Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-21 / 143. szám
www.ujszo.coml 2022. június 21. KULTÚRA 113 A jövő olvasóinak bohálózása JUHÁSZ KATALIN Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy gyerekeknek verset írni komoly kihívás. Nagy költőink közül sokan belebuktak, mert túlságosan gügyögősre fogták, vagy az elfogult szülő, nagyszülő szólalt meg bennük - de egyáb buktatói is vannak a műfajnak. Z. Námeth István szerencsóre valamennyit ügyesen kikerüli. Ez a tizenharmadik gyerekeknek szóló műve, azon belül a kilencedik gyerekverskötete, amelynek pont holnap lesz a bemutatója Dunaszerdahelyen. Szerintem a legrizikósabb célcsoportnak szól, azoknak, akik kinőttek már a mondókákból, és nem Z. Németh István Rácz Noémi illusztrációival elégszenek meg azzal, ha valaminek jó a ritmusa, és érdekes szavak, valamint csengő rímek is vannak benne. Ok már összefüggéseket keresnek, történetet várnak, díjazzák a szellemességet, örülnek a humornak, de azonnal kiszúrják az erőltetett poénkodást, illetve azt, ha a szerző töri az ő nyelvüket. A harmadikos, negyedikes gyerekek nyelvét nem könnyű beszélni, mert ők pont félúton vannak a mesék és a valóság között. Még elfogadják a beszélő állatszereplőket, de már stop-motion videókat csinálnak a telefonjukkal, hogy egy családból vett példát mondjak... Es ebben az életkorban dől el, szeretni fogják-e később is a verseket. Z. Németh István mindent megtesz a jövő versolvasóinak kinevelése érdekében, méghozzá rendkívül szórakoztató módon. Kreatív szójátékokat vet be, meglepő rímekkel operál, összekacsint a srácokkal, szépen bevonja őket ebbe az érdekes, vonzó világba. Mintha az üzenné: látjátok, ilyen jó móka a versírás! A kötet az egyik legjobb darabbal kezdődik, amely a Tintapacák címet viseli. Ez akár egy felnőtt vers címe is lehetne, ha ne egy olyan pacák kalandjait részletezné, aki tintából van. Vicces egy figura ez: csetlik-botlik az embergyerekek között, akik rádöbbennek, hogy sok mindenben hasonlít rájuk. Bence egy pár tintapacát/vegyen észre majd az ingén: / „Jé, hát ő is ügyetlenke, /maszatolgat éppúgy, mint én!” /„Az arca is kicsit pöttyös!” — lepődjön meg Kovács Ernő. „Hát nem csak az én arcomon díszeleg pár makacs szeplő?” A következő vers (Ébresztő) arról a pár percről szól, amikor reggel az iskolás picit visszaalszik, amíg meg nem szólal másodszor is a kíméletlen tücsökciripelés a telefonból. Mindenki számára ismerős alapszituáció, jól elkapott álomfoszlányok felvillantásával: „Hadd legyek kicsit még kapitány, /ringasson Vág, Duna, Balaton, /hadd rúgjam gyorsan be azt a gólt, / száguldjon velem a bicajom.” A harmadik (Haszontalanságok) olyan, mintha Alanis Morissette gyerekekre szabta volna az Ironic című dalt. „Van oly tablettám, mely erőssé tesz, /annyira, hogy hegyeket mozgathatok, /itt lapul a legbelső zsebemben, /kár, hogy egy nagy síkság közepén lakom.” A negyedik Weöres Sándor Bóbitájának huszonegyedik századi változata: „Józsika, Józsika lájkol, / Rátapad újra a netre, /Béla-hadak bejelölve, /Jóska-hadak kiszemelve.” A ritmusképlet ugyanaz, de néhol még a szavak hangzása is, úgyhogy a kis olvasók hamar felismerik a költői poént. És így vehetném sorra őket szépen egymás után, ha kihajtogatható lenne ez az újságoldal - de hát nem az. A kötet versei három ciklusra oszlanak, az első (Tintapacák) témáit illetően rendkívül színes és változatos, tele van fura szituációkkal, játékossággal. A második (Merre jár a nyár?) már jobban behatárolható: főleg az évszakokról szól. De a jellegzetességek mellett (hóember, téli álmot alvó medve, tanévnyitó, kánikula, őszi szél) meglepő fordulatok és szócsinálmányok is felbukkannak a versekben. Itt van mindjárt a Hővihar: „Ha azt mondod, hogy /nincs elég meleg, /markolj fémkilincseket, /napozz rozsdás bádogtetőn, /szörfözz hőhullámokon /.../ találkozz Hófehérkével, /jókora hőembert építsetek / hőgolyózzatok gondtalan”. Az Időjárás című versben pedig minden jól összekavarodik, „A folyosón szél fúj, /szobámban dörög, / konyhánk csupa villám, /fiókom zörög” - vagyis a kinti természet hirtelen betódul a lakásba, ezzel új dimenzióba kerülnek a megszokott képek. A harmadik ciklus (Ezt jól kifogtuk) teljes egészében a halakról szól, mintha egy rímes biológia-tankönyv egyik fejezete lenne. Bevallom, annyi ismeretlen halfajtával találkoztam itt, hogy csak kapkodtam a fejem, (balin, durbincs, fejes domolykó, küllő, szélhajtó kösz), és mindegyikről megtudhattam egyet s mást (hol él, mivel táplálkozik, hogy néz ki stb.) persze játékosan elemeit formában. „Testem lapos, igen magas, /a súlyom egy kilogramm /ha ráérek, csak azt lesem, /beetetés mikor van.” (Dévérkeszeg) Száz szónak is egy a vége: ez a tartalmas, szórakoztató, vagány, tetszetős könyv (külön örülünk annak, hogy Rácz Noémi ismét magyar mesekönyvet illusztrál) képes meghódítani a célközönségét, feltéve, ha a srácok hozzájutnak. Szurkolunk a kiadónak ezerrel, és reméljük, hogy Kassára, vagy Királyhelmecre is eljut ez a kötet. A dunaszerdahelyieknek (mint mindig, most is) könnyű dolguk van e tekintetben, holnap akár dedikáltathatják is a szerzővel a Buena Coffee House-ban, ahol 18 órától dupla gyerekkönyv-bemutató kezdődik. A Csillag voltál álmomban mellett egy másik művet, Póda Erzsébet Cseperke című mesekönyvét is meg lehet ismerni. Mindkét kötet a Vámbéry Polgári Társulás gondozásában látott napvilágot. RÖVIDEN Nívós gitárfeszt a fővárosban Pozsony. Aki kíváncsi rá, mit lehet produkálni hat húron, az látogasson el az idén 46. alkalommal megvalósuló J. K. Mertz girtárfesztiválra, amely a világ egyik legrégibb ilyen jellegű rendezvénye. A programok három helyszínen zajlanak június 26. és július 1. között: az Albrecht-ház kertjében, a Klarisszák templomban és a Prímási palota tükörtermében. A két beltéri helyszín kiváló akusztikával rendelkezik. Összesen mintegy 20 művész lép Pozsonyban ez alatt a pár nap alatt, hét országból, köztük a horvát gitárvirtuóz, Zoran Dukic, a magyarországi Boros Zsófia, aki a cseh Petra Poláckovával együtt lép fel, valamint a Pozsonyi Gitárkvartett (Bratislavské gitarové kvarteto), hazánk legismertebb formációja a műfajon belül. A részletes program a gitárfesztivál honlapján található. (juk) Guy Ritchie-film a Herkulesből Los Angeles. Az 1997-es Herkules című rajzfilmből rendez játékfilmet Guy Ritchie. Az első forgatókönyvvázlatot Dave Callaham készítette, aki a Marvel számára a Shang-Chi és a tíz gyűrű legendája forgatókönyvét írta. A Disney most további forgatókönyvírókat keres a produkcióhoz. A Herkules produceri feladatait Joe és Anthony Russo végzi. Az eredeti rajzfilm, amelyet Ron Clements és Jon Musker rendezett, a görög mitológiai hős történetét dolgozta fel: Herkulesnek meg kell mentenie az Olümposzt az alvilág istenétől, Hádésztől. A Disney több korábbi animációs filmjének élőszereplős remake-jét is elkészítette már. Legutóbb Rachel Zegler főszereplésével Marc Webb forgatta le újra a Hófehérkét, amelyben Gál Gadot alakítja a gonosz királynőt. A kis hableány élőszereplős filmváltozata pedig jövőre kerül a mozikba. (MTI) Dél-Koreába indul Alföldi Róbert pozsonyi rendezése A pozsonyi Nová scóna az ország első számú musicalszínháza, nemzetközi viszonylatba viszont inkább nem helyezném, ha azt szeretném, hogy a jövőben is beengedjenek oda... Vannak viszont kivételek. Ilyen a nemrég bemutatott Whitney Houston-musical, a híres filmből készült The Bodyguard, amely akár Londonban is sikert arathatna. Vagy az Alföldi Róbert által rendezett Turandot című koreai musial, amelynek premierjére félve merészkedtem el anno, a pandémia kitörése előtti héten, 2019 március elején, és nem a fertőzésveszély miatt. Aztán leesett az állam. Hadd idézzem magam: „Alföldi Róbert Turandotja energikusabb és expresszívebb előadás, mint bármi, ami a pozsonyi Nová scénán jelenleg fut. Fel-felrúgja a műfaj íratlan szabályait, a nézőnek még sincs olyan érzése, hogy lila ködös rendezést lát. Annál is inkább, mivel ködöt, füstöt egyáltalán nem használnak benne. Kálmán Eszter díszlettervező optikailag kiszélesítette a teret, ez az aránylag kis színpad sosem tűnt még ekkorának. Martin Kotúcek jelmezei egyszerre fantáziadúsak és letisztultak, az összhatás minimalista, az apró nüanszok mégis musicalszerüvé teszik az összhatást. /.../ A zenei részt is alaposan megreformálták, az európai fülhöz igazították. Kikerültek belőle az előre felvett szintetizátoralapok, amelyekre az eredeti verzióban csak pár hangszert kevertek. Itt végig népes élő zenekar játszik, a dallamíveket széttördelték, drámai vonósokkal és rockos gitárokkal spékelték meg a hangzást, ami Lubomír Dolny karmester és zenei rendező érdeme. A szereplők nem frazíroznak feleslegesen, és a csupaszabb előadásmód kifejezetten jót tett a daloknak.” Szóval röviden: ez egy koreai musical, amelyben talán egy-két „slágergyanús” szerzemény van, de másnap már ezeket sem dúdolgatjuk, mert valahogy nem ragadnak a fülünkbe. (Amelyik igen, az csupán azért, mert inhen-onnan ismerős lehet a dallam...) Az általam látott szereposztásban Turandotot Lenka Fecková énekli, aki egyszerre idézi Cyndi Laupert és Kate Busht, pedig nem is élt még, amikor ezek ketten a csúcson voltak. Kalaf szerepében Patrik Vyskocil inkább egy rocker figuráját hozza, szintén a nyolcvanas évekből, a powerballadák fénykorából. A belé titokban szerelmes szolgálólányt a vietnámi származású Romana Dang Van, illetve Lenka Machciníková alakítja, én utóbbival láttam az előadást - a finom, érzékeny nő és az áldozatkész rajongó egyszerre volt meg benne. A többi karakter is jól ki van találva, a félelmetesre maszkírozott Árva Dávid például egészen vérfagyasztó hatást kelt a Halálkirály szerepében. A négy udvari kancellár, Ping, Pong, Peng és Pang pedig szinte főszereplővé lép elő egyes jelenetekben. A maszkjuk Jokert idézi, ők képviselik a humort az előadásban, de sejthető, hogy bármilyen gonoszságra képesek. A pozsonyi Nová scéna társulata egy nemzetközi musicalfesztiválon lép fel ezzel az előadással, majd további 7 alkalommal játsszák a Turandotot. Összesen 41 ember, köztük 24 színész utazik ki Dél-Koreába a pozsonyi színház alkalmazottai közül. (juk) A Nová scéna művészei Alföldi Róbert irányítása alatt dolgoztak (Képarchívum)
