Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-08 / 132. szám

www.ujszo.coml 2022. június 8. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 113 Nem mindig ingyenes a roaming a nyaraláson SZABÓ LACI A nyaralási szezon előtt érde­mes újra átnézni, hol tudunk ingyenesen roamingolni, azaz hol használható a szolgáltatás- hívások, SMS-ek, internet- felár nélkül, a hazai tarifa­­csomagunk szerint, és melyek azok a népszerű országok, ahol erre nincs lehetőség, és ott a szolgáltatók sokszor borsos árat számláznak egy-egy hí­vásért, az internetért meg még ennél is többet. Mielőtt a részletekbe vágnánk, először tisztázzuk, mit is jelent a ro­aming. Ez nem más, amikor az készü­lékünket nem a hazai, hanem egy kül­földi partnerszolgáltató hálózatában használjuk-hívásokra, SMS-küldés­­re, mobilintemetre. Az uniós rendelet szerint az EU or­szágaiban minden szolgáltató köteles felár nélkül lehetővé tenni az ügyfe­leknek, hogy a hazai díjszabás szerint használja a készülékét (ez nemcsak az EU-országokban, de Norvégiában, Iz­­landon, Monacóban, Nagy-Britanniá­­ban, Liechtensteinben és Andorrában is). Ez azt jelenti, ha odahaza korlátlan hívások vannak a csomagban, akkor külföldről is korlátlanul telefonálha­tunk, az internetnél már van egy felső határ, de az is több gigabájt, ami egy nyaralásnál elegendő. Tehát az az EU­Ha például Törökországban, Egyiptomban, Tunéziában, Svájcban, Montenegróban stb. nyaral, érdemes magával vinni egy másik, kártyafüggetlen készüléket, és a helyszínen venni egy SIM-kártyát a helyi szolgáltatótól (Shutterstock) ban és az említett országokba utazik, akkor nincs szükség semmire, elég vinni a készüléket, és használni. Más a helyzet, ha az unión kívül nyara­lunk, ez esetben komoly összegeket fizetünk, ha szintén az otthoni szol­gáltatót használjuk. Például Egyip­tomban előfordul, hogy egypercnyi hívás 2 euróba kerül, az internet még ennél is sokkal drágább, egy GB-nyi adatért akár 500 eurót is számlázhat a szolgáltató. Éppen ezért, ha például Törökor­szágban, Egyiptomban, Tunéziában, Svájcban, Montenegróban stb. nyaral, érdemes magával vinni egy másik, kártyafüggetlen készüléket, és a hely­színen venni egy SIM-kártyát a helyi szolgáltatótól. Ez nem drága, 10-25 GB-os csomag 10-15 euróba kerül, ezzel pedig mindig lesz internetkap­csolatunk (amit akár meg is osztha­tunk az utastársakkal), amivel akár telefonálni is tudunk - a csevegőap­­pok segítségével. Nem érdemes a szállodai wifire támaszkodni, mivel ezek sokszor lassúak, néhol csak a lobbiban ingyenes, a szobában már fizetős, és biztonság szempontjából sem előnyös. Fontos, hogy ha uniós országon kívülre utazunk, indulás előtt min­dig kapcsoljuk ki az adatroamingot a készüléken, mivel érkezés után, ha bekapcsoljuk a telefont, azonnal csat­lakozik a hálózatra, letölti az üzenete­ket, képeket, ami akár száz, vagy még ennél is több euróba kerülhet. Nem lesz agydaganatunk, ha napi szinten mobiltelefonálunk Nem növeli az agydaganat kockázatát a mobiltelefon mindennapi használata egy húsz évet felölelő tudományos kutatás eredménye szerint - közölte az Egészségügyi Világ­­szervezethez (WHO) tartozó Nemzetközi Rákkutatási Hi­vatal (IARC) Joachim Schüz vezette kutatócsoportja. A vizsgálatot 1996-ban kezdték Nagy-Britanniában: több százezer nő először 2001-ben, majd 2011-ben újra válaszolt egy sor kérdésre a mobilte­lefon-használattal kapcsolatos szo­kásairól. Az első körben részt vevő 800 ezer nő közül 3300-nak lett ké­sőbb agydaganata, és ebben semmi­féle szerepet nem játszott az, hogy mióta és milyen gyakran használtak mobiltelefont. Mivel a mobiltelefont - szemben más elektronikus eszközökkel - a fej közelében használjuk, évek óta kér­dések merülnek fel azzal kapcsolat­ban, hogy ennek milyen hosszú távú egészségügyi kockázatai lehetnek. Az IARC-kutatással kapcsolatban a német neurológiai társaság közöl­te: a mobiltelefonok által kibocsátott sugárzás nem elegendő ahhoz, hogy károsítsa a sejtmagokban az örökítő anyagot és rákot okozzon. A mobi­lok sugárzása még ahhoz sem elég, hogy a használó testhőmérsékletét növelje. A vizsgálat készítői megjegyez­ték, hogy a mobiltelefonok legújabb generációinál a sugárzás mértéke már jelentősen alacsonyabb, így ma­napság a folyamatos mobilozás kö­vetkeztében valószínűleg ugyanak­kora mértékű sugárzásnak vagyunk kitéve, mint a készülékek első és má­sodik generációja idejében, amikor még csak alkalmanként használtunk mobiltelefont. (MTI) Mivel a mobiltelefont - szemben más elektronikus eszközökkel - a fej köze­lében használjuk, évek óta kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ennek milyen hosszú távú egészségügyi kockázatai lehetnek (Shutterstock) Erősödik az okosóra-eladás a fitneszkarkötőkhöz képest Egyre több olcsó és kevés­bé olcsó okoséra fogy, ami az okoskarkötő-eladésokra is látványos hatással van. A ré­gebben népszerűnek számító, olcsó karkötők eladási darab­száma 2020 utolsó negyedéve éta folyamatosan esik. Fordulópont közeledik a viselhető eszközök piacán, ahol az okoskar­­perecek eladásait rohamléptekkel közelítik az okosórák. Egyelőre to­vábbra is a karkötőkből fogy több, de a teljes piacra (okosórák és okoskar­kötők együtt) vonatkozó, 41,7 milli­ós eladott darabszám 4 százalékos csökkenést jelent az előző év azo­nos negyedévéhez képest a Canalys elemzése szerint. Ezzel szemben az okosórák 32 milliós eladása 15 szá­zalékos növekedésnek felel meg éves szinten. A teljes értékű okosórák mellett az alapszintű (100 dollár alatti) mo­delleket is beleszámítva az órák az összes viselhető eszköz eladásának 76,6 százalékát tették ki a negyedév­ben a jelentés szerint. Eközben pedig az egyszerűbb fitneszkarpántok el­adása 10 millió alá zuhant, ami látvá­nyos esés a 2019 végi csúcsot jelentő 27,9 millióval összevetve. Az alap­funkcionalitással rendelkező órák a felhasználók számára észszerű vá­lasztásnak tűnnek az okoskarkötők­höz képest, mivel nagyobb a kijelző­jük, több funkcióval rendelkeznek a karperecekhez viszonyítva és hosz­­szabb az üzemidejük. Az okosóra-értékesítések élén természetesen továbbra is az Apple áll. Főleg a Watch Series 7-nek kö­szönhetően a 9,2 millió eladott App­­le-okosóra a piaci részesedés 28,9 százalékát teszi ki. Második helyen, szinte holtversenyben 3,4-3,4 millió eladással a Huawei és a Samsung sorakozik. Egy hajszállal még a kí­nai vállalat vezet a Canalys szerint, azonban 18 százalékpontot vesztett a mostani negyedévre az előző éves eredményéhez képest az amerikai szankciók súlya alatt. Míg a dél-ko­reai gyártó 53 százalékos éves növe­kedéssel érte el a dobogós helyet a Galaxy Watch 4 sikerével. Ugyancsak szinte fej fej mellett a következő két helyet a Xiaomi és a Garmin viszi. A Xiaomi 1,7 millió eladott példánya főként a 100 dollár alatti modellekből adódik. A Garmin ötödik helyezése 1,6 millió eladott darabbal viszont bevétel szintjén va­lójában a harmadik helynek felelne meg, ami a prémium szegmensben megjelenő 500 dollár felett kapha­tó modelljeinek köszönhető. Ebben a kategóriában található többek közt a januárban megjelent, érintőkijelző­vel ellátott Garmin Fenix 7 széria is. A Canalys riportjával szinte egy időben jelent meg a Counterpoint Research szokásos negyedéves okos­­órapiaci jelentése is, amely nagyjá­ból hasonló sorrendet mutat, viszont a Samsungot sorolja előre a Huawe­­ihez képest. Hozzáteszi, hogy a ré­giók közül egyedül Európában nem nőtt az igény az okosórák iránt. Míg az Apple és a Samsung iránti keres­let emelkedett, addig a Garmin és a Fitbit feltűnően gyengén teljesített a kontinensen. Abban viszont mindkét piaci jelentés egyetért, hogy a régóta várt Google-okosóra, vagyis a már nevet is kapott Pixel Watch nagy vál­tozásokat hozhat a viselhető eszkö­zök piacán. (hwsw.hu) Az okosóra-értékesítések élén természetesen továbbra is az Apple áll. Főleg a Watch Series 7-nek köszönhetően a 9,2 millió eladott Apple-okosóra a piaci részesedés 28,9 százalékát teszi ki. (Shutterstock)

Next

/
Thumbnails
Contents