Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-16 / 139. szám
2-1 KÖZÉLET 2022. június 16. | www.ujszo.com Sajó-katasztrófa: a tárca megint hárít A környezetvédelmi minisztérium visszautasította a Szövetség állításait, melyek szerint a tárcát terheli a felelősség a katasztrófa elhárítását illetően. A gazdasági tárca szerint a bányából már tiszta víz folyik a Sajóba. (Somogyijibor felvétele) NÉMETI RÓBERT CZtMER GÁBOR Pozsony. A környezetvédelmi minisztérium visszautasítja a Szövetség kijelentéseit, melyek szerint ők lennének az illetékesek a Sajó folyóba ömlő mérgező bányavíz-katasztrófa ügyében. Szerintük továbbra is a gazdasági tárca a kompetens. A gazdasági miniszter, Richard Sulik (SaS) azt állítja, a problémát sikerült elhárítani. Ahogy arról beszámoltunk, a Sajóba áramló bányavíz beömlési helyszínét lezárták, egy sorompót helyeztek az oda vezető útra. Orosz Örs, a Szövetség politikusa arról beszélt, ezt a környezetvédelmi minisztérium rendelte el. A párt vezetői egy sajtótájékoztató keretében petíciót adtak át a tárcának, amelyben a környezeti katasztrófa okozta károk felszámolását követelik. Arról is beszéltek, az eddig tett lépések lényegében nem akadályozták meg, hogy a mérgező anyagok továbbra is a folyóba ömöljenek, szerintük a tárca kudarcot vallott. A környezetvédelmi minisztérium visszautasította a Szövetség állításait, melyek szerint a tárcát terheli a felelősség a katasztrófa elhárítását illetően. Lapunknak küldött válaszukban azt írják, nekik nincs jogi lehetőségük beavatkozni a bányákban történő folyamatokba. Illetve a különböző intézményeik nem is rendelkeznek az ehhez szükséges technikával, szakemberekkel és jogosultságokkal. A környezetvédelem hárít A minisztérium ezzel együtt is tagadja a Szövetség vezetőinek kijelentéseit, melyek szerint a Sajóba ömlő i bányavízzel kapcsolatban nem történt lényeges előrelépés. A tárca azt állít; ja, már a mérgező bányavíz kiömlésének első napjától kezdve foglalj koznak a problémával, hiszen figyel- i meztettek arra, a vonatkozó törvény nem határozza meg, hogy az ügyben a környezetvédelmi vagy a gazdasági tárca az illetékes. Arról lapunk is beszámolt, hogy a két minisztérium hosszú hetekig egymásra mutogatott, amikor a katasztrófa elhárításáért felelős intézmény megnevezéséről volt szó. A környezetvédelmi tárca most is azt írja, a hozzájuk tartozó intézmények készek minden segítséget megadni az ügyben illetékékes bányahivataloknak, hogy helyreállítsák a keletkezett környezeti kárt. Egyben támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely a katasztrófa felelősének megállapítására irányul. De azt is elismerik, hogy a bányák törvényben meghatározott környezetvédelmi biztositásának terén az állami intézmények vallottak kudarcot. „A kérdéses sorompó felállítását azonban nem a minisztérium rendelte el” - közölte á környezetvédelmi tárca, és valótlannak nevezte azt az állítást, mi szerint a sorompót azért állították volna fel, hogy elzárják a nyilvánosság elől a szennyeződés beömlési pontját. A környezetvédelmi minisztérium az Új Szónak küldött válaszában arról is ír, hogy a gazdasági tárcához tartozó intézmények a napokban fejezik be a bányában azokat a munkálatokat, amelyeknek a következtében már most csökkent a kiömlő vízben a szennyeződés mértéke. „A Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat hétfőn vett mintákat a Sajó folyóból” - írja a minisztérium, és hozzáteszi, hogy a helyzet stabilizálódása után megkezdik a Sajó revitalizációját. Sulik: Javul a helyzet Sulik a szerdai kormányülés után azt állította, hogy a bányából kifolyó víz már teljesen tiszta. A szakembereknek ugyanis sikerült megjavítania a bánya mélyén lévő vezetéket. „Jelenleg színtiszta víz folyik ki onnan” - mondta a gazdasági miniszter azzal, hogy meg kell nézni, ennek ellenére milyen az elszíneződés mértéke. A környezetvédelmi tárca felvetésére, mi szerint meg kell találni a felelőst, Sulik nem akart érdemben reagálni. „Óvatosan kell bánni az ilyen vádakkal” - mondta, és hozzátette, vizsgálatot fognak elrendelni. A gazdasági tárca szerint a folyóból vett minták vizsgálata megerősítette, hogy a bányából már tisztább víz folyik a Sajóba. A méréseket rögtön a bányánál végezték, miután a mélyebb rétegekbe folyó vizet a felszínre terelték. A tárca azt közölte, a vegyi elemzések szerint 80 százalékkal csökkent a Sajóba kerülő víz vas- és egyéb ásványianyag-tartalma. Peter Zitnan, a Vasércbányák állami vállalat (Rudné bane státny podnik) igazgatója a TASR hírügynökségnek arról beszélt, ezt a trendet a további mérések is igazolni fogják. A minisztérium szerint a bányavizet a múlt csütörtökön sikerült a felszínre terelni, ezért jelenleg már nem mos ki annyi ásványi anyagot az alsóbb rétegekből. Újabb csapás a pénztárcánkra: küszöbön a hitelek drágulása MOLNÁR IVÁN A több mint húsz éve nem látott drágulással párhuzamosan hamarosan a hitelkamatok is felfelé veszik az irányt. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint a jövő hónaptól kezdve több hullámban az eurózónás alapkamat emelósáre kell felkészülnünk. Milyen hatással lesz ez a pánztárcánkra? Pozsony. Szlovákiában az éves infláció májusban 12,6%-ra ugrott, ilyen látványos drágulásra 22 éve nem volt példa az országban. Az árak azonban Európa-szerte elszálltak, az átlagos eurózónás infláció az elmúlt hónapban 8,1 százalék körül mozgott. Az elemzők emiatt már jó ideje figyelmeztetnek arra, hogy csak idő kérdése, mikor szánja el magát az Európai Központi Bank (EKB) az eurózónás alapkamat emelésére. Az elmúlt napok nyilatkozatai alapján pedig minden jel arra utal, hogy ennek most jött el az ideje. Az Európai Központi Bank múlt héten megemelte az inflációs előrejelzését, elismerve, hogy az európai áremelkedés nem csak átmeneti, ahogy azt még az elmúlt év végén jósolta. Christine Lagarde, az EKB elnöke elismerte, hogy „a magas infláció rendkívüli kihívást jelent”, ezért mindent megtesznek azért, hogy „a pénzromlás üteme visszatérjen a 2%-os szinthez”. Lagarde szerint júliustól kezdve így több hullámban az eurózónás alapkamat emelésére kell felkészülnünk. „A szlovákiai infláció várhatóan jövőre is két számjegyű lesz, így teljesen indokolt, hogy az alacsony kamatok több mint egy évtizedes korszakát követően fordítunk a kormányon, és növeljük az eurózónás alapkamatot. Az első körben, várhatóan már nyáron, 0,25 százalékponttal emel: jük meg az alapkamatot” - mondta el Peter Kazimir, a szlovák jegybank elnöke, akinek a szavait a pénzügyi elemzők is megerősítik. „Ha az EKB valóra váltja a kamatemeléssel kapcsolatos elképzeléseit, a pénz ára emelkedni fog. Ez a jelzáloghitelek magasabb kamataiban csapódik majd le a leglátványosabban, de a betéti kamatok is emelkedhetnek” - mondta el lapunknak Frantisek Burda, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság befektetési elemzője. Miért várt eddig az EKB? Az EKB vezetői már 2021 elején, az infláció emelkedésének első jelére kamatemelésről kezdtek el beszélni, hogy visszafogják az árvágtát. A világjárvány és az ukrajnai háború miatt lassuló gazdasági növekedés azonban folyamatosan hátráltatta őket a döntésük meghozatalában. ; Míg a Szlovákiával szomszédos, nem eurót használó országok már tavaly reagáltak, és a további áremelkedés megakadályozása érdekében erőteljes kamatemelésbe kezdtek, az eurózónás Szlovákia számára mérvadó EKB vonakodott ettől a lépéstől. „Fontos az egyensúly megtalálása, mert a magasabb kamatlábak ugyan lassíthatják az inflációt, ezzel párhuzamosan azonban visszafoghatják az európai országok gazdasági növekedését. Itt egy egyszerű egyenlet áll fenn: minél magasabbak a hitelkamatok, annál kevesebb hitelt vesznek fel a vállalkozások és a családok, emiatt pedig kevesebbet vásárolnak és költenek. A kisebb fogyasztás azonban automatikusan hátráltatja a gazdasági növekedést” - figyelmeztet Burda. Dráguló hitelek Az eurózónás alapkamat emelése miatt a bankok drágábban jutnak majd hozzá a pénzhez, ami egy újabb ok arra, hogy megemeljék a hitelkamataikat, a kölcsönt törlesztők havonta így nagyobb összeget lesznek kénytelenek fizetni a banknak. „A jelzáloghitelek és fogyasztási kölcsönök magasabb kamatairól van szó, de mindez vonatkozik a folyószámlahitelekre és hitelkártyákra is. Egész egyszerűen, minden hitelfelvevőnek, beleértve az államot is, fel kell készülnie a magasabb hitelkamatokra” - állítja Burda, hozzátéve, hogy egyes bankok ezzel párhuzamosan megemelhetik az ügyfelek betéteinek a kamatát is. Ez utóbbit a pénzintézetek azonban nem szokták elsietni. Amerika határozottabb Ha az EKB kamatpolitikáját az amerikai központi bank szerepét betöltő Federal Reserve (Szövetségi Tartalékrendszer, Fed) lépéseivel hasonlítjuk össze, Amerika sokkal határozottabb vonalat képvisel. A Fed már 0,75%-ra növelte az alapkamatot, és a várakozások szerint ez még magasabb lesz, ami miatt a tőzsdéken már napok óta érezhető az idegesség. Ez jól látható a legismertebb amerikai index, az S&P 500 esetében, amely mintegy 20%-kal esett. Az Egyesült Államokban szintén rég nem látott csúcsokat döntöget az infláció, ami májusban 8,6%-ra emelkedett. Az USÄ munkaerőpiaca azonban továbbra is erős, a Fed így gyorsabban reagálhat a fejleményekre. Mi vár a háztartásokra? A központi bankok, legyen szó az EKB-ról vagy a Fed-ről, különböző módon befolyásolják a pénzpiacok hangulatát. A piacot gyakran már a vezetőik szóbeli nyilatkozatai is alaposan megmozgatják, ami hatással van a vállalatokra, a bankházakra és végső soron a háztartásokra is, miközben az átlagember elsősorban a betéti és hitelkamatok változásait érzi meg. „Már régóta figyelmeztetjük a szlovákiai háztartásokat, hogy képezzenek tartalékot a nehezebb időkre, mert a kedvező jelzáloghitel-kamatok nem tarthatnak a végtelenségig. Ezért mindenkinek rendelkeznie kellene egy olyan tartalékkal, amely a jövőben segíthet áthidalni a megemelkedett havi törlesztőrészletek kifizetésével járó gondokat” - mondta el Burda. Szerinte az árak az elkövetkező időszakban tovább nőnek majd, ezért az alapvető tanács az, hogy okosan költekezzünk, és minél nagyobb összeget tegyünk félre. Christine Lagarde, az EKB elnöke szerint hamarosan búcsút inthetünk az alacsony kamatok korszakának (TASR/AP-felvétel)
