Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-08 / 132. szám

6 I ISKOLA UTCA 2022. június 8. | www.ujszo.com Kertjeinkben mindenütt nagyon változatos, gazdag az élővilág. Ha egy zoológus, botanikus sátrat verne nálunk, és nekilátna a fajok meghatározásának, magunk sem gondolnánk, milyen hosszú felsorolás íródna. A legnagyobb tömeget ter­mészetesen az ízeltlábúak adják, de szép számmal élnek hüllők, madarak, emlősök is a kertjeinkben. Sokukkal soha nem találkozunk, vagy azért, mert olyan rejtett életmódot élnek, vagy azért, mert éjjel aktívak, vagy mert a földben van az életterük, de leginkább észre sem vesszük, hogy léteznek, talán csak a kártételükből, a hangjukból, vagy a hátrahagyott ételmaradékból. Ismerked­jünk meg néhány különleges kertlakó rovarral. Kezdjük a napjainkban talán a leggyűlöltebbel. Nyugati dióburok-fúrólégy A dióburok-fúrólégy nagyon jó példa arra, hogy milyen óriási kárt okozhatnak hazánkban a behurcolt fajok, amelyek­nek nincs meg helyben a természetes ellenségük, és a megtámadott növény sem tud hatékonyan védekezni ellenük. Az Amerikából származó kártevő lárvái a dió burkában fejlődnek ki. A termés­burok elfeketedik, pépessé válik, a gusztustalan fekete massza az ember kezét is jó időre megfogja, a termés élvezeti értéke pedig jelentősen csök­ken. A legtöbb diófás családi ház kertje szenved emiatt. Művész, betolakodó és vérszomjas rovarok a kertünkben kára kezdődik az iskola. A zöld lombszöcske akár hat centimé­teresre is megnőhet. Ő is különleges a maga módján, hiszen hallószerve, mond­hatni, a füle a mellső lábán található, talán azért, hogy ne süketüljön meg a saját, az egész kertet bezengő ciripelésétől... Fűzőid színű rovar, jellegze­tesen hosszú és vékony csápokkal, erős ugrólábakkal. A nősténynek hosszú tojócsőve van. Rövid ideig, mindössze fél évig él. Párzási időben a nőstények keresik fel a hí­meket, a nászinduló hangját követve. A petékből csak a kö­vetkező évben kelnek ki a kis szöcskék, és július végén alakulnak át kifejlett rovarrá. Mind a lárva, mind a kifejlett szöcske ragadozó, rovarokat eszik. Kacsafarkú szender Zárjuk a sort egy olyan balerinával, aki betáncolja az ég és a föld közötti teret. Ha van lélekvándorlás, előző életében biztosan kolibri volt. Hasonlít is rá, és a propeller gyorsaságával mozgó szárnyai­val egy helyben tud lebegni a virág előtt a levegőben, hogy aztán villámgyorsan átszálljon egy másikhoz. Ő a kacsafarkú szender, az egyik legérdekesebb felépí­tésű és életmódú lepkefajunk. Napközben, esténként látogatja a virágokat, és igen hosszú pödömyelvével szívogatja a nektárt. Röpte rendkívül gyors. Megfigyelték, hogy négy perc alatt, több mint négyszáz virágot látogatott meg. A „kacsafarok”, amiről a nevét is kapta, segíti a hirtelen légi manőverekben. Hosszan elidőzhetünk tanulmányo­zásával, csodálva táncát a levegőben. Most csak féltucat rovar-8-10 mm, barna alapszínű, feje sárga, tora sötét, egy sárga félkör alakú folt és a fekete sávos szárny a jellegzetessége. A lárvák piszkosfehérek, kifejletten 6 mm hosszúságúak, és a talajban báb alakban telelnek át. A legyek július ele­jétől szeptember közepéig folyamato­san rakják a tojásaikat. A nyüvek a dió zöld burkát rágják. A fúrólégynek évente egy nemzedéke fejlődik, rajzása júliustól októberig eltarthat. Terjedésének megakadályozá­sában fontos, hogy a lárva ne kerüljön a talajba. Ha tudjuk, fóliával takarjuk le a fa körül a földet, a fertőzött terméseket pedig késlekedés nélkül szedjük össze és semmisítsük meg. Célszerű a rajzási idő kezdetére ragadós sárga lapokat aggatni a fa alsó ágaira. Sok, földből előbúvó legyet vonzanak magukhoz. Hátrányuk, hogy nem válogatnak, mindenféle rovar rájuk ragad, lehetnek közöttük ritka, védett fajok. Ugyanez igaz egyéb­ként sajnos a vegyszerekre is, de egy terebélyes diófa otthoni permetezése egyébként sem egyszerű feladat. A kifejlett egyed szárnyfesztávolsága Keresztespók y A keresztespók is ellentmondásos, összetett ' egyéniség. Egyfelől igazi művészlélek. Hálója csodálatra méltó. Ugyanakkor ő is vérszomjas ragadozó, sok horrorfilmet ihletett meg. Pedig inkább úgy kellene tekintenünk rá, mint a természet egyik cso­dájára. A pók is albérlő a kertünkben. Vagy inkább mi vagyunk azok az ő birodalmában? A keresztespók általában hálója közepén ül, néha egy fél­reeső szögletben várakozik a csapdába kerülő rovarokra. Áldozatát a csáprágó­­jában lévő méregmirigy segítségével megbénítja, majd burkot sző köré, szerveit cseppfolyósítja és felszívja. Csípése az emberre ártalmatlan. Nyár végén, a csak 5-10 milliméter nagyságú hím a párosodás előtt óvatosan, egy beszőtt rovarral közelíti meg a nőstényt, és várja, hogy az ajándék megtegye a hatását. A pókselymet nevezhetnénk a világ egyik csodájának is. A vékony, erős fehérjét a szövőmirigyeikben választják ki a pókok. Sok fajuk ebből szövi a zsákmány megfogására szolgáló hálót, fészket készíthetnek belőle, becsomagolhatják az áldozatukat és utazhatnak is rajtuk. Egyes vidékeken például „ökörnyálnak” hívják a levegőben szálló fonalakat, amelyeken kis pókok utaznak. A pókok selyemszálainak szakítószilárdsága megközelíti az acélszálakét, mi­közben rugalmasabbak azoknál. A pókfonal minden más anyagnál több energiát képes elnyelni, mielőtt elszakadna; ennek oka különleges szerkezetében keresendő. A pókselyem szálai rendkívül vékonyak (átmérőjük legfeljebb 2 pm). Ez nemcsak anyagtakarékos, de láthatóságukat is csökkenti. Nem csoda, hogy megihlette a Pókember-sorozat szerzőit is. hogy az apró művésziélek lárvája a maga nemében vérszomjas ragadozó. Apró termetű, 1-1,5 cm nagyságú, karcsú testű egyenes szárnyú rovarról van szó. Színezete világos, sárgás-barnás, esetleg halványzöld. Fején hosszú csápokat vi­sel. Peteként telel át. A tavasszal kikelő lárvák ragadozó életmódot folytatnak, kisebb rovarokra, levéltetvekre vadász­nak. Az ivarérettséget nyár közepére érik el, júliustól októberig hallható a ciripelésük, elsősorban naplementekor. Jellegzetes hang­jukat a hímek felső szárnyaik összedörzsölésével keltik. A petéket nyár végén, fiatalabb növényi szárakba, vesszőkbe helyezik egy sorban. A növényen ennek következté­ben általában 6-10 tűszúrásszerű lyuk látható nagyjából egyenlő távolságban. Minden lyuk alatt a növény bélszöve­tében 2-2 sárga pete van. Amennyiben petéit szőlővesszőbe helyezi, a pirregő , tücsök kertészeti kárt ' okoz, mivel a fertőzött vesszők nem érnek be. * További kártételként az imágók időnként az érett gyü­­mölcsöket is megcsípdesik, de esti koncertjük mindenért kárpótol. Zöld lombszöcske Ahogy a különböző rovarszólamok köve­tik egymást a kertben, úgy konstatálhat­juk, hogy éppen hol tart az esztendő. Amikor májusban a mezei tücskök kezdenek ciripelni, mintha azt jeleznék, hogy hamarosan kitör a vakáció. A pirregő tücskök júliusi koncertje azt üzeni, hogy most tombol a legjobban a nyár, menj strandolni, élvezd a szabad­ságot. Amikor pedig a zöld lomb­szöcskék augusztusban rákezdenek, érces, átható üzenetük arról is szól, hogy készülni kell, nemso­Pirregő tücsök Ez a kis rovar szinte vehetetlen, mégis felér egy nagyzenekar kon­certjével a szőlőlugasból zengő, átható, álom­ba ringató pirregés a nyárestéken. Nem is gondolná az ember, Imádkozó sáska Ájtatos manónak is hívják, és könnyen szerepet kaphatna egy divatos fantasy-, vagy horror­filmben. A legkreatívabb dizájner sem tudna extrémebb kinézetű élőlényt megálmodni a tervező­asztalon. Mozgása pedig a lajhá­­rét és a viperáét ötvözi. Alapból szinte észre sem vehetjük, úgy beleolvad a környezetébe, viszont villámgyorsan lecsap ál­dozatára a fogólábúak rendjébe tartozó imádkozó sáska. Ugyan sáskának hívják, de nem áll ve­lük rokonságban, sokkal inkább a csótányokkal és a termeszekkel. Az ókorban a nádszálakon ülő jósnak nevezték. Ahogy említettük, kíméletlen ragadozó. Hot mozdulatlanná meredve vár a prédára, hot hintázni kezd hosszú lábain, hogy áldozata szélben lengedező falevélnek higgye. Ilyenkor való­ban úgy néz ki, mint egy lajhár, de hirtelen könyörtelen viperává válik. Olyan sebesen ragadja meg fogólábaival a zsákmányát, hogy az emberi szemmel szinte követhetetlen. A fantasyból innen jutunk át a horrorba, és a legijesztőbb jele­netet akkor láthatjuk, amikor a nagyobb termetű nőstény párzás után felfalja a csenevészebb hímet. És mindez a mi kertünk­ben történik, nyár végi borús napokon. faj felvillantására volt helyünk, de ezrével élnek a kertjeinkben. Mind­egyik más-más karakter, más-más színvilág, rajzolat, életmód, jellem. Apró ékkövek végtelenül gazdag világunkban. Boldogok lehetünk, hogy itt, ilyen csodálatos természeti környezetben élhetünk, a Földön. Vigyázzunk rá! (Forrás, fotók: Wikipédia, Shutterstock) Tanuljunk az Újszó-val! A Tanuljunk az Új Szóval tájékoztató kiadvány felső tagozatos diákoknak készült a GreenCoop - Vidám Paradicsom szövetkezet támogatásával, országszerte 34 iskola 2200 magyar tanulója olvassa, május 18-ától június 8-áig. A témakörök: az iskolakertek kiala­kítása, eszköztára és fenntartása, egész évi teendők, növény- és állat­ismeret. Reméljük, amellett, hogy a munkafüzetet haszonnal forgatjátok, napilapunkat is megkedvelitek, mely rengeteg hasznos információt, szó­rakoztató olvasmányt kínál nektek, a tematikus oldalak anyagával pedig gyarapithatjátok tudásotokat. CSALLÓKÖZI PARADICSOM DP220283

Next

/
Thumbnails
Contents