Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-17 / 140. szám
www.ujszo.coml 2022. június 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Gondviselés Nem az a sovinizmus, ha valaki szereti a nemzetét és a hazáját LAMPL ZSUZSANNA Apandémiás bezártság után végre eljutottam külföldre, méghozzá r Budapestre, ahol a 93. Ünnepi Könyvhéten a Szlovákiai Magyar írók Társaságának köszönhetően dedikálhattam a legújabb magyar nyelvű könyvemet. Ez jól hangzik, és jó is volt, de nem úgy kell elképzelni, hogy hosszú kanyargó sorban jöttek az érdeklődők. Ilyet csak kétszer láttam: amikor Fábián Janka dedikált, valamint egy idegen néven, a könyvei borítójából ítélve szerelmes regényeket publikáló írónő esetében. De a tanulság nem is ebből vonható le, hiszen a történelmi eseményekkel összefonódó emberi sorsok és az erotika mindig is közkedvelt volt, hanem a folyamatosan hullámzó embertömegből, amely jött, látott és könyvekkel felpakoíva távozott. Vagyis olvasnak az emberek, van még a könyvnek, az írónak becsülete. Budapest persze a könyvünneptől függetlenül is csodás. Lelkendeztem is róla néhány szlovák ismerősnek, akik még nem voltak ott. Az egyiknek az ismerőse is jelen volt, s megkérdezte tőlem, lehet-e ott szabadon járkálni. Tessék? Az ismerősöm pironkodva megjegyezte, jaj, ne is vedd figyelembe, ő olyan kukacoskodó típus, de én kíváncsi voltam, mire gondol az illető. Hát arra, mondta, hogy nincsenek-e Magyarországon is olyan „kirakat-utak”, mint az összes többi diktatúrában, mondjuk Oroszországban vagy Kínában. Kijelölt helyek, ahova szabad menni, máshova meg nem. Végigfutott az agyamon, Oroszországban még nem voltam, Kínában viszont igen - Sanghajban és Pekingben hivatalos kísérő nélkül sokat császkáltam különböző helyeken, az utóbbi megavárosban el is tévedtem -, de csak annyit kérdeztem, miből gondolja, hogy Magyarországon ez a helyzet, hogy az egy diktatúra. Hát mert az nem olyan demokratikus ország, mint Szlovákia. Magyarországon az ellenzéknek nincsen szava. Az emberek Orbánt választó kétharmada soviniszta, még a gyerekek is, kifütyülték a letérdelő angol focistákat. Nem is érti, miért támogatta őket a Gondviselés, hogy a visszavágón még meg is verhették őket négy nullra. Ismerősöm rákvörös, nem is mer rám nézni, én meg gondolkodom, mit mondjak egy ismeretlen fickónak, aki néhány perc múlva remélhetőleg örökre távozik az életemből. Mit mondjak most, amikor nálunk történt meg, hogy letiltották az egyik ellenzéki politikus Facebook-oldalát, ami egyértelműen a szólásszabadság korlátozása, méghozzá óceánon túli közreműködéssel (ezért azokat a magyarokat sem értem, akik ennek tapsolnak). Hát végül is ezeket mondom, meg azt, hogy nem az a sovinizmus, ha valaki szereti a nemzetét és a hazáját. Egyébként meg tapasztaljon, ruccanjon át Magyarországra. S a Gondviselés? Egy barátunk egész életében sportkázott. Nagybetegen is elküldte a feleségét, hogy nézze meg a nyerő számokat. Azokban a nehéz időkben neki ehhez nem volt kedve, de végül teljesítette a férje kérését. Hatalmas összeget nyertek. Hát mégis gondoskodtam rólatok, mondta a férfi boldogan. Két nap múlva meghalt. 50 éve tört ki a Watergate-botrány ötven évvel ezelőtt pattant ki az Egyesült Államokban a Watergate-ügy, mely nyomán Richard Nixon - az amerikai elnökök közül egyedüliként - kénytelen volt lemondani tisztségéről. Június 17-ére virradó éjjel a washingtoni Watergate-épületben, a Demokrata Párt főhadiszállására betörtek, és az egyszerű bűntettnek látszó eset hatalmas politikai botránnyá dagadt, és a világ leghatalmasabb politikusának hivatalába került. A betörők kamerákkal, lehallgató készülékekkel, mikrofonokkal felszerelkezett ügynökök voltak, akik a Richard Nixon republikánus párti elnök újraválasztásán munkálkodó bizottságnak tevékenykedtek. A betörés célja a Demokrata Pártot lejárató dokumentumok megszerzése volt, hogy azok segítségével az 1972 őszi választáson meghiúsíthassák a párt elnökjelöltjének megválasztását. Az elnökválasztásnak Nixon volt az esélyese, és ő lett végül a nyertese is. Közben egy kongresszusi bizottság irányításával folyt a Watergate-ügy vizsgálata, felgöngyölítésében a The Washington Post két újságírója nagy érdemeket szerzett. Csak 2005-ben derült ki, hogy az őket titkos értesülésekkel segítő informátor, a rejtélyes „Deep Throat” (mély torok) az FBI akkori második számú vezetője, W. Mark Felt volt, aki három évvel a halála előtt fedte fel az ügyben játszott szerepét. Nixon vesztét nem is maga a betörés, hanem az annak elpalástolására irányuló mesterkedése okozta. Eleinte „harmadrangú betörésként” próbálták az ügyet eltussolni, de egyre terhelőbb bizonyítékok kerültek napvilágra. Felvetődött a gyanú, hogy Nixon tudott a betörésről. A is kiderült - ez volt a kegyelemdöfés számára hogy Nixon titokban minden beszélgetést rögzíttetett a Fehér Házban, így a sajátjait is, amelyek végül bizonyítékul szolgáltak vele szemben is. Amikor a legfelsőbb bíróság is kimondta, hogy nem élvez „elnöki privilégiumokat”, Nixon 1974. augusztus 9-i hatállyal lemondott. Utóda, Gerald Ford első hivatali intézkedéseként amnesztiában részesítette elődjét, akit így soha nem vontak felelősségre a Watergate-ügyben játszott szerepe miatt. A ] betöréssel összefüggésben 63 személy ellen emeltek vádat, közülük 54-et el is ítéltek. 21 személyről bebizonyosodott, hogy a Fehér Ház munkatársa vagy a Nixon újraválasztásán dolgozó bizottság tagja volt. A Watergate-ügy furcsa jogi folyománya, hogy Nixon pert indított az állam ellen. Kérte, hogy ne hozzák nyilvánosságra a Fehér Házban lefoglalt magnószalagok tartalmát, és kártérítést követelt, arra hivatkozva, hogy az elkobzott anyag az ő személyes tulajdonát képezi. 2000 júniusában a washingtoni területi bíróság helyt adott az időközben (1994 áprilisában, 81 éves korában) elhunyt egykori elnök követelésének, és örököseinek 18 millió dollár kártérítést ítélt meg. A Watergate-ügyről forgattak filmet, ihletett regényt és popdalokat, és a gate szó a botrányos ügyek névadójává vált. (MTI) Hosszú türelem végén tiltás SZILVÁSSY JÓZSEF Ebben az egyre feszültebb belpolitikai helyzetben kissé háttérbe szorult az a bejelentés, hogy a Facebook amerikai tulajdonosa törölte közösségi hálójáról Eubos Blahának, a Smer parlamenti képviselőjének fiókját. Az ellenzéki politikus még aznap azt állította, hogy a szlovák kormány valamelyik tagjának kérésére tiltották le, amivel tovább korlátozták a szlovákiai szólásszabadságot. Szerinte a jelenlegi politikai hatalom már képtelen volt elviselni azokat a bírálatait, amelyeket naponta zúdított rájuk, s amelyek egyre nagyobb visszhangot váltottak ki, hiszen Facebook-oldalának több mint 170 ezer olvasója volt. Majd büszkén tette hozzá: Donald Trump után a világon ő a második olyan ismert politikus, akit elnémítottak a Facebookon. A döntést meghozó Méta cég közleményben közölte, hogy Blaha több figyelmeztetésük ellenére is gyakran megsértette a szabályukat, amely az oldalaikon tiltja a gyűlölködésre, erőszakos cselekedetekre uszító vélemények, továbbá álhírek és sértegetések közlését. A szlovák ellenzéki parlamenti képviselő valóban sokszor túllépte a megszabott határokat. Három éve azt harsogta, hogy a koronavírus valójában amerikai biológiai fegyver, amellyel főleg a kínaiakat akarják legyengíteni. Később azt ismételgette, hogy a járvány kezelésére létezik olcsón előállítható gyógyszer, amelyet a gyártók csak azért nem dobnak piacra, mert ebből nem lenne busás hasznuk. Az EU vezetőit többször „lúzerek bandájának” nevezte. Aztán az államfőre lövöldözte mérgezett verbális nyilait. Ármánykodásainak bizonyos mértékig az illetékes pozsonyi bíróság vetett véget. Kötelezték Blahát, hogy a Zuzana Caputovát rágalmazó bejegyzéseit törölje saját oldaláról, a továbbiakban pedig vele kapcsolatban ne használja a „hazaáruló”, az „amerikai ügynök”, valamint az „idegen hatalom kiszolgálója” minősítéseket. Ezzel az ítélettel a testület mindössze annyit ért el, hogy a politikus a számára tilos kifejezések szinonimáival folytatta idáig az elnök asszony elleni, többnyire megalapozatlan, esetleg féligazságokat tartalmazó támadásait, különböző összeesküvés-elméleteinek terjesztését, tovább hergelve azokat is, akik az államfőt a napról napra népszerűtlenebb kormánykoalíció pártfogójának tartják. Blaha letiltása elsősorban azért érdemel figyelmet, mert a fejlett országokban jelen lévő dilemmákra világít rá. Évtizedekkel ezelőtt az internet, majd pedig a közösségi hálók elterjedését egy ideig a szuverén gondolatok, valamint a szabad véleménynyilvánítás fontos tereiként tartottuk számon. Azóta jóval árnyaltabb, olykor sötétebb a kép. Ugyanis megjelentek azok, akik álnevek, jeligék mögé rejtőzve élik ki másokkal szembeni gyűlölködéseiket. Mind több politikus és más közéleti személy tudatosította, hogy a világhálón közölt vélemény, bejegyzés hatása szüntelenül növekszik. Sokan ezért hihetőnek tűnő ál- és rémhírek közlésétől, vetélytársaik pocskondiázásától sem riadnak vissza. Immár legalább könyvtárnyi azoknak a színvonalas tanulmányoknak a száma, amelyek világszerte igyekeznek valamiféle rendet vágni ebben a digitális dzsungelben. Kevés eredménnyel, mert egyelőre többnyire csak az nyilvánvaló, hogy a szólásszabadság nem végtelen, viszont kényes és bonyolult feladat annak korlátozása. Az egyik már alkalmazott megoldás az, ha a sértett a bíróságon kér elégtételt a hírnevébe gázoló személytől. így leckéztette meg Peter Sabaka neves infektológus Milan Mazureket, aki a közösségi oldalán „Covid-jósnak” nevezte őt, kétségbe vonva szakmai hitelét. Emiatt a szélsőséges képviselőt erkölcsi kártérítésként 20 ezer eurós bírság megfizetésére kötelezték, amelyet az orvos jótékony célra fordított. Minden valós vagy vélt sértéssel nyilván nem lehet elhalmozni a bíróságokat. Nem megoldás az érzéketlen cenzúra sem. Önmérsékletre meg hiába intik a zavarosban halászokat. Egyelőre annyit tehetünk, hogy nem dőlünk be a hazugoknak, s akkor jóval csökkenhet hiszékeny követőik száma. FIGYELŐ Rendkívül rossz a menekülthelyzet Az ENSZ nagyon borúlátó jelentést adott ki. Eszerint az Oroszország ukrajnai háborújából eredő éhínség miatt még többen kényszerülhetnek otthonaik elhagyására, holott a háború miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülők száma már most átlépte a 100 milliós határt - mondja az ENSZ menekültügyi főbiztosa. Filippo Grandi szerint az oroszok ukrajnai agreszsziója „drámai gabona- és műtrágyahiányt idézett elő, a világpiaci árakat az egekbe repítette, emiatt emberek százmillióit fenyegeti az éhezés veszélye.” Adataik szerint amióta Oroszország február 24-én megkezdte teljes körű invázióját, akár 14 millió ukrán is menekülhetett a háború sújtotta országon belül vagy menekültként a határokon túlra. A háború, az erőszak, az üldöztetés és az emberi jogi visszaélések miatt otthonukat elhagyni kényszerült emberek száma pedig 2021 végére elérte a 89,3 milliót, ami 8 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi állapothoz képest, és jóval több mint kétszerese a 10 évvel ezelőtti adatnak. Az otthonukat elhagyni kényszerülők száma mára a valaha regisztrált legmagasabb szintre jutott, mióta csak ezeket az adatokat feljegyzik. „Vagy összefog a nemzetközi közösség, hogy lépéseket tegyen ennek az emberi tragédiának a kezelése, a konfliktusok felszámolása és a tartós megoldások megtalálása érdekében, vagy ez a szörnyű trend folytatódni fog”- fogalmazott a jelentésben az ENSZ-illetékes. (telex) A politikusok népszerűsége a nyári forróságok idején állítólag fagyponton lesz... (Lubomir Kotrha)
