Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-07 / 131. szám
8 I RÖVIDEN Kijev visszaszólt Kövér Lászlónak Kijev/Budapest. Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője, Andrij Szibiha a Facebookon reagált Kövér László szavaira. A magyar Országgyűlés elnöke nemrég a Hír TV kamerái előtt arról beszélt, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek pszichés problémája van, és túlságosan sokat követelőzik. Szibhia szerint az emberek okosak, és pontosan tudják, miként kell reagálni az olyan „nem politikusok” elfogadhatatlan és vad kijelentéseire, mint Kövér Lászlóé. Szibhia gondolatait azzal zárta, hogy a bölcs magyarok mindig is Ukrajna barátai lesznek, ellentétben az ideiglenes politikusokkal. Szijjártó Péter a fentiekkel kapcsolatban azt írta, hogy szerinte „az ukrán politikusok folyamatosan elfogadhatatlan hangnemben beszélnek Magyarországról”, provokálnak, és a köszönet hangján egyszer sem szóltak. „Mindezek alapján Kövér Lászlónak teljesen igaza van, még akkor is, ha ezen az ukránok felháborodnak” -jelentette ki a magyar külügyminiszter. (hvg, telex) Német Szilárd a rezsivódelmi alapról Budapest. Miután a magyar kormány bejelentette, hogy a cégek mellett az önkormányzatokat is kilépteti a rezsicsökkentésből, Karácsony Gergely aggódni kezdett, hogy a kisvállalkozások és az önkormányzatok képesek lesznek-e kigazdálkodni ennek hatásait a járvány és a háború következményei miatt. A főpolgármester szerint brutális megszorításról van szó. Vasárnap este a rezsibiztosi szerepkörébe visszapottyant Németh Szilárd közleményben reagált, amiben a kormány lépését a brutális energiaár-emelésekkel indokolta: „Ezért hoztuk létre a rezsivédelmi alapot, amelybe azoknak kell befizetniük, akik a háború következményeinek egyértelmű haszonélvezői, azoknak, akik extraprofitra tesznek szert, emellett a kormány is megtakarít. Karácsonyt, a messze leggazdagabb önkormányzat vezetőjét, no meg a baloldali pártokat is arra biztatjuk, hogy járuljanak hozzá a rezsicsökkentés védelméhez ahelyett, hogy a frakciók alakításával trükköznek, hogy milliárdokat tegyenek zsebre.” (444) Brutális támadás Nigóriában Abuja. Többtucatnyian meghaltak egy katolikus templomban történt terrortámadásban Nigéria délnyugati részén vasárnap - közölték tegnap helyi tisztviselők. A támadók az Ondó állambeli Owo városának Szent Ferenc katolikus templomát vették célba, amikor a hívők pünkösd vasárnapján összegyűltek. A halottak között sok gyermek is volt. Az elöljáró papot is elrabolták. Egyes források szerint legalább 50 embert megöltek, mások szerint sokkal többet. Egyelőre nem tisztázott, hogy ki állt az egyház elleni támadás mögött. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. június 7. | www.ujszo.com Rosszabbodott az ukrán hadsereg helyzete Szeverodonyeckben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy meglátogatta az ukrán csapatokat a legerősebben bombázott frontálláspontokban vasárnap. Éjszakai beszédében az elnök azt mondta: Liszicsanszkban és Soledarban tett látogatást. Mindkét helyet hetek óta heves orosz bombázás sújtja. A CNN tudósítása szerint elmondta: „Büszke vagyok mindenkire, akivel találkoztam, kezet fogtam és beszéltem". (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ London/Kijev/Moszkva. Nagy- Britannia is szállít az eddigieknél nagyobb hatótávolságú rakétarendszereket Ukrajnának az orosz invázióval szembeni védelem erősítésére - jelentette be hétfőn Ben Wallace brit védelmi miniszter. Wallace a BBC brit közszolgálati médiatársaság idézete szerint közölte, hogy London M270 típusú rakéta-sorozatvetőket ad át az ukrán fegyveres erőknek, ugyanazokkal a szigorú feltételekkel, amelyekkel az Egyesült Államok is kilátásba helyezte hasonló képességű, M142 High Mobility Artillery Rocket System (HIMARS) típusú rakétarendszerek szállítását. E feltételek között elsődleges helyen szerepel, hogy Ukrajna nem használhatja ezeket a rakétarendszereket oroszországi célpontok elleni támadásokra. A brit védelmi tárca ismertetése szerint az M270 rakéta-sorozatvetők percenként 12 rakéta kilövésére alkalmasak. E precíziós vezérlésű rakéták hatótávolsága 80 km, amely messze meghaladja az ukrán fegyveres erők által jelenleg birtokolt rakétaeszközök kapacitásait. A londoni védelmi minisztérium azt nem közölte, hogy hány ilyen rakéta-sorozatvetőt ad át Ukrajnának, de a BBC úgy tudja, hogy jelenleg három M270-es rakétarendszer szállításáról van szó. Hatékonyabb védelem Ben Wallace védelmi miniszter tegnapi nyilatkozatában közölte: ezek a nagy kapacitású rakéta-sorozatvetők hatékonyabb védelmet nyújtanak Ukrajnának a nagy hatótávolságú orosz tüzérségi eszközök ellen, amelyeket az orosz haderő „brutális módon, válogatás nélkül” alkalmaz ukrajnai városok lerombolására. A brit kormány mindemellett páncélozott jármüveket is ad civilek evakuálására támadás alatt álló területekről, és a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények karbantartásán dolgozók védelmére. A brit katonai hírszerzés tegnap ismertetett legújabb helyzetértékelése szerint a Kijev környéki vasúti infrastruktúra ellen légi indítású manőverező robotrepülőgépekkel előző nap végrehajtott orosz támadás valószínűsithető célja annak megakadályozása volt, hogy az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek eljussanak a harcok frontvonalába. Nagyon hevesek a harcok Rosszabbodott az ukrán erők helyzete Szeverodonyeckben, a kulcsfontosságú keleti városban, az orosz csapatokkal vívott heves harcok jelenlegi epicentrumában - közölte tegnap reggel Luhanszk megye kormányzója. Szerhij Hajdaj az 1+1 ukrán televízióban azt mondta, a harcok nagyon hevesek Szeverodonyeckben. „Védőinknek sikerült ellentámadást indítaniuk és felszabadítaniuk a város felét, de a helyzet számunkra romlott” - fogalmazott. A kormányzó tájékoztatása szerint tovább fokozódott Szeverodonyeck és a szomszédos, magaslaton fekvő, a védelmi vonal megtartása szempontjából „stratégiai fontosságú” Liszicsanszk város ágyúzása. Mint fogalmazott, az oroszok „mindent lerombolnak a szokásos, ún. felégetett föld taktikájukkal”, hogy „ne maradjon semmi, amit meg lehetne védeni”. Az ipari központ a legnagyobb, egyelőre még ukrán kézben lévő település a Luhanszki területen, ahol az orosz katonák az elmúlt napokban, hetekben folyamatosan nyomultak előre, miután visszavonultak vagy kiszorultak a kelet-ukrajnai térség más részeiről, köztük a főváros, Kijev környékéről. Az orosz hadsereg megpróbálja meghódítani az egész Donyec-medencét, az ukrajnai Donyeck és Luhanszk régiót, amely 2014 óta részben oroszbarát szakadárok kezén van. Orosz panasz Oroszellenes kampányról, orosz állampolgárok elleni állítólagos támadásokról számolt be Oroszország olaszországi és San Marinó-i nagykövete a nagykövetség hivatalos Facebook- oldalán. Szergej Razov szerint „erőteljes kampány folyik az orosz kultúra és képviselői ellen”, amely már egy sor „kellemetlen incidenshez” vezetett Olaszországban. Az orosz diplomata még azt is hozzátette, hogy „nyílt oroszellenes kampány folyik az olasz médiában”. Példaként állítólagos egyedi eseteket sorolt fel. Nem kell leckét venni A vádakra Luigi Di Maio külügyminiszter reagált. „Elég volt a valóság misztifikálásából és a provokációkból!” - válaszolt a miniszter. Elmondta, hogy Olaszország tiszteli az orosz népet, és az embereket, akiknek semmi közük Putyin őrült döntéseihez. Putyinnak inkább le kellene ülnie a tárgyalóasztalhoz, és véget vetni ennek a háborúnak” - folytatta Di Maio. Hozzátette, hogy „Olaszországban senki sem folytat oroszellenes kampányt”. A médiáról pedig úgy fogalmazott, hogy: „E kegyetlen és véres háború kezdete óta a média csak az orosz hadsereg által elkövetett kegyetlenségekről számolt be. Ameddig Moszkvában tilos a háborúról beszélni, és tüntetőket tartóztatnak le, addig az olasz médiának nem kell újságírói leckéket vennie Oroszországtól”. Köztes uniós tagság Kari Nehammer osztrák kancellár kijelentette: új szintet kellene létrehozni a teljes jogú európai uniós tagság és az együttműködés között az olyan országok számára, mint Ukrajna és Moldova. A kancellár rámutatott: létre lehetne hozni egy ún. „előkészítő szakaszt” az érintett országok számára, amíg nem teljesítik az Európai Unió tagfelvételi feltételeit. Nehammer szerint ehhez az Európai Gazdasági Térség (EGT) és az Európai Szabadkereskedelmi Egyezmény (EFTA) működése nyújthatna mintát. (MTI, euronews) Lavrov előtt Szerbiát és Oroszországot szoros történelmi, vallási és kulturális szálak kötik össze, Moszkva pedig fontos támogatást nyújtott Szerbiának az ENSZ Biztonsági Tanácsában azzal, hogy nem ismerte el Koszovó függetlenségét. Szerbia az orosz gáztól függ, nem is csatlakozott a nyugati szankciókhoz. Szerbia ugyanakkor az EU-s tagságot szeretné elérni, Alekszandar Vucsicsnak e két pozíció között kell egyensúlyoznia. Lavrov cinikusnak, de már nem meglepőnek nevezte, hogy a Nyugat megfosztja Szerbiát a partnerválasztás szabadságától. „Most ezt az elvet (a partnerek szabad megválasztásának szabadságának elvét), amelyet a Nyugat helyezett mindenek elé, maga a Nyugat tiporta el. Szerbiának a Nyugat szempontjából nem szabad megválasztania, nem szabadna szabadon megválasztania partnereit” - mondta Lavrov. (444, MTI) Fájhatott a feje tegnap Boris Johnsonnak, aki ellen bizalmi szavazást tartott a kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciója. A szavazást közép-európai idő szerint 19 és 21 óraközött tartották. A kormányfő elleni bizalmi szavazás kiírása hosszabb ideje napirenden volt, miután az elmúlt hetekben kiderült, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nemegyszer Johnson részvételével. A legutóbbi országos gyorsfelmérés résztvevői közül 59 százalék vélekedett úgy, hogy Johnsonnak távoznia kellene tisztségéből. (TASR/AP-felvétel) Lezárt légtér Moszkva. Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek le kellett mondania Szerbiába tervezett látogatását, miután Szerbia több szomszédja lezárta a légterét a repülője előtt. Az orosz külügy a Nyugatot okolja emiatt, szerintük ezzel újabb kommunikációs csatorna zárult be. Példátlan és felháborító, hogy a NATO egyes országai megtagadták az orosz külügyminisztert szállító repülőgéptől a Szerbiába való átrepülést - jelentette ki Szergej Lavrov tegnapi moszkvai sajtótájékoztatóján. Lavrov tegnap találkozott volna Alekszandar Vucsics szerb elnökkel Belgrádban. Eszak-Macedónia és Montenegró viszont lezárták a légterüket, az EU-s légtér pedig már eddig is zárva volt az orosz gépek előtt. „A diplomatáink még nem tudnak teleportálni” - közölte egy orosz külügyi forrás az Interfax hírügynökség szerint.
