Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-11 / 135. szám

4 KÜLFÖLD 2022. június 11. | www.ujszo.com Brit hadifoglyokat végeznének ki A keleti Szeverodonyeckben házról házra folynak a harcok (TASR/AP) Washington. Donald Trump rendezte meg a Capitolium ost­romát, ami egy „puccskísér­let” volt - mindez a 2021. ja­nuár 6-án történt zavargásokat vizsgáló kongresszusi bizott­ság meghallgatásán hangzott el. Liz Cheney, a bizottság repub­likánus alelnöke szerint Trump „összehívta a csőcseléket és meggyújtotta a lángot ehhez a támadáshoz”, mivel akik meg­támadták a törvényhozás épü­letét és „órákon át harcoltak a rendfenntartó erőkkel, az moti­válta, amit Trump mondott ne­kik, hogy a választást elcsalták, és ő a törvényes elnök”. Bennie Thompson demokrata képviselő pedig úgy fogalmazott, hogy a zavargás veszélyeztette az ame­rikai demokráciát. A közel egy­éves vizsgálat után csütörtökön a demokrata vezetésű amerikai képviselőházi bizottság részle­teket mutatott azokból a vallo­másokból, amelyeket Trump bel­ső körének tagjaival készítettek. Például Bill Barr volt amerikai igazságügyi miniszter vallomá­sából, amely szerint alaptalanok voltak Trump azon állításai, me­lyek szerint a választást elcsal­ták. Barr úgy fogalmazott, „nem élhetünk olyan világban, ahol a hivatalban lévő kormányzat azon a konkrét bizonyítékokkal alá nem támasztott véleményén alapulva marad hatalmon, hogy a választáson csalás történt”. A mostani meghallgatás az első volt, e hónapban még hat ilyet tartanak. Trump elutasította a meghallgatást, szerinte ez csak „politikai HOAX”. A volt elnök egyébként nyilvánosan utalt ar­ra, hogy 2024-ben újra indulna az elnökválasztáson, és továbbra is azzal a megalapozatlan állítás­sal próbálja alátámasztani mind­ezt, hogy szerinte a legutóbbi vá­lasztást tömeges csalással mani­pulálták. Trump támogatói 2021. január 6-án rohamozták meg a washing­toni Capitolium épületét, amikor összeültek a törvényhozók, hogy közös ülésen hitelesítsék Joe Bi­­den választási győzelmét. (444, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Moszkva. Egy ország vagy szuverén, vagy gyarmat, köztes megoldás nincs - kö­zölte Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki I. Péter cárra hivat­kozott. Halálra ítélt a donyec­­ki legfelsőbb bíróság 2 brit és egy marokkói katonát, akik Ukrajna oldalán harcoltak. London szerint nincs jogérvé­nye a halálos ítéletnek. A brit külügyminiszter szerint nincs jogérvénye annak a halálos ítéletnek, amelyet az ún. Donyecki Népköztársaság nevű - csak Orosz­ország által elismert - szakadár ke­let-ukrajnai terület legfelsőbb bírósá­ga rótt ki két brit állampolgárra. A 28 éves Aiden Aslint és a 48 esztendős Shaun Pinnert a dél-ukrajnai Mariu­pol kikötővárosban fogták el még áp­rilisban, és azzal vádolták őket, hogy zsoldosként harcoltak ukrán fegyve­res alakulatokban. Ugyanezen vád alapján a donyecki bíróság halálra ítélt egy Szaaudun Brahim nevű ma­rokkói állampolgárt is. Liz Truss brit külügyminiszter közölte, mélysége­sen elítéli az „oroszok megbízottjai” által Kelet-Ukrajnában fogva tartott két brit elleni ítéletet. Truss leszöge­zi, hogy Aiden Aslin és Shaun Pin­ner hadifogoly, és az ellenük hozott álítéletnek semmiféle jogi érvényes­sége nincs. A miniszter közölte azt is, hogy a brit kormány minden le­hetséges módon támogatja Aiden Aslint és Shaun Pinnert. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője is kijelentette, a két brit hadifogolynak számít, a genfi megállapodás alapján megilleti őket a hadviselő feleknek kijáró mentesség, és így nem lehet büntetőeljárást indítani ellenük azon a címen, hogy ellenséges tevékeny­ségben vettek részt. Nem zsoldosok A donyecki ítélőtábla elnöklő bírá­ja szerint valamennyi elítélt bűnös­nek vallotta magát valamennyi vád­pontban. Pinnert, Aslint és Brahimot csoportosan elkövetett bűncselekmé­nyek, a hatalom erőszakos átvétele vagy erőszakos megtartása, valamint zsoldostevékenység vádjával állítot­ták bíróság elé. Gyenyisz Pusilin, az ún. Donyecki Népköztársaság veze­tője szerint a terület lakosságának többsége az ítéletet az igazságosság győzelmeként fogja fel. A 48 éves Pinner korábban 9 évet szolgált a brit hadseregben, ukrán felesége van és 2018 óta él Ukrajnában. Az utóbbi években Mariupolban élt, előbb az Azov nacionalista alakulatnál szol­gált kiképzőként, majd az ukrán ten­gerészgyalogság 36. dandárjába ke­rült át. A fiatalabb Aslin szintén évek óta szolgál az ukrán tengerészgya­logságnál. Ebből adódóan egyik sem tekinthető zsoldosnak, mivel már a háború kitörése előtt az ukrán had­sereg soraiban voltak. A marokkói Brahimot még április­ban fogták el, egyelőre annyi infor­mációt lehet róla tudni, hogy a Kijevi Politechnikai Intézet Aerodinamikai és Űrtechnológiai Karán folytatta ta­nulmányait, amikor Ukrajnában ki­tört a háború. A feltételezések szerint Oroszország arra akarja használni az eljárást, hogy nyomást gyakoroljon az Egyesült Királyságra és fogoly­cserét kérjen olyan orosz katonák ér­dekében, akiket gyilkosságért és más háborús bűnökért ítéltek el az ukraj­nai invázió során. Oroszországban moratórium van a halálbüntetésre, de ez a moratórium a Kelet-Ukrajnában elfoglalt területekre nem vonatkozik. Putyin I. Péter cár útján „A világ változik, méghozzá gyor­san. És ahhoz, hogy valamely ország, nép vagy etnikum bármiféle vezető szerepre pályázzon, a globális veze­tő szerepről nem is szólva, termé­szetesen biztosítania kell a szuvere­nitását” - mondta Vlagyimir Puty­in orosz elnök. „Mert nincs köztes állapot: egy ország vagy szuverén, vagy gyarmat, függetlenül attól, ho­gyan nevezzük a gyarmatot” - tette hozzá az államfő, aki felkereste a I. (Nagy) Péter cár születésének 350. évfordulója alkalmából megrende­zett tárlatot. Úgy vélte, ha egy ország vagy országcsoport nem tud szuve­rén döntéseket hozni, akkor gyar­matnak számít, és a gyarmatoknak nincs perspektívájuk. Putyin szerint a szuverenitás a geopolitikai küzde­lemben a túlélés feltétele. Álláspontja szerint Péter cár a nagy északi há­ború idején nem elragadott terüle­teket, hanem orosz őshonos földeket szerzett vissza és erősített meg. Mint mondta, a modern Oroszország fel­adata is a „visszaszerzés és megerő­sítés”. Azt ígérte’Oroszország tíz év múlva a jelenleginél jobban fog él­ni, ami azért érdekes, mert idén és jövőre súlyos gazdasági visszaesést könyvelhet el az ország. A modern rakétatechnikát megalapozó Konsz­­tantyin Ciolkovszkij példájára hi­vatkozva azt mondta, hogy irreális célokat kell kitűzni, mert minél in­kább tűnik megvalósíthatatlannak egy projekt, annál több esély van a továbblépésre. Érkező nehézfegyverek Napi 100-200 közé teszi a katonai veszteségeket Mihajlo Podoljak, Vo­­lodimir Zelenszkij ukrán elnök fő­tanácsadója. Múlt héten Zelenszkij még 60 és 100 közé becsülte az ele­sett ukrán katonák számát naponta. Podoljak sürgette a nyugati országo­kat, hogy bocsássanak rendelkezé­sükre modern tüzérségi eszközöket, mert nyomasztó az oroszok tüzérségi fölénye Kelet-Ukrajnában. „150-300 rakétakilövő rendszer lenne szüksé­günk, hogy eredményesen felvehes­sük a harcot az oroszokkal” — fogal­mazott a főtanácsadó. A Krab típu­sú, nagy kaliberű lengyel lánctalpas önjáró löveg is már készen áll arra, hogy az ukrán fegyveres erők beves­sék az ország védelmében, akárcsak más fegyverzeteket, amelyeket Uk­rajna a partnereitől kapott - jelentette be Olekszij Reznyikov ukrán védel­mi miniszter. A tárcavezető kifejtet­te, a Krab lövegekkel együtt már öt különböző típusú 155 mm kaliberű nyugati fegyvert állít Ukrajna had­rendbe. Kiemelte, a tárcája több mint 150 ilyen fegyverrel látta el az ukrán fegyveres erőket. Az ilyen kaliberű, nyugati országoktól kapott lövedé­kek készletei már 10%-kal haladják meg azt a mennyiséget, amellyel ugyanilyen kaliberű, szovjet típusú lövedékekből Ukrajna a február 24- én kezdődött teljes körű orosz táma­dás előtt rendelkezett. E lövedékek­nek a hatékonysága nagyobb, mint a szovjet modelleké, így kevesebb fogy belőlük. A miniszter szerint az uk­rán haderő már jelentős mennyiségű fegyvert kapott, ami elég lenne a győztes védekezéshez bármelyik eu­rópai ország hadseregével szemben, de nem elegendő az orosz erők ellen, ezért Ukrajnának mielőbb további ne­hézfegyverekre van szüksége. A megszállt Mariupol városát ko­lerajárvány fenyegeti, miközben az oroszok által megszállt területeken az alapvető közszolgáltatásokat is ne­hezen tudják biztosítani a civileknek - olvasható a brit védelmi tárca jelen­tésében. (MTI, 24.hu, Tx, ú) ALLASHIRDETES Teljes munkaidős szerkesztő-rovatvezetőt keres az Új Szó napilap. FELTÉTELEK: Dél-Szlovákia ismerete. Jó szervező- és íráskészség. Online vagy print szerkesztőségben, rádióban szerzett szerkesztői, újságírói, vezetői tapasztalat j előnyt jelent. . Í A MUNKA JELLEGE: az Új Szó regionális rovatának vezetése, a Régió oldalak szerkesztése, kapcsolattartás az online szerkesztőséggel. AMIT KÍNÁLUNK: FIZETÉS: Dél-Szlovákia piacvezető magyar 1200 euró / hó bruttó jövedelem, nyelvű médiumában, kreatív csapat amely több elemből áll, és vezetőjeként méltó teret, hangsúlyt teljesítménytől függő további adhat a Felvidék városaiban, falvaiban juttatások, élő magyar közösségeknek. Érdekes feladatokat teljesíthet, folyamatosan ai>tnwwwummiiwniiw>:i:Himmmuwfcj^^W| fejlődhet. Szolgálati telefon, laptop, alkalmazotti kedvezmények - étkezési JELENTKEZES hozzájárulás, változatos munka. Jelentkezni 2022. június 30-ig lehet I A MUNKAVÉGZÉS HELYE: a csaba.nyerges@ujszo.com Pozsony, home office. címen. KérSük' a jelentkezők csatolják önéletrajzukat. W£-----

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents