem von le semmit a holland kormány felelősségéből a küldetés körülményei, a hazatérő katonák fogadtatása és annak tekintetében, hogy nem állt ki a katonák mellett, amikor jogtalan vádakat fogalmaztak meg velük szemben. A hágai székhelyű holland legfelsőbb bíróság 2019 júliusában megállapította, hogy Hollandia részben felelőssé tehető mintegy 300 boszniai muszlim haláláért, akiket szerb katonák a srebrenicai mészárlás során gyilkoltak meg, miután elhurcolták őket a holland ENSZ-békefenntartók bázisáról. De ez a felelősség csak kismértékű, mivel az áldozatokat valószínűleg akkor is megölték volna, ha az enklávéban maradhatnak. (168 hu) Adósságválság újratöltve? DUDÁS TAMÁS A elmúlt két év egymásra halmozódó válságai mellett már lassan elfeledjük, hogy egy évtizeddel ezelőtt az / > W eurózóna rövid történelmének legnagyobb kihívásá- A M m A val nézett szembe. Görögország de facto államcsődje óvatossá tette a pénzügypiaci befektetőket, akik egyre nagyobb hozamokat követeltek a gazdaságilag kevésbé stabil eurózóna-tagországok államkötvényeiért. A befektetők ezzel magának az eurózónának a stabilitását is tesztelték, amit Mario Draghinak, az Európai Központi Bank akkori elnökének kellett legendás londoni beszédével megerősítenie. A befektetők hittek Draghinak, hogy az EKB mindent megtesz az eurózóna stabilitásáért, és az európai államkötvények piaca gyorsan megnyugodott. A szavakhoz persze tettek is tartoztak, az EKB majd egy évtizedig kész volt az eurózóna tagországainak államkötvényeit szinte korlátlanul felvásárolni. Nem kevés olyan közgazdász volt azonban, aki figyelmeztetett arra, hogy az eurózóna tagországainak arra kellene kihasználniuk az EKB által megteremtett stabilitást, hogy konszolidálják államadósságukat. Különféle okok miatt ez azonban a déli országokban egyáltalán nem történt meg, vagy csak nagyon korlátozott mértékben. 2019 végén Olaszország álamadóssága már elérte az olasz GDP 135 százalékát, de Franciaország és Spanyolország államadóssága is a GDP 100 százaléka körül mozgott. A globális koronavírus-járvány tovább rontotta a helyzetet, a válságellenes intézkedések még tovább növelték az eurózóna tagországainak államadósságát. Minden józanul gondolkodó politikus és közgazdász számára nyilvánvaló volt, hogy ha egyszer eljön az alacsony kamatok korának vége, ennek komoly destruktív következményei lehetnek a legjobban eladósodottabb országok számára. A sokéves rekordokat elérő infláció szinte lehetetlen feladat elé állította az Európai Központi Bankot - kamatemeléssel küzdeni a magas infláció ellen úgy, hogy az eurózóna gazdasági növekedése a lehető legkisebb mértékben sérüljön, és mindeközben lehetőleg az eurózóna tagországainak adósságköltsége se növekedjen számottevően. Erre körülbelül annyi esély van, mint a kör négyszögesítésére, ezzel is magyarázható az, hogy a többi fontos központi bankkal ellentétben az EKB hajtott végre kamatemelést. A pénzügypiaci befektetőknek azonban már a kamatemelés jövőbeni lehetősége is elég volt arra, hogy az olasz és a görög államkötvények hozama gyors növekedésnek induljon. Az EKB vezetői is érezték, hogy az államkötvények piacán kialakulóban lévő pánikot még a csírájában el kell fojtani, ezért rendkívüli kormányzótanácsi ülést hívtak össze. Ennek fő eredménye, hogy az EKB elkötelezte magát, hogy gyorsított eljárásban egy új eszközt hoz létre, melynek célja az eurózónába tartozó országok adósságköltségeinek alacsonyan tartása. Magáról az eszközről még kevés konkrétumot tudunk, de feltehetőleg egy új államkötvény-vásárlási programról lesz szó, mely a gondokkal küszködő országok államkötvényeit érintené. Jelenleg a bejelentés önmagában is elég volt arra, hogy az olasz és a görög államkötvények hozama csökkenjen, de a befektetők bizonyosan nagy érdeklődéssel várják majd az új eszköz részleteit. Az alapvető gond azonban továbbra is az, hogy az eurózóna tagországainak az államadóssága nagyon magas, és a fiskális unió kiépítése még mindig a jövő zenéje. Ma még jobban érvényes, hogy az eurózóna déli országaiban sürgősen adósságkonszolidációra van szükség, amit azonban jelentősen hátráltat az érintett kormányok küzdelme a magas infláció negatív gazdasági hatásai ellen. Más kiút azonban nincs a jelenlegi helyzetből, mert ellenkező esetben csak idő kérdése, hogy ismét elmérgesedjen a helyzet az államkötvények piacán. Ha Olaszország államadósága fenntarthatatlanná válik, ennek beláthatatlan következményei lehetnek az egész eurózóna számára. FIGYELŐ versenyezni, és egy májusi interjúban már elárulta, hogy a támogatást egy versenyhajó megvásárlására kapta. A beruházást ezen túl megtámogatta az MVM, a MÓL és az Eximbank is. 142 milliós támogatást kapott Pataky Attila cége, a P. Management Kft. Az Edda frontembere rendszeres kedvezményezettje a lottócég programjainak, egy évvel korábban 79 millió forintos támogatást kapott társasága. 70 millió forinthoz jutott a Békemeneteket is jegyző Civil Öszszefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA), amit kizárólag állami vállalatok támogatásai tartanak életben. Tavaly az alapítvány 252 milliós profittal zárt. Demjén Rózsi és a Rózsa Records Kft. idén 30 millió forintot kapott, és 25 millió jutott a Hangos Szó Kft.-nek, az Ismerős Arcok baszszusgitárosa, Galambos Nándor vállalkozásának is. (hvg.hu, 444 hu) Százmilliók Fideszközeli haveroknak • Összesen 915 millió forintot osztott szét négy hónap leforgása alatt a Szerencsejáték Zrt. támogatáskezelő leányvállalata, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.- derült ki a társaságnak a hvg.hu közérdekű adatigénylésére adott válaszából. Ezúttal is politikailag többé-kevésbé elkötelezett személyekhez és vállalatokhoz jutottak ezek a pénzek, míg azonban korábban 40-50 milliós támogatásokat osztott ki az állami cég, most a nagyságrendek is megugrottak. Például 230 millió forintot kapott a Hightide23 Kft., mely igen széles profillal rendelkezik, és fő tevékenysége ugyan a nyomdai előkészítés, de történetesen sporthajógyártással is foglalkozik. Á vállalat új tulajdonosa, Weöres Szabolcs Fa Nándorral is szokott
