Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-09 / 133. szám
június 9., csütörtök, 15. évfolyam, 18. szám Újra szabadon utazhatunk Jövő héten Az év első négy hónapját tekintve a Kanári-szigetek volt a legnépszerűbb, 4 millióan választották az országba beutazó 15,8 millió turistából, akik ebben az időszakban 18,7 milliárd eurót hagytak a déf-európai országban (Fotók: Shutterstock) Újra felfedezték a turisták Spanyolországot I dén áprilisban tízszer annyi külföldi turista utazott Spanyolországba, mint tavaly ugyanebben a hónapban - közölte a spanyol statisztikai hivatal (1NE). A havi jelentés szerint az év negyedik hónapjában 6,1 millióan látogattak a dél-európai országba, ami jelentős növekedés az elmúlt két évben mért eredményhez képest ebben a hónapban. A látogatószám ennek ellenére továbbra is elmarad a járvány előtti szinttől, amikor is 7,1 millióan választották úti célul Spanyolországot. Az INÉ közleményéből kiderült: az áprilisban beutazó külföldi turisták 6,9 milliárd eurót költöttek el. Tavaly ugyanebben a hónapban ennek mértéke 670 millió euró volt. A 2019-es referenciaévben viszont meghaladta a 7 milliárd eurót. A statisztikai hivatal rámutatott, hogy a járvány évei után az adatok a turizmus helyreállását mutatják, ami nagyban köszönhető a brit turisták visszatérésének. Áprilisban 1,2 millióan érkeztek a szigetországból, és megközelítőleg 1,3 milliárd eurót költöttek el Spanyolországban. Nincs változás abban, hogy Spanyolországban a legkedveltebb úti célnak továbbra is Katalónia, a Kanári-szigetek és a Baleár-szigetek számít. Áprilisban a legtöbben, 1,2 millióan Katalóniába látogattak el, többségük a szomszédos Franciaországból érkezett. Az év első négy hónapját tekintve a Kanári-szigetek volt a legnépszerűbb, 4 millióan választották az országba beutazó 15,8 millió turistából, akik ebben az időszakban 18,7 milliárd eurót hagytak a dél-európai országban, (MTI) Emelik az áraikat az osztrák szálláshelyek osztrák szállodaszövetség (ÖHV) és a Deloitte közös felmérése alapján nagy kihívásokkal szembesülnek a szállásadók Ausztriában is. A reprezentatív kutatásban részt vevő szolgáltatók háromnegyede a munkaerőhiányt olyan akut problémának tartja, amivel korábban még nem szembesültek. Emellett az elszabaduló árak is komoly nehézséget jelentenek a napi üzletmenetben. A frissen bemutatott felmérés szerint a szálláshelyek fele „részben vagy teljes mértékben” a vendégére lesz kénytelen áthárítani a megnövekedett költségeket, amelyek közül az energiaárak megugrása okozza a legnagyobb problémát - írja a GD Consulting. Az OHV felmérése szerint a turisztikai vállalkozók 43 százaléka számolt be arról, hogy az ágazat kedveződen helyzete miatt a bankok nem, vagy nehezebben hiteleznek számukra, így a túlélésük szempontjából nélkülözheteden hitelekhez nem jutnak hozzá, így a beruházások is rendre elmaradnak. A Kurier napilap által megszólatott turisztikai államtitkár, Susanne Kraus Winkler szerint különös szezon vár az ágazatra, hiszen két év rendkívüli üzletmenet után megnyugvás helyett újabb nehézségek jönnek. Ahhoz, hogy a vendégélmény ne változzon, korábban nem látott megoldásokhoz és praktikákhoz kénytelenek a szállásadók nyúlni. Ezek közé tartozik a digitalizáció segítségével a hatékonyság további növelése, a kollektív szerződésen felüli javadalmazás juttatása az alkalmazottak számára, illetve a munkakörülmények minőségi feltételeinek javítása, például a komfortosabb szálláslehetőség és extra ellátás biztosítása a szezonális munkaerő számára. Az osztrák munkaügyi hivatal (AMS) adatai szerint a legnagyobb munkaerőhiány a turizmusban alakult ki Ausztriában. Az ágazatban dolgozó vállalkozások 80 százaléka panaszkodik arról, hogy nem találnak megfelelő munkaerőt. Ezzel az aránnyal a turizmus olyan szektorokat is „megelőz”, mint a közlekedés, a szállítmányozás és a kiskereskedelem. (GD Consulting) Az Különös szezon vár az ágazatra, hiszen két év rendkívüli üzletmenet után megnyugvás helyett újabb nehézségek jönnek (Shutterstock) E urópán belüli célállomásokra induló repülőjáratoknál 3900 forintos (10 €), azon kívüliekre pedig 9750 forintos (25 €) extra adót vet ki a magyar kormány. Bár a kabinet szerint az új adót nem hárítják át az utasokra, erre szinte semmi esély sincs, így kijelenthető, hogy legalább a fenti összegekkel nőnek a repülőjegyárak a Budapestről induló utazásoknál. Az új adót a magyar kormány extraprofitadónak nevezte el, ám a légitársaságok esetében ilyenről a járvány után nem beszélhetünk, a legtöbb légitársaság masszív veszteséget termelt a kétéves lezárások következtében. Éppen a napokban jelent meg a magyar hátterű fapados, a Wizz Air éves beszámolója, amely 642,5 millió eurós veszteségről számolt be, de szinte keresve sem találunk olyan fuvarozót, amely nyereséget termelt volna az elmúlt időszakban. Nem véleden, hogy a Ryanair ki is adott egy közleményt, amelyben az adó visszavonását sürgette, mint írják, „több mint ostobaság az, hogy a magyar kormány extraprofitadót vet ki a légitársaságokra, miközben a járvány, az ukrajnai háború és az egekbe szökő olajárak miatt az iparágban jelenleg nem létezik nyereség” - írja az Airportal, hu légi közlekedési magazin. Az ír fapados szerint „logikádan, rosszul időzített ödet extraprofitadót kivetni egy olyan iparágra, amely súlyos veszteségeket szenved el, nagyon sokat fog ez ártani a magyar turizBudapestről indulva 3900 (Európán belül), vagy 9750 forint (Európán kívüli utazásokra) adót kell fizetni utasonként (Fotó: Shutterstock) musnak”. Nemcsak a Ryanair, de a Wizz Air is tiltakozott az adó ellen, mint ahogy a hvg.hu portálnak Robert Carey, a társaság elnöke fogalmazott: ,A légi közlekedési ágazat, melynek részét képezi a Wizz Air is, jelentős veszteségeket szenvedett a Covid-19-világjárvány során, és bevétele, illetve nyeresége várhatóan még hosszú ideig nem éri el a vírus kitörése előtti szintet.” Az új adó július elsejétől lép érvénybe, és az Európán belüli, azaz a 3900 forintos kategóriába az EU-tagállamokon kívül Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Eszak-Macedónia, az Egyesült Királyság, Izland, Koszovó, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Norvégia, San Marino, Svájc, Szerbia, valamint Ukrajna tartozik. Minden más ország esetében 9750 forint az extra adó induló utasonként. Az adót a földi kiszolgáló cégtől szedik be - ám hogy ez milyen formában történik, egyelőre nem világos. Az szinte kizárt, hogy a check-innél egyenként kell fizetni az új illetéket, sokkal inkább valószínű, hogy a légitársaságok építik be az árba, az adók és illetékek közé, majd ők intézik a „behajtással” megbízott céggel. Mint ahogy az az iparágban szokás, minden ilyen adó emeli a jegyek árát, azt a légitársaságok áthárítják az utasokra. Ez azt jelenti, hogy egy családi nyaralás (4 fő) esetén Európán belül 40 euróval kerül többe a jegy, ha például Törökországban, Egyiptomban, Tunéziában szeretne pihenni a család, akkor pedig tetemes, 100 eurós extra költséget jelent az új adó a budapesti indulásoknál. Szabó Laci Drágulhatnak a repjegyek a budapesti indulásoknál
