Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-15 / 138. szám
www.ujszo.comj 2022. június 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Lefújva Egy autó, aminek nem kell kipufogó , ppen kipufogott egy kipu|j> fogó,amikorBandikaés . Ervin megtudta, hogy az K Európai Unióban 2035-től új autót már csak olyat lehet venni, amelyik elektromos. Amszterdamban álltak épp, és várták, hogy elkezdődjön a Rolling Stones koncertje. Fél órával a kezdés előtt viszont kiállt a színpadra egy szervező, és elmondta: Mick Jagger az imént jött rá, hogy koronavírusos, úgyhogy a koncert elmarad, lehet hazaszállingózni. Nagy zúgolódás támadt, a csalódott rajongók közül többen visszatartották a lélegzetüket bánatukban. Szerintem ez kamu, jegyezte meg Bandika, miközben a kijárat felé sodorta őket a tömeg. Nem volt kedve színpadra állni, vagy rosszul lett, ki tudja. Nemhogy a hetvenkilenc, de a huszonöt éves rockzenészekkel is előfordul az ilyesmi — tette hozzá Ervin. Még jó, hogy nem adtunk pénzt a jegyekért, mert akkor most én is mérges lennék. Miért, hol szerezte őket? - érdeklődött Bandika. Találtam, boltba menet. Vagyis, hogy egészen pontos legyek, boltból jövet. Cipelem a teli szatyrot, hát le kell tennem, annyira vágja az ujjaim a füle. Megállók a sínek mellett, hát nézem, valami két színes papiros a lábam előtt, meg is örültem, biztosan ebédjegyek. Otthon mondja az asszony, mert nálam nem volt szemüveg, hogy nem ebéd-, hanem koncertjegy. Miért nem vele jött akkor, miért engem cincált ide, engem, aki félek a repüléstől, meg a retró zenéktől is? - vágott közbe morcosán Bandika. Nem szereti az asszony a Rolling Stonest. Azt mondja, minden daluk ugyanaz a nyerítés. O az ABBA-t szerette, meg a Boney M-et. Tudja, mi az a Boney M? Bandika határozatlanul bólintott. Nem ők énekelték, hogy „senki sem láthatott minket, mert sűrű a nádas”? Kicsit mellé, felelte Ervin, és eszébe jutott, amikor Zámbó Jimmy az ezredfordulón azt mondta Szilágyi Jánosnak egy tévéinterjúban, hogy „a lelkem mindig készen áll az éneklésre, de a hangszálaim nem”. így sodródtak tovább a stadionból kifelé. Szerencsés fertályán élünk a világnak, hogy nálunk már nem okoz kellemetlenséget a koronavírus - folytatta a kapun kilépve Bandika. Ja. Legalább marad időnk, hogy féljünk néhány évig az elektromos autóktól - felelte Ervin. Most képzelje el. Egy autó, aminek nem kell kipufogó, mert nincs, ami kipufogjon belőle. Gyanús. Nem biztos, hogy bele mernék ülni egy ilyenbe. Hacsak le nem fújják közben az egészet. Meg nem is csak az, de milyen hatásokat indít majd el mindez. Ha az autókban nem lesz hengerfej, sem hengerfejtömítés, meg szelepek, meg szelepemelő, meg szelephimba, akkor ezek nyilván el sem tudnak majd romlani. Alig marad munkájuk az autószerelőknek. Majd az elektromos autók javítása is a villanyszerelőkre hárul, akik egyébként is nagyon elfoglaltak. Bandika megállt egy kishídon, letekintett a vízre, és kijelentette, hogy tudja a megoldást. Tessék már mondani akkor, unszolta Ervin. Hát az, hogy ha nem lehet 2035-től kipufogós, vagyis belső égésű motorral rendelkező autót venni újat, akkor majd veszünk használtat. Az úgy is olcsóbb. Ervin elismerően bólintott, és elhatározta, hogy karácsonyra szeretne egy használt Volvót. A szerző a Vasárnap munkatársa Túl sokat költöttek atomfegyverekre Az atomhatalmak atomarzenáljaik korszerűsítésére fordított kiadásai 2021-ben mintegy 9 százalékkal, 82,4 milliárd dollárra emelkedtek - derült ki az atomfegyverek betiltásáért küzdő ICÁN nemzetközi civil kezdeményezés jelentéséből. A dokumentum szerint csupán az Egyesült Államok tavaly 44,2 milliárd dollárt költött nukleáris programjára, 12,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, Kína pedig 11,7 milliárd dollárt, ami 10,4 százalékos növekedés. Oroszország (8,6 milliárd), Franciaország (5,9 milliárd) és az Egyesült Királyság (6,8 milliárd dollár) nukleáris fegyverekre fordított költségvetése enyhén emelkedett - tette hozzá az ICÁN, amely 2017-ben Nobel-békedíjat kapott a nukleáris fegyverek betiltásáról szóló szerződésért folytatott fáradhatatlan munkájáért, ezt 59 ország ratifikálta, de az atomhatalmak egyike sem. A jelentés szerint Pakisztán 1,1 milliárd dollárt költött nukleáris fegyvereire tavaly, szemben az előző évi 1 milliárd dollárral, míg India 2,3 milliárd dollárra csökkentette a nukleáris fegyverekre fordított kiadásait a 2020-as 2,5 milliárd dollárról - derült ki a jelentésből. Izrael, amely hivatalosan soha nem ismerte el, hogy van atombombája, 1,2 milliárd dollárt költött rá, ugyanannyit, mint egy évvel korábban - állítja az ICÁN, amelynek becslése szerint Észak-Korea 2021- ben 642 millió dollárt költött nukleáris programjára, szemben a 2020-as 700 millió dollárral. „Az adófizetők pénze lehetővé tette, hogy új szerződéseket (összesen 30,2 milliárdot) ítéljenek oda magáncégeknek a nagyhatalmak nukleáris arzenáljaik modernizálására, ezek a magáncégek pedig megvásárolták az agytrösztök és nyomásgyakorló csoportok szolgáltatásait, hogy megvédjék a nukleáris fegyverek hasznosságát” - teszi hozzá a nem kormányzati szervezet, amely elítéli a nukleáris fegyvereket támogató kört. „Ez a jelentés azt mutatja, hogy a nukleáris fegyverek használhatatlanok” - nyilatkozta Alicia Sanders-Zakre, az ICÁN kutatási koordinátora. „Az atomfegyverekkel rendelkező országok 2021-ben 6,5 milliárd dollárral többet költöttek, és képtelenek voltak megakadályozni, hogy egy atomhatalom háborút indítson Európában” - mondta, utalva Oroszország ukrajnai inváziójára. „Ezért van szükségünk a többoldalú nukleáris leszerelésre, jobban, mint valaha” - tette hozzá a szakértő. (hvg.hu) Rózsás képet festett Vlagyimir Putyin az orosz gazdaság jelenlegi helyzetéről kormányképviselőkkel tartott legutóbbi videótalálkozóján. Az orosz elnök szerint az infláció májusban teljesen eltűnt, és a munkanélküliség a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony. Az orosz rubel hivatalos árfolyama erősebb, mint a háború előtt volt, és az orosz energiahordozókból származó bevétel a kőolaj és a földgáz magas világpiaci árából profitál. Első látásra tehát úgy tűnik, hogy a Nyugat gazdasági szankciói csődöt mondtak, és nagyobb károkat okoznak az USA-nak és szövetségeseinek, mint Oroszországnak. Az orosz gazdasági valóság azonban korántsem olyan rózsás, mint amilyennek azt Vlagyimir Putyin szeretné beállítani. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb prognózisa szerint ebben az évben az orosz gazdaság 8,5 százalékkal fog csökkeni, és 2023-ban további csökkenés várható. Más elemzők még ennél is pesszimistábbak, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet elemzői szerint az orosz-ukrán háború és az abból következő gazdasági szankciók 15 év gazdasági növekedését radírozzák ki éppen Oroszországban. Ez önmagában is rossz hír, de még ennél is nagyobb gond, hogy az elmúlt hónapokban szakadozni kezdtek azok a komplex gazdasági szálak, melyek Oroszországot a globális gazdasághoz kötik. Igaz, hogy az olaj és a földgáz még mindig folyik nyugat felé, de azoknak a vállalatoknak a listája, melyek beszüntették oroszországi kapcsolataikat, nagyon hosszú. Az orosz lakosoknak valószínűleg kedvenc üzleteiknek és gyorséttermeinek az elvesztése a legfájóbb, de az orosz vállalatok számára a gondot igazán az okozza, hogy kimaradnak a globális gazdaság alapját képező ellátási láncokból. Az orosz gazdaság az elmúlt évtizedekben nem igazán a high-tech termékeiről volt ismert, ezért a külföldi technológiák hiánya egész iparágat bénít meg vagy kényszerít fájdalmas döntésekre. Jó példa erre az Avtovaz vállalat új Lada modellje, melyet a gyártó olcsó és szankcióbiztos autóként dobott a piacra. A marketinget félretéve ez igazából azt jelenti, hogy az autóból hiányoznak azok a technológiák, melyeket az orosz gazdaság nem tud előállítani. A nemrég még a Renault-csoport részeként működő Avtovaz ugyanis nemcsak anyavállalatát vesztette el az elmúlt hónapokban, hanem külföldi beszállítóit is. Az új modellben ezért hiába keresnénk a légzsákokat, a blokkolásgátlót vagy a GPS-navigációt, és a felhasznált motor a közelében sincs a jelenleg érvényben lévő európai kibocsátási szabványoknak. Az orosz politikai vezetés azzal nyugtatja a lakosságot, hogy Oroszország gond nélkül túléli a nyugati gazdasági szankciókat a keleti partnereinek köszönhetően. A kőolaj esetében az orosz exportőrök tényleg számíthatnak Kínára és Indiára, melyek az elmúlt hetekben rekordmenynyiségű orosz nyersolajat vásároltak. Különösen érdekes India esete, mely szívesen fogadja az olcsó orosz kőolajat, és az elmúlt két hónapban az orosz nyersolaj második legfontosabb vásárlójává vált Kína mögött. Az olcsó kőolaj vagy földgáz vásárlása azonban egy dolog, de Kína és India nem tudja vagy nem akarja helyettesíteni azokat a technológiákat, melyek a gazdasági szankciók következtében hiányoznak Oroszországban. Ezen a téren főleg Kína tudna segíteni, de a kínai politikai vezetés igyekszik óvatosan lavírozni Oroszország és a Nyugat között, melyhez Kínát nagyon fontos gazdasági kapcsolatok fűzik. Jelzésértékű, hogy a kínai elektronikai gigász Huawei is jelezte, hogy fokozatosan bezárja összes orosz, mobiltelefonokat árusító üzletét. Az orosz gazdaság ezért nehéz hónapoknak néz elébe, hiszen az ország elleni gazdasági szankciókat a globális GDP több mint felét termelő gazdaságok támogatják. Vlagyimir Putyin megpróbál majd ehhez mosolygós arcot vágni, de idővel ez a mosoly egyre keservesebb lesz. Putyin Patyomkingazdasága DUDÁS TAMÁS FIGYELŐ Lopta a lógóját az orosz Meki? Június 12-én megnyitották Oroszországban az első gyorséttermeket, melyekkel a McDonald'sot szeretnék kiváltani. Az étterem nevét az utolsó pillanatban hagyták jóvá, és végül a Vkuszno - i tocska nevet kapta, ami azt jelenti: „Finom és pont”. Oleg Parojev, a cég vezérigazgatója azt mondta: bár szeretnék megőrizni a mekis hangulatot, eltávolítanak mindent, ami a McDonald'sra utal. Lógójukat néhány nappal korábban, június 9-én mutatták be, miközben az orosz Meki neve akkor még nem volt jóváhagyva. Az új emblémán két csík és egy kör látható zöld háttéren. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint ezek az egykori gyorsétterem-óriás fő szimbólumait hivatottak ábrázolni: a lógó két csíkja a sült krumplit, a narancssárga kör pedig a hamburgert szimbolizálja. „A zöld háttér pedig azt jelzi a vendégeknek, hogy továbbra is biztosítjuk számukra a megszokott minőségi termékeket és szolgáltatást” - mondta az éttermet irányító vállalat, a Sistema PBO szóvivője. A megnyitó másnapján máris azzal gyanúsították meg a céget, hogy a Vkuszno - i tocska egy Matosmix nevű portugál, egyébként takarmányt gyártó cégtől lopta a lógóját. A McDonald's még március 14-én zárta be az Oroszországban található 850 éttermét. A tervek szerint az oroszok hetente 50-100 új Vkuszno - i tocskát szeretnének nyitni. Nem ez az első eset, hogy az orosz piac ikonikus amerikai márkát lop. Egy helyi italgyártó bejelentette: a Coca-Cola, a Fanta és a Sprite helyett CoolCola, Fancy és Street italokat kínálnak az oroszoknak. (azonnah.hu) Az állami költségvetést előnyösen eladtam... (Lubomír Kotrha)
