Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-16 / 139. szám
KÖZÉLET www.ujszo.coml 2022. június 16. 3 700 eurós béremelés a nővéreknek? Az egészségügyi dolgozók béremelése nagyban függ attól, hogyan tud megegyezni egymással Vladimír Lengvarsky egészségügyi miniszter és Igor Matovié pénzügyminiszter (TASR-feivétei) NAGY ROLAND CZÍMER GÁBOR Pozsony. A szakképzett nővérek akár több mint 700 eurós, az orvosok pedig 545 eurós fizetésemelést is kaphatnak a jövő évtől, amennyiben az egészségügyi minisztérium meg tud egyezni a pénzügyminisztériummal. Ahogy arról lapunk is beszámolt, az egészségügyi minisztérium hétfőn beharangozta az ápolói fizetések megemelését. A tárca a közleményében elismerte, hogy a nővérhiány egyre nagyobb problémát jelent a szlovák egészségügyben, így rövi-, közép- és hosszú távú terveket is kitűztek a helyzet stabilizálására. A rövid távú tervek között szerepel a nővérek béremelése is, de a minisztérium azt nem árulta el, hogy mikor és mennyivel emelik meg a fizetéseket. Kerestük Iveta Lazorovát, a Szlovák Nővérkamara (SKSaPA) elnökét is, de akkor még ő sem tudott bővebb információkkal szolgálni. Kiszivárgott információk Kedden azonban kiszivárgott egy dokumentum, amely -állítólag az egészségügyi dolgozók fizetésemelésének részleteit tartalmazza. A javaslatról készült fotókat a nővérkamara is megosztotta a közösségi oldalán. Ezek alapján a nővérek fizetését meghatározó együtthatók 2023-ban jelentősen növekedhetnek. Az ápolók fizetését jelenleg a két évvel korábbi átlagbérhez igazítják, a képzettség és a szakmai tapasztalat függvényében változik a szorzók nagysága. Egy egyetemi végzettséggel és ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező nővér idén a 2020-as átlagbér 1,1-szeresét keresi meg, ami konkrét összegben kifejezve 1246 eurót jelent. A kiszivárgott javaslat alapján az 1,1-es szorzó 2023-ban 1,7-re nőne, ami bruttó 727 eurós emelésnek felel meg. Ugyanilyen emelésre számíthatnának a szakképzett szülészasszisztensek is. A szakvizsgával nem rendelkező nővérek esetében a szorzó 1,4 és 1,6 között mozogna, ami szintén 600 euró körüli emelkedést jelent. A középiskolai végzettséggel rendelkező ápolók esetében már nincs szó ekkora növekedésről: az ő esetükben a 0,83-mas szorzó 0,98-ra nőne, ami azt jelenti, hogy 2023-tól havi 1187 eurót vihetnének haza. Lesz rá pénz? Lukás Kober, a nővérkamara irodavezetője a TASR hírügynökségnek elmondta, elégedettek a javaslattal, az említett emelések szerinte stabilizálnák a helyzetet, és vonzóbbá is tennék a nővéri hivatást a fiatal ápolók szemében. Az viszont kérdéses, hogy az egészségügyi minisztériumnak sikerül-e elfogadtatni az említett javaslatot. A tárca egyelőre nem kívánta kommentálni a kiszivárgott dokumentum tartalmát, mindössze annyit reagáltak, hogy a tárgyalások jelenleg is zajlanak. Ez azt jelenti, hogy a felsorolt összegek nagysága még változhat. Egyelőre az sincs tisztázva, hogy miből szeretnék finanszírozni a fizetésemelést. Lukás Kober szerint az intézkedés legalább 800 millió euróba kerülne az államnak, ehhez pedig a pénzügyminisztérium beleegyezésére is szükség lesz. A sajtóban megjelent információk alapján Vladimír Lengvarsky egészségügyi miniszter és Igor Matovic pénzügyminiszter (mindketten OEaNO) viszonya nem túl jó, így kérdéses, milyen megállapodást sikerül kötniük. Lapunk kérdésére Lengvarsky elárulta, hogy a javaslatban szereplő 800 millió eurót a tárca a 2023 és 2025 közötti időszakra igényelné. „A szakszervezetek és az egészségügyi tárca ismertette a követeléseit, meglátjuk, mik az állami költségvetés lehetőségei. Erről még egyeztetni fogunk” - mondta az Új Szónak az egészségügyi miniszter. Jól járnának az orvosok A kiszivárgott dokumentum nemcsak a nővérek béremelését tartalmazza, hanem a többi egészségügyi dolgozóét is. A javaslat alapján jól járnának még az orvosok, akiknek, a bére bruttó 545 euróval nőne. A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) azonban továbbra is sztrájkkészültségben van, és több mint 3000 orvos készen áll beadni a felmondását, ha a kormány nem talál rendszerszintű megoldást a problémáikra. A dokumentum alapján nagyobb emelésre számíthatnának még a mentősök is, akik 2023-tól havi 424 euróval magasabb fizetésért dolgoznának. Más hivatások képviselői szerényebb emelésre készülhetnek: a logopédusok és a pszichológusok például 97 euróval, a gyógyszerészek pedig 61 euróval kapnának többet. A Denník N információi szerint a minisztérium azon szakmák esetében szeretne nagy béremelést kiharcolni, amelyeknél hatalmas a munkaerőhiány. Fizetésemelésért, megbecsülésért tüntetett több ezer tanár BUGÁRANNA Több ezer iskolaügyi dolgozó vonult az utcára tegnap, az oktatási szakszervezet által meghirdetett tüntetésre az ország különböző részeiről érkeztek résztvevők. A 10%-os fizetésemelést a minimumnak tartják, amit a kormány megtehet a rendkívüli infláció idején, illetve a koronavírus-járvánnyal terhelt időszak után. Ha nem járnak sikerrel, szeptemberben készen állnak többnapos sztrájkot hirdetni. Pozsony. Az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (OZPSaV) június 15-re tiltakozó megmozdulást szervezett a főváros szívében, az SzNF térre már déltől folyamatosan érkeztek az iskolaügyi alkalmazottak. A tüntetők sárgába öltözve, különböző transzparensekkel üzentek a kormánynak, ezzel igyekeztek felhívni a politikusok figyelmét az iskolaügyben uralkodó állapotok javítására. A követelések között szerepel, hogy az ígért 3%-os béremelés helyett 10%-kal kapjanak többet a szféra dolgozói. A szervezők előzetesen 13 ezer főre becsülték a résztvevők számát, de ennél jóval többen csatlakoztak a kezdeményezéshez, nagyjából 15 ezren támogatták a tüntetést. A hivatalos program 13:30-kor kezdődött, a szakszervezet elnöke mellett felszólaltak a nem pedagógiai alkalmazottak képviselői is, akik főként azt kifogásolják, hogy a bértáblázatban meghatározott összeg még mindig a minimálbér alatt van. A tiltakozás során magyar szót is lehetett hallani - elsőként a dunaszerdahelyi Egyesített Iskola alkalmazottaival találkoztunk, az iskola tanárjain kívül a gyógypedagógusok és nem pedagógiai alkalmazottak is ellátogattak a tüntetésre. „Ez a 10%os emelés a minimum, amit szeretnénk elérni, de az lenne a legjobb, ha törvénybe foglalnák, hogy minden évben automatikusan jár a plusz 10%” - véli az egyikük. Az iskola gondnoka, aki már 7 éve látja el ezt a munkát, elmondta, belépése óta nem változott a fizetése, de ennek ellenére szeret a gyerekek között dolgozni, s a pozitív környezet továbbra is ott tartja. „Olyanok vagyunk, mint egy család” - tette hozzá. Katona Szabina, az iskola vezetője érdeklődésünkre elárulta, nehéz szakképzett munkaerőt találni - főleg olyanokat, akik magyarul beszélnek. A nem pedagógiai dolgozók kapcsán kiemelte, inkább könyvelőt nehéz találni, ezzel a végzettséggel ugyanis magáncégeknél is lehet érvényesülni, méghozzá sokkal kedvezőbb feltételek mellett. „Szeretünk tanítani" Adriana Mikuláseková, a Dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskola tanára közölte, 20-an érkeztek a zeneiskolából, a tanári karon kívül a nem pedagógiai alkalmazottak is fontosnak tartották, hogy részt vegyenek a tüntetésen. „Véleményem szerint a 10%-os emelés nem elég, ez egyfajta kompromisszum volt a részünkről” - válaszolta arra utalva, az infláció két számjegyűre ugrott, tehát még ezt sem fedezi a béremelés, az ígért 3%hoz képest azonban némi előrelépés. Hozzátette, a nem pedagógiai alkalmazottak fizetését az iskola igyekszik kipótolni. „Ezt azonban másra is fel tudnánk használni, de így elmegy a bérekre, amit az államnak kellene garantálni” - folytatta. Szintén problémát okoz az energiaárak növekedése: „Az energiaköltség fedezése mindig valami kárára megy. Nem tudunk fejleszteni, újítani, korszerűsíteni” - hangsúlyozta. A tanárhiány a művészeti alapiskolát sem kerüli el, egyre nehezebb biztosítani az utánpótlást. „Egyre nehezebb, mert a fiatalok sem mennek már zenét tanulni. Tudják, hogy nincs megfizetve, ezért teljesen más szakot választanak. Ha el is végzik a konzervatóriumot vagy a főiskolát, akkor sem biztos, hogy beállnak tanítani. Nagyon nehéz, ezért még nyugdíjasok is tanítanak nálunk” - folytatta Mikuláseková. A fluktuáció azonban nem jellemző, aki egyszer belekóstol a tanításba, az általában kitart a hivatása mellett. „Ez a zene és a szakma szeretetéről szól, nemcsak a pénz miatt dolgozunk, hanem azért, mert igazán szeretünk tanítani” - zárta. Osztozó miniszterek Az Ersekújvári járásból is több iskola érkezett - árulták el a kéméndi Petőfi Sándor Alapiskola tanárai. „Szeretnénk, ha egy kicsit jobban megbecsülnék a pedagógusokat” - magyarázta Gabriella, egy speciális pedagógus a részvételük okát. Úgy véli, egyre több a sajátos nevelési igényű gyermek, ezért a speciális pedagógusokra is egyre nagyobb szükség van az iskolákban. Krisztina, aki már több mint 25 éve a pályán van, matematika és fizika szakos, belátta, épp ezekre a tantárgyakra nehéz munkaerőt találni, egyedüli szakosként az iskolában nincs könnyű helyzetben, mint mondja, mindig megoldják a kihívásokat. A pénzügyminiszter és oktatási miniszter közötti viszályról kiábrándultán nyilatkoztak: „Már csak nevetni lehet azon, amit a politikusok művelnek” — véli Gabriella. Krisztina szerint erre nincs ráhatásuk, de sok mindenben eltér a véleményük a magas posztokat betöltő személyektől. „Ez egy hivatás, csak szívvel-lélekkel lehet csinálni” - mondta. Hlavác Beatrix, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola szakszervezetének vezetője elmondta, az iskola összes alkalmazottja támogatja a megmozdulást. Ha nem sikerül kiharcolni a követeléseket, a szakszervezet nagyobb mértékű sztrájkokat tervez. „Nem áll jogomban a két minisztert minősíteni, de nagyon nagy szégyen, hogy nem az oktatás van előnyben. A gyerekekről, a jövőről van szó, arról, hogy intelligens, okos és rátermett embereket neveljünk” - mondta, majd hozzátette, a tanárok megtesznek minden tőlük telhetőt, de nekik is vannak bizonyos korlátáik. Emlékeztetett, a járvány idején a pedagógusok az első vonalban dolgoztak, egészségüket kockáztatták és szabadidejüket áldozták fel, hogy a rendhagyó körülmények között is biztosítani tudják az oktatást. Előrelépés nélkül A SzNF térről a parlament elé vonult a tömeg, ahol a házelnöknek üzentek. A kormány tegnap sem tudott megegyezni az iskolaügyi dolgozók béremeléséről, Eduard Heger (OEaNO) miniszterelnök a kormányülés után elmondta, tárgyalásokat folytat az érintett felekkel, a helyzet azonban nehéz. Igor Matoviő (OEaNO) pénzügyminiszter ismételten beterjesztette javaslatát, a megemelt adókból származó bevételből finanszírozná az oktatásügyi dolgozók béremelését. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter azonban ezúttal is megvétózta a javaslatot, állítása szerint az infláció okozta többletadóból, illetve a szakkörök támogatására szánt összegből kellene fedezni a fizetésemelést. A szervezők előzetesen 13 ezer főre becsülték a résztvevők számát (Somogyi Tibor felvétele
