Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-20 / 142. szám
www.ujszo.coml 2022. június 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A bölcsek köve „Csak az megmenthető, aki képes a változásra" MÉSZÁROS KRISZTINA N ap mint nap rengeteg problémával szembesülök. Amikor pároknak tartok konfliktusoldási módszerekből képzést, vagy a kommunikációban segítek a szülőknek, bántalmazást, veszteséget, gyászt tapasztaló felnőtteknek és gyerekeknek, mindig megrázó emberi sorsok tárulnak elém, és idáig az iskolai munka sokkolt leginkább: a gyermekeink lelkében zajló folyamatok, kóros elváltozások, a tudattalan sodródás megannyi példáját látom. Azt mondja a szakirodalom, hogy mindenféle függőség leghatékonyabb eszköze a megelőzés. Az nem lesz függő, aki ki sem próbálja a szereket, tehát odáig kellene eljuttatni a gyermekeinket, hogy ne a szerek nyújtsák számukra a vigaszt, a kikapcsolódást, a feloldódást. Hogyan? Egyre jobban kiismerve a gyerek és a saját lelki folyamatait, hogy az esetleges hiányokat, nehézségeket közösen tudjuk orvosolni. Látom, hogy hány szülő áll tehetetlenül a csemetéje fölött, azon morfondírozva: mit csinál jól vagy roszszul, s a legnagyobb szeretet ellenére sem tudják biztosra, merre visz a szekér, amelyen a gyerek ül. Nem birtoklom a bölcsek kövét, de hadd meséljek el egy tanulságos történetet. Amikor a kislányom néhány éve az iskolából hazajövet olyan történetbe avatott be, amiért szidást érdemelt volna, én pedig jó mediátorként e helyett arról kezdtem faggatni, hogy mit érez ezzel kapcsolatban, hogy látja most, miként kellett volna helyesen cselekednie, egy jó nagyot sóhajtott. Majd azt mondta: „Anya, lécei, csak beszélgetni ne kelljen már!” Nekem ez egy szép jelzés volt tőle, tudatosítottam, mindenkinek az terhes, amiben növekszik, amiből sok van, ami emiatt természetes. S nem utolsósorban: néha csak embernek lenni, nem szakembernek (aki nem dühös, aki nem tükröz saját érzelmet, aki mindig a megfelelő kérdést keresi), anyaként nem mindig célravezető. Szóval onnantól többször élünk hangos háztartásban, nem kímélve a szomszédokat, megtanulva, hogy egyszerűbb néha neki sem szavakba önteni az érzéseit, hanem kitombolva kiadni magából. Rengeteg az én mulasztásom is. Higgyék el, a tökéletes nem létezik, kinek mit is jelent ez a fogalom?! Mégis, hiteles az a felnőtt lesz, aki ezt beismerve, tanul a hibákból és más meglátással, másképp cselekszik hasonló helyzetben. A gyermekeimtől rengeteget tanulok. Biztosan állíthatom: a gyermekek tisztának és eredendően jónak születnek, és formálódnak a környezetük által. Tanulnak, követnek, mintáznak. A kezelhetetlen gyerek sosem a mély szeretetben és őszinte kapcsolódásban torzul, hanem ezek hiányában. A felnőtt, aki elég érett egy gyermek neveléséhez, pont erre alapozza a kapcsolatait: a hitre, hogy az ember jó, de néha segítségre szorul. Tapasztalom, hogy nem mindenki megmenthető, csak az, aki képes a változásra, aki elég bátor megmutatni fájdalmas múltját, tapasztalatát, kapcsolatait. Aki megküzdeni akar a saját árnyaival, nem elásni azokat. S aki önmagát szereti annyira, hogy elfogadja, megérdemel egy teljesebb, harmonikusabban működő életet. Ez a mai ember nagy feladata, keresni ezt az utat. Blaha után Zuckerberg állítólag minket is megszüntet... (Lubomír Kotrha) Rekordmagas számú gyerekmenekült A második világháború óta a legtöbb gyerek kényszerült menekülni konfliktusok, erőszak és más válságok elől világszerte 2021 vágón - tájékoztatott az ENSZ gyermekvédelmi szervezete. Az UNICEF adatai szerint mintegy 36,5 millió gyerek kényszerült elhagyni otthonát, közülük csaknem 22,8 millió a konfliktusok és az erőszak miatt. Ez azt jelenti, hogy 2020 óta 2,2 millióval nőtt a gyermekmenekültek száma világszerte. Az UNICEF szerint a rekordmagas szám közvetlen következménye az olyan konfliktusoknak, mint az afganisztáni és a jemeni, de tavaly további 7,3 millió gyereket tettek hajléktalanná természeti katasztrófák is. A szervezet felszólította a világ kormányait, hogy erősítsék meg a menekültek, migránsok és gyerekek védelmét. Az adatok 2021 végéről származnak, így nem tartalmazzák az orosz invázió miatt hajléktalanná vált vagy menekülni kényszerült ukrán gyerekeket, amely február óta további 2 millióval növelte a gyermekmenekültek számát, és további 3 millió gyereket kényszerített az otthona elhagyására az országon belül. A szélsőséges időjárási események, mint amilyen az Afrika szarván tapasztalható aszály, az Indiában, Bangladesben és Dél-Afrikában tapasztalt súlyos áradások miatt is kényszerültek gyerekek és családjaik otthonuk elhagyására. Több mint egyharmaduk a Szaharától délre fekvő Afrikában él (3,9 millió), egynegyede Európában és Közép-Azsiában (2,6 millió), 13 százaléka (1,4 millió) pedig a Közel-Keleten és Eszak-Afrikában - derült ki az UNICEF közleményéből. A gyermekmenekültek mintegy kétharmadát íratták be általános iskolába, míg a serdülőkorú menekülteknek csak mintegy egyharmada részesül oktatásban - tette hozzá az ENSZ gyermekvédelmi szervezete. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa, Filippo Grandi rámutatott: az oroszok ukrajnai agressziója „drámai gabona- és műtrágyahiányt idézett elő, a világpiaci árakat az egekbe repítette, emiatt emberek százmillióit fenyegeti az éhezés veszélye”. Adataik szerint amióta Oroszország február 24-én megkezdte teljes körű invázióját, akár 14 millió ukrán is menekülhetett a háború sújtotta országon belül vagy menekültként a határokon túlra. (MTI, telex) Brüsszeli szőnyegbombázás MOLNÁR IVÁN E lelmiszer- és energiaválság, félelmetes infláció, háború - az emberek többségének kezd nagyon elege lenni az egészből. A tehetséges vezetőket az elmúlt évtizedekben elüldözték a hatalom- és pénzéhes, magukat politikusnak hazudó szélhámosok, akik a nehéz időkben rendre csődöt mondanak. Mi lesz így velünk? Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai „különleges katonai műveletére” a nyugati országok „korlátozó intézkedéseknek” becézett gazdasági háborút indítottak Moszkva ellen. A szótári meghatározás szerint a gazdasági hadviselés olyan intézkedéseken alapuló stratégia, amely elsődleges célja egy másik állam gazdaságának a gyengítése. Magyarul, a cél: kivéreztetni Oroszországot. És mivel az orosz állami költségvetés bevételeinek a tetemes részét az energiahordozók exportja adja, a nyugati országok elsősorban ezen keresztül próbálják meg a legnagyobb csapást mérni Moszkvára. A gazdasági háború legelszántabb élcsapatának az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság számít, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy az uniós tagországok végleg hátat fordítsanak az orosz energiahordozóknak. Az olajembargót már sikerült kiharcolniuk, és a jelek szerint dolgoznak a gázszállítások csökkentésén is. Az eredmény? Míg az elmúlt év végén a kőolaj hordónkénti ára 70 dollár körül mozgott, mára stabilan 120 dollár körüli szinten kereskednek vele, de volt már 130 dollár felett is. Hasonló a helyzet a gáz esetében is. „Oroszországnak most több bevétele származhat a fosszilis energiahordozókból, mint az ukrajnai háború előtt, mivel az energiaárak emelkedése ellensúlyozza az értékesítés korlátozására irányuló nyugati erőfeszítéseket” - ismerte el a napokban Amos Hochstein amerikai energiabiztonsági megbízott. Az amerikai Business Insider üzleti hírportál szerint Oroszország idén 285 milliárd dollárra növelheti a kőolaj és földgáz értékesítését, ami 20 százalékkal több, mint tavaly volt. „A Nyugat politikája nyomán kialakult árszintet tekintve költségvetési veszteséget biztosan nem fogunk elszenvedni, épp ellenkezőleg, jelentős mértékű lesz a bevétel növekedésünk” - állítja ezzel kapcsolatban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki szerint már megvannak az alternatív piacaik, ahol eladhatják az EU által elutasított energiahordozóikat. Míg például India tavaly 12 millió hordó orosz olajat importált Oroszországból, idén már az első hat hónapban 60 millió hordót. Mi a helyzet a másik féllel? „Európában télen akár megszorításokra is szükség lehet az energiaellátás szempontjából” - figyelmeztet Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója, aki szerint az ipari gázfelhasználók és mások számára is bevezethetnek megszorító intézkedéseket, ha nem sikerül enyhíteni az uniós szankciók által generált energiaválságon. Javulásra azonban egyelőre semmi remény. Épp ellenkezőleg, Ursula von der Leyen egyre vadabb ötletekkel rukkol elő, a bírálóit pedig jobb esetben az uniós egység megbontásával, rosszabb esetben az orosz érdekek elvtelen kiszolgálásával vádolják meg. A többség ugyanakkor csak azt várná el tőle, hogy ha már gazdasági háborúba kezdett, olyan stratégiát válasszon, amely legalább egy kicsit árt az „ellenségnek” is, és ne a saját hátországa ellen hajtson végre folyamatos szőnyegbombázást. így ugyanis egyre nehezebb eldönteni, hogy az Európai Bizottság valójában ki ellen is harcol. FIGYELŐ Hova költöznek az orosz dúsgazdagok? A Putyin rezsimjének hátat fordító milliomosok mellett az ukrán gazdagok is költözésbe fogtak, aminek köszönhetően újrarajzolódik a világ legtehetősebb embereinek térképe. ! Csak Oroszországból több mint 15 ezer milliomos települ ki várhatóan az idén: hozzávetőlegesen az egymillió dollárnál magasabb vagyonnal rendelkező oroszok 15 százaléka hagyhatja el szülőföldjét még az idei évben a Henley&Partners cég szerint. A vállalkozás profilja a dúsgazdagok összekötése azokkal az országokkal, amelyek pénzért állampolgárságot kínálnak. „Oroszországban egyre kevesebb a milliomos. A gazdagok az elmúlt évtizedben évről évre növekvő számban vándoroltak ki Oroszországból, ami korai figyelmeztető jele volt az ország problémáinak. A nagyobb összeomlásokat általában a tehetős emberek kivándorlásának felgyorsulása előzi meg, akik gyakran elsőként távoznak, mivel megvan rá a módjuk” -mondta Andrew Amoils, a Henley számára az adatokat összeállító New World Wealth kutatási vezetője a The Guardiannek. Ukrajnában is jelentősen csökken a dúsgazdagok száma: 2800 milliomos hagyhatja el az országot, ami az igen gazdagok 42 százalékát jelenti. A legtehetősebbek tradicionálisan az USA-ba és az Egyesült Királyságba települnek át, de 2022-ben várhatóan az Egyesült Arab Emírségek vonzza majd a legtöbb milliomost. Az országok sorrendje a beköltöző szupergazdagok száma szerint rangsorolva a következőképp alakulhat majd: Egyesült Arab Emirátusok (4000 személy), Ausztrália (3500), Szingapúr (2800), Izrael (2500). Ezenkívül Málta, Mauritius és Monaco is célpont lesz még a milliomosok számára. Málta az elmúlt évtized egyik nagy európai sikertörténete volt, jelenleg a világ egyik leggyorsabban növekvő piaca. Mauritius adóparadicsom, Monaco régóta vonzza a világ szupergazdagjait, mivel nem számít fel jövedelemadót, tőkenyereségadót vagy ingatlanadót. (Infostart)
