Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-08 / 132. szám
www.ujszo.com | 2022. június 8. KULTÚRA 111 A bableves mint összekötő szál Hosszú szünet után ismét kamera előtt állt Thirring Viola, ezúttal egy fiatal rendező remek rövidfilmjében SZABÓ G. LÁSZLÓ Unos-untalan ugyanaz a szöveg. Gyerekkorában a vasárnap reggelek. Előbb a szentmise, aztán az elmaradhatatlan bableves. Minden áldott vasárnap. Mint most, az urával ás az unokájával. A mama, akinek ez nagyon fontos. Thirring Viola nagyszerű játáka a Bableves című rövidfilmben. Komáromban és Budapesten eljátszott színpadi szerepei mellett akad néhány tévéfilmbeli alakítás is. A Szomszédokban is játszott annak idején, csak a2 már régi történet, meg, ahogy mondja, nem is volt olyan hú de nagy jelentőségű, így már ki is ment a fejéből. A legemlékezetesebb televíziós munkái Szőnyi G. Sándorhoz kötik. Vele két tévéfilmet is forgatott. Szolgáló volt az egyikben, Sunyovszky Sylvia nővére a másikban. De van egy Pöstyénben, Budapesten és Bécsben forgatott szlovák játékfilmje is. A Zoro Záhon rendezésében 1986-ban készült Edelstein-akció. Krimi volt, afféle szocialista detektívtörténet, amelyben francia terrorista lehetett. Thirring Viola ma is úgy gondolja: az volt a legkomolyabb filmes részvétele. Akkor már Budapesten élt, Gosztonyi János író, dramaturg, színész és rendező feleségeként. „Annak, hogy elsősorban színpadi színésznő lettem, talán az egyik oka, hogy tartok az ismeretlentől. Ha fogják a kezem, és átvezetnek ezen a félelmen, akkor már nincs baj. Kinyílok és közlekedni tudok ebben a közegben is. Magamra lelek. Addig viszont nehéz. Mi a pozsonyi főiskolán annak idején nem tanultunk filmszínészetet. Nekem ez sokáig ismeretlen volt. Vizsgafilmekkel kezdtem. PályakezMagyar Pozsony címmel kültéri (pop-up) kiállítást készített ás nyitott meg a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás. A rendezvény a Több mint szomszéd - Magyar Kulturális Hét Pozsonyban elnevezésű kulturális fesztivál keretében valósult meg a pozsony-óvárosi Hviezdoslav téren. Pozsony. A pop-up kiállítás tíz oszlopon, harminc oldalon, három nyelven - magyarul, szlovákul és angolul - mutatja be az egykori legtipikusabb pozsonyi magyar történelmi emlékeket, ugyanakkor a mai magyar jelenlétre is szeretné felhívni a figyelmet. Pozsony 1563-tól 1830-ig volt a magyar királyok koronázóvárosa, és 1848-ig számított a történelmi Magyarország fővárosának, pontosabban a legfőbb kormányzati szervek székhelyének. A városnak máig fontos szerepe van a magyar nemzeti és történelmi tudatban, művelődéstörténetben - fogalmaz a Pozsonyi Kifli sajtóközleménye, hozzátéve, hogy „a 2021-es népszámlálás során Pozsony 475 503 lakosából 11 297 (2,3 százalék) tüntette fel a magyart egyedüli nemzetiségként. A pozsonyi illetőségű magyarok száma 2011-ben még 14 119 (3,4 százalék) volt.” Iíj. Papp Sándor, a kiállítás kondő fiatalok munkáiban vettem részt. Egyszer rám szólt egy kameraman, hogy ne tartsam nyitva a számat felvétel közben. Akkor nagyon megijedtem. Nyitva volt a szám? Belelátott a kamera? Azokban az években sajnos nem volt olyan természetes, mint ma, hogy szlovák filmrendezők magyar színészekkel dolgozzanak. Nem is volt folytatása a Zoro Záhonnal végzett munkámnak. A szinkronizálás is elijesztett. Egy lengyel filmmel kezdtem, amivel aztán be is fejeztem. A filmezésbe igazából Szőnyi G. Sándor vezetett be. Nála már felszabadultan tudtam dolgozni. Azt követően, az Edelstein-akcióban is bátor voltam. cepciójának megalkotója szerint nem könnyű feladat az egykori magyar koronázó főváros történetéből a legtipikusabb történeteket röviden összegyűjteni, hiszen Pozsony máig nagyon jelentős szerepet tölt be a magyar történelmi és kulturális emlékezetben.” Megnyitóbeszédében Korpás Árpád, a kiállítás kurátora, a Pozsonyi Kifli PT alelnöke is hangsúlyozta, hogy a kiállítás paneljei a teljesség igénye nélkül, csupán példákat felvillantó áttekintést adnak arról, hogy milyen szerepet játszott egykor Pozsony a Magyar Királyság évszázadaiban, miért volt fontos később a helyi és szlovákiai magyarság számára, és miért fontos ez a város nemcsak a ma itt és az országban élő magyarok, hanem az összmagyarság szempontjából is. Korpás Árpád a kiállítás címére rávilágítva is ezt érzékeltette. „A Magyar Pozsony címmel nem azt hangoztatjuk, hogy Pozsony kizárólag magyar, mert ez a valóság tagadása lenne, hanem azt hangsúlyozzuk, hogy Pozsony magyar is. Nemcsak múltja, nemcsak a magyarok hajdani nagyobb hányada kapcsán, hanem azért is, mert a tavalyi népszámlálás alapján mintegy 12 ezer magyar nemzetiségű állandó lakosa van a városnak, és magyarok további ezrei élnek itt átmenetileg, tanulnak vagy Akkor már egyáltalán nem éreztem veszélyt magam körül. Csodálkoztam is utána, hogy miért nem hívnak. Szép is voltam, tehetséges is, mégsem jöttek utánam. A vágy megvolt bennem. Szívesen filmeztem volna.” Most egy fiatal rendező, Ferencz Péter hívta őt a Bablevesbe, amely nemrég került fel a világhálóra. Oly sok kihagyott év után ismét kamera előtt állhatott, és kiderült: ott is hiteles alakítást nyújt. „Dér András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa többször rendezett a budapesti Vertigo Szlovák Színházban. Ferencz Péter a növendéke volt az egyetemen. András ajánlott dolgoznak Pozsonyban. Nem véletlen tehát, hogy paneljeink közül külön fontosnak tartjuk azokat, amelyek a város mai magyarságát, a magyar jelenlétet mutatják be.” Néhány panelcím, melyek a szöveges-képes információs felületekkel prezentált témaköröket is meghatározzák: A zene fővárosa, Utcák és terek, Egyesületek, Alma mater, Magyar irodalom, Pozsonyból Bratislava, Kultuszok. Az itteni egyko^ ri és mai magyar sajtóról áttekintést nyújtó A sajtó bölcsője című panelen lapunk, az Új Szó, valamint a Vasárnap is szerepel: „Pozsonyban neki a szerepre. Casting és kamerapróba nélkül léptem be a filmbe. Megkaptam a forgatókönyvet, és megtanultam a szöveget. Első olvasásra azonosulni tudtam a figurával, annyira emberinek láttam a történetet. Érzékeny pozícióból fémjelzi a családi kapcsolatokat. Nagyszülők és kamasz unoka. Senki nem szereti közülük a bablevest, de a másik iránt érzett szeretetből és tiszteletből elfogyasztják. Pedig a nagymama sem rajong érte. Ő sem árulta el soha az édesanyjának, hogy egyáltalán nem kívánja, ne is főzzön neki. Mint ahogy a nagyapa sem árulja el a feleségének, hogy ' nem a bableves a kedvence. Egyikük sem akarja megbántani a másikat, és éppen ez a gyönyörű a történetben. Mindenki megeszi, pedig látni se bírja. A nagymama történetének is szépséges poétikája van, ahogy elmeséli a régi vasárnapokat, az ebédhez való készülődést. Az unoka ugyan dacol a filmben, de a végén ő is bekanalazza a levest, leföldelve ezt a különös családi kapcsolatot.” A nagymama pedig újra és újra felhozza a gyerekkori élményt. Hogy minden vasárnap ugyanarról szólt náluk. Az elmaradhatatlan bablevesről. „Ennyi évesen már én is elmondhatom, hogy a gyerekkor, még ha szegénységben telt is, mára a legfontosabb, leggyönyörűségesebb szakasza lett az életemnek. A filmmel elégedett vagyok. Mivel fekete-fehér, különös hangulata van. A rendező nem instruált a forgatás során. Rögtön az elején mindent megbeszéltünk, az alakítást pedig rám bízta. Értékes munka* részese voltam. Az idő múlását azzal jeleztük a filmben, hogy időnként kosztümöt váltottunk.” Thirring Viola kedvenc ételei között előkelő helyen szerepel a bableves. De mint mondja, ritkán jut hozzá. „Ennek két oka van. Amikor megműködik az 1948. december 15-től megjelenő Új Szó napilap, valamint a Vasárnap családi magazin (hetilap) szerkesztősége”. Tovább bővül ez az információ azzal, hogy a szlovákiai magyar hírportálok közül az Új Szó online változatát szintén pozsonyi szerkesztőség készíti. Mivel a Magyar Pozsony című kültéri kiállítás a Több mint szomszéd kulturális fesztivál részeként nyílt meg, megtekinteni is a Magyar Kulturális Hét rendezvénysorozatának időtartama alatt, vagyis június 12-ig lehet a pozsonyi Hviezdoslav téren. (tébé) született akisfiam, borzasztóan féltettem őt. Rokonom a fürdő igazgatója a gömöri Csízben. Egyszer ott nyaraltunk, és behoztak egy kisgyereket, aki babszemet dugott az orrába, és az orvosnak kellett kiszednie. Ez engem irtóra megrémített. Természetesen elmondtam a fiamnak. Fel akartam hívni a figyelmét, nehogy vele is előforduljon ilyesmi. Azóta az én nagyfiam sem a babot, sem a borsót, de még a lencsét sem veszi a szájába, így nincs is bableves nálunk soha, pedig én nagyon szeretem. Igaz, főzni nem igazán szeretek. Pláne nem ilyen nagy volumenű ételeket. De ha vidéken játszom a Vertigóval, és beülünk egy étterembe, ott szívesen eszem bablevest.” Hogy lesz-e újabb film Thirring Viola életében? Lelkesen jelzi, hogy igen. „Ismét egy fiatal rendező, ezúttal egy rendezőlány készülő alkotásában leszek nagymama. Az én koromban már csak ilyen szerepekben reménykedhetek. De Dajka Margit és Perczel Zita után Csiky Gergely Nagymamáját is szívesen eljátszanám színpadon, ha módom nyílna rá. Még erősnek érzem magam hozzá. A magyar színházi világból a rendszerváltás után kerültem ki. Ez mély sebet vájt a lelkemben. Mellékvágányra állították a tehetségem. Nem tudom menedzselni magam, ehhez nincs kedvem és bátorságom sem. Szép lassan pedig az önbizalmam is csorbát szenvedett. Ilyenkor az ember óhatatlanul felteszi magának a kérdést, hogy talán én vagyok az oka ennek? Pedig én tudom magamról, hogy tehetséges vagyok, átlátom a képességemet. Ez a szép rövidfilm is ezt bizonyítja. Finom drámai jelenetsort kellett felépítenem benne.” A szerző a Vasárnap munkatársa Rekordot döntött a Coldplay zenekar Buenos Aires. Egy tizedik koncertet is beiktatott a Coldplay brit rockzenekar Buenos Airesben Music of the Spheres című világturnéja végére, és ezzel megdönti az ex-Pink Floyd-os Roger Waters rekordját, aki 2012-ben kilencszer lépett fel az argentin fővárosban The Wall című koncertjével. Chris Martin frontember videóüzenetben jelentette be, hogy a november elejére tervezett kilenc Buenos Aires-i koncertet megtoldják egy tizedikkel november 8-án, az ország legnagyobb arénájában. „Ez hihetetlen! Nagyon hálásak vagyunk” - mondta az énekes. A csapat Buenos Aires-i koncertjeire 550 ezer jegyet adtak el, világszerte pedig 3,2 milliót. Még nem volt példa arra, hogy egy zenekar 10 egymást követő telt házas koncertet adjon a 72 ezer férőhelyes stadionban. A Rolling Stonesnak 1995-ben ez „csupán” öt alkalommal sikerült. A környezettudatos világturné során a Coldplay vállalta, hogy a közlekedés, előkészítés és lebonyolítás 50 százalékkal alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással jár majd, mint 2016-os turnéjuk. (MTI, juk) A kiállítás paneljei nemcsak a pozsonyi magyar történelmi emlékeket, hanem a mai magyar jelenlétet is bemutatják Forrás: Liszt Intézet - Magyar Kulturális Központ Pozsony / Virágh Mária) Magyar Pozsony - kültéri kiállítás a fővárosban „Máraz önbizalmam is csorbát szenvedett..." (Taiabér Tamás felvétele)
