Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-22 / 144. szám

www.ujszo.coml 2022. június 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Afrikából meleget Soha ennyit nem beszéltünk nyáron a fűtésről, mint most Háromnegyed tizenegy múlt öt perccel, amikor Bandika és Ervin meg­tudta, hogy bizonyos európai országok szénnel orvosol­nák a következő fűtési szezonban fenyegető gázhiányt. A Rettenthe­tetlen Rókagombához címzett tu­ristakocsma teraszán ücsörögtek, amely nem volt igazából terasz, de turista sem. Mondtam már, hogy érettségi után szénégető szerettem volna lenni? - szólalt meg Bandi­ka, miután a rádióban elindult egy c-moll csárdáscsokor Berki Béla és népi zenekara előadásában. Persze, tudok róla, bólintott Ervin, majd hozzátette, hogy a szénégetők által égetett szenet nem fűtésre használ­ják. Jól van na, csak mondom, hát nem lehet megszólalni? Bandika szerint nem ez a baj, hanem hogy egy paradoxon árnyékolja be a nya­runkat, legalábbis egyelőre. Mert hogy soha ennyit nem beszéltünk nyáron a fűtésről, mint most. Meleg­ben arról beszélünk, hogyan hűtsük magunkat, télen pedig a melege­dés lehetőségei foglalkoztatják az embert. Ha most nyáron a fűtésről agyalunk, az olyan, mintha télen akarnánk paradicsomot enni. Vagy tévedek? Ervin csak legyintett, mert szerinte szénnel már senki nem akar fűteni. Tetszik emlékezni biztosan, mit kell csinálni a szénnel. Meg kell rendelni, kihozzák, leöntik. Be kell lapátolni, de csak akkor, ha nem vizes. A szenes pincéből szenes­kannában becipelni a kazánházba, beleszórni a kazánba. Porol, füstöl, kezet kell mosni utána. Most maga szerint azok az emberek, akik meg­szokták a padlófűtést, most majd hirtelen elkezdenek szenet rendelni? Ne vicceljünk, kérem. Ennél még az is jobb, ha Afrikából importálunk meleget. Hogyan, hát hogyan. 2022 van, oldják meg. Ha telefonnal lehet a boltban fizetni, talán ez sem akko­ra ördöngösség. Afrikából meleget importálni? - kapta fel a fejét Bandika. Ebben óri­ási lehetőség van, hiszen a szegény afrikai országok biztosan örülnének, ha valaki vásárolna a melegükből. A hétszázát, hát most kellene egy cé­get alapítani, amelyik erre szakoso­dik. Vagy kettőt - tette hozzá Ervin. Elújságolta továbbá, hogy fűnyírót keresett a múltkor egy boltban, és mivel az összes gépük elfogyott, az eladó azt ajánlotta neki, hogy szerez­zen be egy emut. Emut? De hát az Ausztráliában őshonos - szólt közbe Bandika. Nincs vele semmi problé­ma, állítólag - folytatta Ervin. Ápri­lisban kiengedi a kertbe, októberig nem is látja. Közben pedig minden gyomot lelegel, és még tojást is to­jik. Hasznos állat nagyon, ráadá­sul a fűnyíróval ellentétben benzint sem kell önteni bele (sőt, kimondot­tan rosszat tesz neki). Nem is han­gos. .. csak hát csúnyácska picikét. Miért, mi szépek vagyunk? - nyúlt a poharáért Bandika. Beszélt ar­ról is, hogy van egy álma. Titkon azt remélem, hogy az üzemanyag­válság visszahozza a divatba a ge­­reblyét. Tetszik tudni, sok város- - ban már nem gereblyézik, hanem fújják a faleveleket. Vannak ezek a levélfújók, nemcsak benzinesek, de akkumulátorosak is. Innen oda fújja vele, amonnan emide, akkor átmegy a másik oldalára, megfúj­ja onnan is, aztán mikor úgy dön­tött, hogy már nem kell többet fújni, jön a kollégája a gereblyével meg a lapáttal, és ugyanúgy felpakolja az autó tartályába, mintha egyből azzal kezdték volna. Értem, felelt Ervin. De mi köze ennek a szénégetőkhöz? Hát azokhoz semmi, állapították meg egyszerre, és örömükben aznap már nem is mentek sehová. A szerző a Vasárnap munkatársa Bocsánatot kért a holland kormányfő Hivatalosan is bocsánatot kórt Mark Rutte holland miniszter­­elnök az 1995 első felében a kelet-boszniai Srebreniciban és környékén az ENSZ kötelé­kében szolgálatot teljesítő hol­land békefenntartó katonáktól, amiért a holland kormány a jog­talan vádak ellenére nem állt ki megfelelően a Dutchbat III egység mellett. A holland katonák az ENSZ béke­­fenntartó missziójának részét képez­ték, akiket azzal a céllal küldtek az ENSZ védelme alatt álló Srebrenicá­­ba, hogy megóvják a muszlim bos­­nyák lakosságot a szerb erők agresszi­ójától a boszniai háború alatt. A boszniai szerb csapatok azon­ban a holland békefenntartók jelen­léte dacára 1995 júliusában elfoglal­ták a várost, és mintegy 8000 bos­­nyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzet­közi Törvényszék népirtásnak minő­sített, a második világháborút köve­tő időszak legszömyűbb európai tö­meggyilkosságaként tartják számon. Mark Rutte a hollandiai Schaarsber­­gen laktanyájában tartott ünnepségen a Dutchbat III veteránjai előtt elismer­te a kormánynak a katonai egységgel szembeni tisztességtelen bánásmód­ját. Hangsúlyozta: a népirtásért csakis a boszniai szerbek, és nem a Dutchbat III katonái felelősek. Az, hogy a ka­tonai misszió az ENSZ keretében volt jelen Srebrenicában, nem von le sem­mit a holland kormány felelősségéből a küldetés körülményei, a hazatérő katonák fogadtatása és annak tekin­tetében, hogy nem állt ki a katonák mellett, amikor jogtalan vádakat fo­galmaztak meg velük szemben. A hágai székhelyű holland legfel­sőbb bíróság 2019 júliusában megál­lapította, hogy Hollandia részben fe­lelőssé tehető mintegy 300 boszniai muszlim haláláért, akiket szerb ka­tonák a srebrenicai mészárlás során gyilkoltak meg, miután elhurcolták őket a holland ENSZ-békefenntartók bázisáról. De ez a felelősség csak kis­mértékű, mivel az áldozatokat való­színűleg akkor is megölték volna, ha az enklávéban maradhatnak. (168 hu) Adósságválság újratöltve? DUDÁS TAMÁS A elmúlt két év egymásra halmozódó válságai mellett már lassan elfeledjük, hogy egy évtizeddel ezelőtt az / > W eurózóna rövid történelmének legnagyobb kihívásá- A M m A val nézett szembe. Görögország de facto államcsődje óvatossá tette a pénzügypiaci befektetőket, akik egyre nagyobb hoza­mokat követeltek a gazdaságilag kevésbé stabil eurózóna-tagországok államkötvényeiért. A befektetők ezzel magának az eurózónának a stabi­litását is tesztelték, amit Mario Draghinak, az Európai Központi Bank akkori elnökének kellett legendás londoni beszédével megerősítenie. A befektetők hittek Draghinak, hogy az EKB mindent megtesz az eu­rózóna stabilitásáért, és az európai államkötvények piaca gyorsan meg­nyugodott. A szavakhoz persze tettek is tartoztak, az EKB majd egy évtizedig kész volt az eurózóna tagországainak államkötvényeit szinte korlátlanul felvásárolni. Nem kevés olyan közgazdász volt azonban, aki figyelmeztetett ar­ra, hogy az eurózóna tagországainak arra kellene kihasználniuk az EKB által megteremtett stabilitást, hogy konszolidálják államadóssá­gukat. Különféle okok miatt ez azonban a déli országokban egyáltalán nem történt meg, vagy csak nagyon korlátozott mértékben. 2019 végén Olaszország álamadóssága már elérte az olasz GDP 135 százalékát, de Franciaország és Spanyolország államadóssága is a GDP 100 százaléka körül mozgott. A globális koronavírus-járvány tovább rontotta a helyze­tet, a válságellenes intézkedések még tovább növelték az eurózóna tag­országainak államadósságát. Minden józanul gondolkodó politikus és közgazdász számára nyilvánvaló volt, hogy ha egyszer eljön az alacsony kamatok korának vége, ennek komoly destruktív következményei lehet­nek a legjobban eladósodottabb országok számára. A sokéves rekordokat elérő infláció szinte lehetetlen feladat elé ál­lította az Európai Központi Bankot - kamatemeléssel küzdeni a ma­gas infláció ellen úgy, hogy az eurózóna gazdasági növekedése a lehető legkisebb mértékben sérüljön, és mindeközben lehetőleg az eurózóna tagországainak adósságköltsége se növekedjen számottevően. Erre kö­rülbelül annyi esély van, mint a kör négyszögesítésére, ezzel is magya­rázható az, hogy a többi fontos központi bankkal ellentétben az EKB hajtott végre kamatemelést. A pénzügypiaci befektetőknek azonban már a kamatemelés jövőbeni lehetősége is elég volt arra, hogy az olasz és a görög államkötvények hozama gyors növekedésnek induljon. Az EKB vezetői is érezték, hogy az államkötvények piacán kialaku­lóban lévő pánikot még a csírájában el kell fojtani, ezért rendkívüli kor­mányzótanácsi ülést hívtak össze. Ennek fő eredménye, hogy az EKB elkötelezte magát, hogy gyorsított eljárásban egy új eszközt hoz létre, melynek célja az eurózónába tartozó országok adósságköltségeinek ala­csonyan tartása. Magáról az eszközről még kevés konkrétumot tudunk, de feltehetőleg egy új államkötvény-vásárlási programról lesz szó, mely a gondokkal küszködő országok államkötvényeit érintené. Jelenleg a bejelentés önmagában is elég volt arra, hogy az olasz és a görög állam­­kötvények hozama csökkenjen, de a befektetők bizonyosan nagy érdek­lődéssel várják majd az új eszköz részleteit. Az alapvető gond azonban továbbra is az, hogy az eurózóna tagor­szágainak az államadóssága nagyon magas, és a fiskális unió kiépítése még mindig a jövő zenéje. Ma még jobban érvényes, hogy az eurózó­na déli országaiban sürgősen adósságkonszolidációra van szükség, amit azonban jelentősen hátráltat az érintett kormányok küzdelme a magas infláció negatív gazdasági hatásai ellen. Más kiút azonban nincs a jelen­legi helyzetből, mert ellenkező esetben csak idő kérdése, hogy ismét el­mérgesedjen a helyzet az államkötvények piacán. Ha Olaszország ál­­lamadósága fenntarthatatlanná válik, ennek beláthatatlan következmé­nyei lehetnek az egész eurózóna számára. FIGYELŐ versenyezni, és egy májusi interjú­ban már elárulta, hogy a támoga­tást egy versenyhajó megvásárlá­sára kapta. A beruházást ezen túl megtámogatta az MVM, a MÓL és az Eximbank is. 142 milliós támogatást kapott Pa­­taky Attila cége, a P. Management Kft. Az Edda frontembere rend­szeres kedvezményezettje a lottó­cég programjainak, egy évvel ko­rábban 79 millió forintos támoga­tást kapott társasága. 70 millió forinthoz jutott a Bé­kemeneteket is jegyző Civil Ösz­­szefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA), amit kizárólag állami vállalatok támogatásai tartanak életben. Tavaly az alapítvány 252 milliós profittal zárt. Demjén Rózsi és a Rózsa Records Kft. idén 30 millió forintot kapott, és 25 millió jutott a Hangos Szó Kft.-nek, az Ismerős Arcok basz­­szusgitárosa, Galambos Nándor vállalkozásának is. (hvg.hu, 444 hu) Százmilliók Fidesz­közeli haveroknak • Összesen 915 millió forintot osz­tott szét négy hónap leforgása alatt a Szerencsejáték Zrt. támogatás­kezelő leányvállalata, a Szeren­csejáték Service Nonprofit Kft.- derült ki a társaságnak a hvg.hu közérdekű adatigénylésére adott válaszából. Ezúttal is politikailag többé-kevésbé elkötelezett szemé­lyekhez és vállalatokhoz jutot­tak ezek a pénzek, míg azonban korábban 40-50 milliós támoga­tásokat osztott ki az állami cég, most a nagyságrendek is megug­rottak. Például 230 millió forin­tot kapott a Hightide23 Kft., mely igen széles profillal rendelkezik, és fő tevékenysége ugyan a nyom­dai előkészítés, de történetesen sporthajógyártással is foglalkozik. Á vállalat új tulajdonosa, Weöres Szabolcs Fa Nándorral is szokott

Next

/
Thumbnails
Contents