Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-02 / 127. szám

101 HASZNOSTANÁCS 2022. június 2. | www.ujszo.com Szülés utáni bürokrácia ÖSSZEFOGLALÓ A szülés után rövid időn be­lül több hivatalba is el kell menni, miközben a kismama egészségi állapota nem min­dig teszi lehetővé, hogy azon­nal intézkedhessen. Pár hete bevezettek némi könnyítést: áprilistól a születési anya­könyvi kivonat és a születé­si támogatás elektronikusan igényelhető. A születési anyakönyvi kivonat olyan közokirat, amelyet a születés helye szerint illetékes anyakönyvi hi­vatal állít ki a gyermek megszületése után, és a legfontosabb adatokat tar­talmazza: a születés dátumát és he­lyét, a születési számot, a gyermek pontos nevét, a szülőkre vonatkozó adatokat. Ez a baba első irata. Intézni úgy kell, hogy a gyermek megszületé­séről szóló jelentést (ezt a szülészeten adják) el kell juttatni abba az anya­könyvi hivatalba, amelyik körzetébe a kórház vagy az a hely tartozik, ahol a kismama szült. Néhány hete a hivatalt még személyesen kellett felkeresni, il­letve sok kórház segített a szülőknek: az anyakönyvvezető bement az egész­ségügyi intézménybe, segített kitölte­ni a szükséges nyomtatványokat, és a dokumentumot pár nap múlva az apa is átvehette a hivatalban. Áprilistól változás Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) április­tól bővítette a szolgáltatásait: elekt­ronikusan is be lehet jelenteni a baba születését, és ugyanígy lehet intézni a születési támogatást is. „A világ­­járvány megmutatta, mennyi mindent lehet online intézni. így időt, pénzt, papírt és energiát spórolunk. Kár len­ne, ha ezeket a tapasztalatokat nem kamatoztatnánk, és nem egyszerűsí­tenénk az életünket. Ezért bővítjük az e-egészségügy szolgáltatásait, ami könnyítés az újdonsült szülőknek” - mondta Peter Lukác, az NZCI igaz­gatója. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az illetékes egészségügyi alkal­mazott beírja az NZCI információs rendszerébe a baba megszületését, és ez az információ eljut az anyakönyvi hivatalok központi információs rend­szerébe. A születési anyakönyvi ki­vonatért az apa is elmehet. Az iratról érdemes azonnal több fénymásolatot Téma: Hivatali teendők szülés után készíteni, sok helyen kérik: postázni kell a Szociális Biztosítóba, hogy ne állítsák le az anyasági támogatás fo­lyósítását; el kell juttatni az édesanya munkahelyére; a szociális ügyi hiva­talban is kérni fogják. Születési támogatás Amikor az anyát és a babát haza­engedik a kórházból, az e-kivizsgálás funkció segítségével az orvos beírja az elbocsátó jelentésbe a születési tá­mogatás elbírálásához szükséges ada­tokat. Ugyanígy a nőgyógyász és a A baba első irata a születési anyakönyvi kivonat, amit már elektronikusan is lehet intézni (Shutterstock-felvétel) gyerekorvos is elektronikus úton egé­szíti majd ki a szükséges informáci­ókat. A gyermekorvos azt igazolja, hogy az újszülött legalább 28 napot élt, a nőgyógyász pedig azt, hogy az édesanya terhessége alatt egészen a szülésig rendszeresen járt tanácsadó­ba, részt vett a kötelező vizsgálatokon. Ezek az információk pedig elektroni­kus úton eljutnak az illetékes szociális ügyi hivatalba is, amely ellenőrzi az anyagi támogatás feltételeinek a telje­sítését. A születési támogatás összege jelenleg 829,86 euró, és az első há­rom szülés esetében minden gyermek után jár. A negyedik és minden továb­bi szülés esetében 151,37 eurót fizet­nek. Ha egyszerre több gyermek szü­letik, a támogatás minden gyermek után jár. A legalább 28 napot megélt ikrek esetében az összeget megtold­ják 75,69 euróval minden gyerek után. Állandó lakhely A pici állandó lakhelye automati­kusan megegyezik az anyáéval, és az anyakönyvi hivatal automatikusan tá­jékoztatja az illetékes lakosság-nyil­vántartást. Személyesen csak akkor kell intézkedni, ha a babát más cím­re szeretnék bejelenteni, ez esetben szükség van a tulajdonlapra és az ösz­­szes tulajdonos beleegyezésére. A la­káskezelővel is tudatni kell, hogy egy­­gyel többen vannak a lakásban - már a babának is számláznak szemétdíjat, vagy figyelembe veszik az áramért, vízért, gázért fizetendő előleg kiszá­mításakor stb. A gyerekorvossal is fel kell venni a kapcsolatot a kórházból való elbocsátás után egy nappal. Az orvos első alkalommal házhoz megy - ha nem engedik be a lakásba, az esetet jelentenie kell a gyámhatóság­nak. Egészségbiztosítás Az újszülöttet 60 napon belül be kell jelenteni valamilyen egészségbiz­tosítóba. Addig azon intézmény biz­tosítottjának számít, amelyiknek az édesanya is ügyfele. Szükséges ira­tok: kitöltött kérvény, születési anya­könyvi kivonat, a szülő személyi iga­zolványa. A baba már néhány napo­sán megkapja első - a kötelező K- és D-vitaminra kiállított - receptjét, a patikában az anya a saját egészségbiz­tosítási kártyájával válthatja ki. Elő­fordulhat, hogy adminisztratív okok­ból a gyermek biztosítási kártyájára akár 2-3 hétig is várni kell, de szükség esetén a gyógyszertárakban tovább­ra is lehet használni az édesanyáét, vagy ha ezt már nem fogadják el, ak­kor felmutatható a biztosítóba benyúj­tott kérvény másolata. Útlevél Ha külföldre akar utazni, az újszü­löttnek is saját útlevélre van szüksé­ge, a szülő okmányába már senkit nem lehet beíratni. Ha csak a szom­szédos Magyarországra is ruccan át valaki bevásárolni gyermekével, és igazoltatják, fel kell mutatni a baba útlevelét. A kérvényt a rendőrségen kell beadni, szükséges iratok: a szülő személyi igazolványa, a gyerek szüle­tési anyakönyvi kivonata, és ki kell fi­zetni 8 eurót (gyorsított eljárás esetén 32 eurót). Az útlevél 2 évig érvényes, utána újat kell intézni. (sza) A közérdekű információhoz való jog II. Olvasónk a múlt héten az iránt érdeklődött, hogy milyen közér­dekű információkról kötelesek az önkormányzatok tájékoztatni a lakosságot, mert a falujában megvalósuló beruházások kü­lönböző kérdéseket vetnek fel az adófizetők számára egyáltalán nem, vagy csak nehezen hozzá­férhető információkkal kapcso­latban is. Kérdéseire válaszolva kifejtettük, hogyan juthat hozzá közérdekű információkhoz kér­vény útján, most pedig a kérvény nélkül is közzéteendő informáci­ókkal foglalkozunk. Előző cikkünkben általánosan jelle­meztük az információhoz való sza­bad hozzáférés jogát, kitértünk alap­vető gyakorlati érvényesülésére a Tt. 211/2000 az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény („Infótörvény”) alapján. Említettük azt is, hogy nagyon széles alapjogról van szó, amit mi sem bizonyít job­ban, mint hogy olvasónk kérdéseire két részben tudunk csak válaszolni, mivel a kérdések érintik az informá­cióhoz való jog egy konkrét alkate­góriáját, a kötelezően közzéteendő információkat is. Az Infótörvény egyik fő funkciója, hogy lehetővé teszi, hogy bárki kér­vényezhesse úgynevezett közérdekű információk közlését a kötelezett szerveknél (állami, megyei és helyi önkormányzati szerveknél), akik kötelesek a kérvénynek eleget tenni. Ám a kötelezett szervek tájékoztatá­si kötelessége máshogy is megnyil­vánul, mivel léteznek olyan infor­mációk, amiket a törvény erejénél fogva, úgymond automatikusan, tehát nem csak kérvény benyújtása­kor kell közzétenniük. Ilyen infor­mációnak főleg olyan szerződések, megrendelők és számlák számíta­nak, amelyek alapján a közhatalmi szervek anyagi forrásai, tehát köz­pénz kerül felhasználásra. IFJ. MÉSZÁROS LAJOS JOGÁSZ VÁLASZOL Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az aniko.szentgali@ujszo.com e-mail-címre küldhetik. Pár kivételtől eltekintve (mint pl. a kötelezett szervek által megkötött munkaszerződések), bizonyos kor­mányzati és önkormányzati iratok nyilvános hozzáférhetősége az át­láthatóság miatt kívánatos, annál is inkább, mert a nyilvánosság hasznos eszköz a korrupcióval és a közpénz pazarlásával szemben. Ha tehát pl. a község felújítási munkákkal bíz meg egy kivitelezőt (mint olvasónk eseté­ben), a munkák anyagi és egyéb fel­tételeit tartalmazó szerződést köteles közzétenni egy központi elektroni­kus nyilvántartásban és saját webol­dalán is (ha rendelkezik ilyennel). Az említett szerződések tényleges közzétételét a törvényhozó a Polgári Törvénykönyv 47a. §-ával kény­szeríti ki, amely értelmében, ha egy szerződést közzé kell tenni az Infótörvény szerint, az nem akkor lép hatályba (vagyis nem attól az időponttól kötelezi a szerződő fele­ket), amikor aláírják, hanem csakis azután, hogy a kötelezett szerv az aláírt szerződést közzétette. Ez apró kitételnek tűnhet, de a gyakorlati jelentősége óriási, mert így, amíg a szerződések nem nyilvánosak, ad­dig érvénytelenek, ezért a kötelezett szervek kénytelenek közzétenni. Olvasónk esetében is vélhetően köz­pénzből (a falu pénzéből) fedezett beruházásokról van szó, ezért, ha a falunak van weboldala, a munkála­tokkal összefüggő szerződéseket, megrendelőket és számlákat közzé kell ott tenni. Ha viszont a falunak nem lenne weboldala, és az olvasó a központi nyilvántartásban sem talál­ná meg az információkat, természe­tesen ezek kiadását egy klasszikus információs kérvény útján is kérheti a községtől az előző cikkünkben le­írt módon, hiszen olvasónknak mint adófizetőnek joga van tájékozódnia a közpénzek hasznos (vagy haszon­talan) felhasználásáról. Támogatás a szociális ügyi hivataltól Aki gondoskodik valami­lyen megszületett gyermek­ről, különféle támogatásban részesülhet a szociális ügyi hivataltól, de ez nem jár au­tomatikusan, hanem igé­nyelni kell. Gyermekgondozási segély Az anyasági szabadság még a szülés előtt kezdődik, s amikor befejeződik, a Szociális Biztosító küld egy határozatot, és a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hi­vatalban gyermekgondozási segé­lyért lehet folyamodni. Szükséges iratok: kitöltött nyomtatvány; sze­mélyi igazolvány; a gyerek szüle­tési anyakönyvi kivonata; igazo­lás az anyasági támogatásról - a kitöltött nyomtatványt postázza a Szociális Biztosítóba, onnan visszaküldik a lepecsételt papírt, amit az anya visszavisz a szociá­lis ügyi hivatalba. A munkaadót is tájékoztatni kell, hogy gyermek­­gondozási szabadságra megy, ami legfeljebb a gyermek hároméves koráig tarthat. Adóbónusz Egyszerre csak az egyik szülő igényelheti. Az jogosult rá, aki­nek a jövedelme eléri a minimál­bér 6-szorosát (3738 euró). Egész évben, havonta vagy egy összeg­ben az adóelszámolás, illetve az adóbevallás elkészítése során ér­vényesíthető. Intézni a munkaadó bérelszámolójánál kell, szükség van a gyermek születési anya­könyvi kivonatára. Először abban a hónapban lehet kérni, amikor a gyermek megszületik, és 25 éves koráig jár. Az adóbónusz egy gye­rek után 6 éves korig 46,44 euró, 6-15 éves korúak esetében 39,47 euró, 15 éves kortól 23,22 euró. Családi pótlék A szociális ügyi hivatalban ki kell tölteni a megfelelő nyomtat­ványt, szükséges iratok: a gyerek születési anyakönyvi kivonata (eredeti és másolat); a kérvényező személyi igazolványa; ha az anyá­nak és az apának nem egyforma az állandó lakhelye, igazolni kell, hogy a másik szülő nem kérte a családi pótlék kifizetését. Havonta 25,88 euróról van szó, és a gyer­mek 25 éves koráig jár. A gyermek beiskolázásakor szeptemberben egyszeri rendkívüli, 106,33 euró kiegészítést adnak. Ha a szülők nem tudják érvényesíteni az adó­­bónuszt, a családi pótlékot kiegé­szíthetik 12,14 euróval. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: PEDAGÓGUSHITEL ■ MILYEN FELTÉTELEKET KELL TELJESÍTENI, LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK

Next

/
Thumbnails
Contents