Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-14 / 137. szám

2 I KÖZÉLET 2022. június 14. | www.ujszo.com Matovicnál a fasiszta Kotleba is népszerűbb Igor Matoviö (OLaNO) pénzügyminiszter szerint ahogy a náci Németország idején Adolf Hitler minden problémáért a zsidóságot hibáztatta, úgy őt is sokan egyfajta bűnbakká akarják tenni az újságírók (TASR-feivétel) CZÍMER GÁBOR Pozsony. Peter Pellegriniben, a Hlas vezetőjében már töb­ben bíznak, mint Zuzana Őaputová köztársasági elnökben, derül ki a Focus ügynökség felmárásáből. Igor Matoviö pedig a legeluta­­sítottabb szlovák politikus. A pénzügyminiszter ezért megbélyegezve érzi magát. Forró Krisztiánnak, a Szövet­ség elnökének ugyanakkor a megbízhatósági indexe stabi­lan nyolc százalékon van. Hivatalba lépése óta ez az első olyan Focus-felmérés, amely sze­rint nem Caputová a legmegbízha­tóbb politikus. A májusi adatok sze­rint két százalékponttal megelőzte őt Peter Pellegrini, az ellenzéki Hlas elnöke. Ugyan a különbség a sta­tisztikai hibahatáron belül van, de a februári adatokkal összehasonlít­va látszik, hogy azoknak az aránya, akik megbíznak a Hlas elnökében, növekedett, míg az államfőben bí­zók aránya stagnál. Caputová ese­tében ez a stagnálás egyébként egy közel kétéves csökkenés után állt be. A bizalmi mutatója 2020 őszén volt a csúcson, akkor a megkérdezettek 66 százaléka bízott benne. Ezzel együtt Pellegrininek is volt már 55 százalé­kon a megbízhatósági mutatója, még­pedig a 2020-as választás utáni idő­szakban szerepelt ilyen jól. Februárhoz képest Eduard Heger (OEaNO) miniszterelnököt néhány százalékponttal megelőzte Richard Sulik, a koalíciós SaS vezetője, de Robert Fico, az ellenzéki Smer el­nöke is. Az utóbbi két politikusban a megkérdezettek 30 százaléka bí­zik. Fico megbízhatósági mutatója a 2020-as parlamenti választás óta egyébként folyamatosan növekszik, két éve csak a válaszadók 19 száza­léka bízott benne. A kutatás szerint a legkevésbé megbízhatónak vélt szlovák politi­kus Igor Matovic (OEaNO) pénz­ügyminiszter, akibe csak a megkér­dezettek 11 százaléka helyezte a bi­zalmát, de ugyanakkor 88 százalék tartja őt megbízhatatlannak. „Önök a 21. század zsidójává tettek engem” - reagált Matovic a felmérés adata­ira. Szerinte ahogy a náci Német­ország idején Adolf Hitler minden problémáért a zsidóságot hibáztatta, úgy őt is sokan egyfajta bűnbakká akarják tenni. De arról is beszélt, hogy elfogult újságírók jogtalanul támadják őt. A pénzügyminiszter ezen nyilatkozatát egyébként elítél­te az igazságügyi tárca államtitká­ra, Ondrej Dostál (SaS-jelölt), aki szerint az ilyen hasonlat gusztus­talan és szégyenletes. Szerinte ez önmagában elég kellene legyen ah­hoz, hogy a kérdéses politikus visz­­szavonuljon a közélettől. Közvetlen Matovic előtt szerepel Marian Kot­leba, a fasiszta ESNS vezetője (11 százalék bízik benne, 85 százalék nem bízik benne). A közvélemény-kutatásban Forró Krisztiánnak, a Szövetség elnöké­nek a bizalmi mutatóit is felmérték. Eszerint májusban a megkérdezettek nyolc százaléka bízik benne és 40 százalék nem veti bele a bizalmát. Februárban ugyancsak 8 százalék bí­zott benne, de valamivel többen, 46 százalék volt bizalmatlan vele szem­ben. A Focus ügynökség a mostani rep­rezentatív felmérést 1008 válaszadó megkérdezésével május 25. és május 31. között készítette. A POLITIKUSOK MEGBÍZHATÓSÁGI MUTATÓI 39% 59% 44% 53% 42% 56% 42% 57% 27% 71% 30% 68% 26% 71% 30% 68% 28% 70% 27% 71% 24% 74% 25% 72% 21% 64% 24% 59% 19% 54% 22% 47% 20% 77% 21% 74% n.a. n.a. 19% 48% 17% 80% 17% 79% 14% 82% 11% 85% 11% 87% 11% 88% 8% 46% 8% 40% Peter Pellegrini Zuzana Őaputová Richard Sulik Robert Fico Eduard Heger Boris Kollár Milan Uhrfk Milan Majersky Andrej Danko Michal Simefika* Veronika Remiéová Marian Kotleba Igor Matovií Forró Krisztián * A februári felméréskor ezen a helyen még Irena Bihariová, a Progresszív Szlovákia akkori elnöke szerepelt. Michal Simeőkát a köztes időszakban választották meg a párt elnökének. • Forrás: A Focus ügynökség a reprezentatív felmérést a Markíza televízió Na telő műsora számára készítette. Inflációs csomag a parlamentben: nincs elég koalíciós szavazat BUGÁRANNA A héten végleg eldőlhet az inflációs csomag sorsa. Bár Igor Matovié (OLaNO) pénz­ügyminiszter bízik a sikerben, továbbra sem biztos, hogy a parlament megtöri Zuzana Caputová köztársasági elnök vétóját. Pozsony. Matovic hangsúlyoz­ta, a legjobb megoldás az lenne, ha a parlamentben zöldet kapna a ter­vezet, meggyőződése ugyanis, ha az államfő az Alkotmánybírósághoz is fordul az ügyben, sikeres lesz a csa­ládok támogatását célzó kezdemé­nyezés. „Egyáltalán nem félünk az Alkotmánybíróságtól, mert az ed­digi döntései alapján ki kellene áll­nia a családok mellett” - mondta. A pénzügyminiszter kettős mércé­re figyelmeztetett, igazságtalannak tartja, hogy a gyorsított eljárás mi­att került vissza a parlamentbe a tör­vény. Rámutatott, az SaS által beter­jesztett vállalkozói csomag szintén olyan intézkedéseket tartalmazott, melyek csak hónapokkal a jóváha­gyásuk után léptek érvénybe, ebben az esetben azonban nem avatkozott be az államfő. „Azt gondolom, nem szabad cserben hagyni a családokat” — tette hozzá. „Családbarát fasiszták" Tekintve, hogy a liberális párt el­utasítja Matovic szakkörtámogatási ötletét, a koalíció nem rendelkezik kellő szavazattal a javaslat elfogadá­sához, így az ellenzék, illetve a füg­getlen képviselők támogatására is szükség lesz, ha meg akarják valósí­tani az OEaNO vezetőjének ígéretét. Úgy tűnik, a legnagyobb kormány­párt sem egységes a kérdést illetően - több képviselő jelezte, nem értenek egyet azzal, hogy az ESNS párt lis­táján szereplő politikusok voksával nyomják át a tervezett intézkedése­ket. Matovic azt mondta, jelen eset­ben arról döntenek, a fasiszták mely csoportjával fognak szavazni. Meglá­tása szerint két lehetőség van - vagy azokkal szavaznak, akik támogatják a" családokat, vagy pedig azok mellé állnak be, akik ellenzik a családok megsegítését. A parlament júniusi ülése kedden délután kezdődik, a visszautalt tör­vény általában az első pontok között szerepel, s ez most sincs másként. A törvényhozás nyilvános programjából kiderül, már ma eldőlhet a több mint egymilliárd eurós törvény sorsa. Drága ós veszélyes Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter szerint a képviselők több száz millió eurót spórolhatnak meg, ha úgy döntenek, nem törik meg a vétót. A szaktárca vezetője a kezde­tektől bírálta a szakkörök támogatá­sát érintő változásokat, elsősorban a prioritások meghatározásában lát­ja a problémát, de emellett szerinte több gyakorlati kérdést is felvet az új rendszer alkalmazása. Kiemelte, a kormány 400 millió eurót költené szakkörökre, miközben a tanárok 10%-os fizetésemelése évi 180 mil­lióba kerülne. „Az iskolák az ener­giaárak emelkedésével és a felújítá­sokkal küszködnek, szeptemberben pedig jelentősen növekszik a diákok létszáma. A pénzügyminisztérium­tól kérvényeztük ezekre a finanszí­rozást. Célszerű lenne a pénzeszkö­zöket ezekre felhasználni, valamint az oktatásban dolgozó nem pedagó­giai alkalmazottak bérére. Fontos az alap, tehát az iskolai oktatás és csak utána jön a felépítmény - a körök. A szabadidős tevékenységek fonto­sak, de először a gyerekek iskolában töltött idejével kell foglalkozni” - je­gyezte meg a közösségi oldalon köz­zétett bejegyzésben. Összesen 7 érvet sorakoztatott fel, amiért jobb lenne elvetni a kormány családtámogatási próbálkozását. Példaként említette, hogy a törvényben nincs meghatá­rozva, kik tarthatják a délutáni fog­lalkozásokat. Míg az iskolaügyben dolgozók esetében feltétel a büntet­len előélet, addig a szakköröknél nem követelik meg a szakképzettséget, s az erkölcsi bizonyítványt sem kell felmutatni. Gröhling kritizálta azt is, hogy bárki felkerülhet a szerve­zetek listájára, elméletileg tehát az ESNS párt ifjúsági tagozata is tarthat államilag támogatott foglalkozást a gyerekek részére. Megjegyezte, ezek­ről a kockázatokról tájékoztatták a képviselőket és a pénzügyminisztert egyaránt. „Bízom benne, hogy a kép­viselők mérlegelni fogják a lehetősé­geiket és a költségvetés lehetőségeit is” - zárta a miniszter. Túszul ejtett tanárok Matovic megismételte, az iskola­ügyi dolgozók fizetésemelésének egyetlen módja az alkoholra és sze­rencsejátékokra vonatkozó adók növelése, valamint a leggazdagabb vállalatokra kivetett különadó. A pénzügyminiszter reméli, hogy a pedagógusok a június 15-re tervezett tüntetés során nyomást gyakorolnak az oktatási miniszterre, aki ellenzi, hogy az említett adókból, valamint a Slovnaft-adóból származó bevételből finanszírozzák a tanárok béremelé­sét. Leszögezte, szüksége van a ta­nárok támogatására, hogy Gröhling oktatási miniszterként járjon el, ne pedig „az alkohol, a szerencsejáték és a gazdag cégek minisztereként”. Pavel Ondek, az Oktatási és Tudo­mányos Dolgozók Szakszervezetének (OZPSaV) elnöke a Sme napilap stú­diójában megjegyezte, a béremelés kérdésének megoldása a pénzügy­­minisztertől függ, valamint bírálta a két párt között kialakult konflik­tust, mely túszaivá váltak a tanárok. „A megyei és regionális szerveinken keresztül megszólítottuk a tagjain­kat az egyes iskolákban. A mai becs­lésünk szerint feltételezzük, hogy a jelentkezők száma magasabb lesz, mint 2016-ban volt. Akkor több mint 10 ezren voltak” - mondta a szerdai tüntetés kapcsán, majd hozzátette, ha nem születik megegyezés, nem zár­ják ki, hogy szeptemberben sztráj­kolni fognak. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter bízik benne, a parlamentben másodszorra már nem megy át Igor Matoviö tervezete (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents