Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-07 / 131. szám

RÉGIÓ Bemutatók a virágzó kertben Egyre többen érdeklődnek a permakultúrás növénytermesztés iránt (A szerző felvétele) TORNYAI BIANKA Nyáron több alkalommal le­het részt venni Pastorek Zsu­zsa virágos kertjében inter­aktív bemutatón. A program­­sorozat mottója: jobb egyszer látni, mint százszor hallani róla. A Permakultúra Iskola (Skola permakultúry) Polgári Társulás kezdeményezésére vezetik végig az érdeklődőket országszerte több bemutató­­kertben. VAGHOSSZÚFALU A kezdeményezés célja, hogy azok, akik már elméletben ismerik a permakultúrás termesztést, de a gya­korlatban még nem tapasztalták meg, képet kapjanak arról, hogyan műkö­dik a valóságban, hogyan lehet talaj­forgatás nélkül gazdálkodni, esetleg abból megélni. Acól az ismeretteijesztós A társulás hálózatot hozott létre olyan kertek és telkek összegyűj­tésével, amelyeken a permakultúra alapelveit használják több éve. „Ah­hoz, hogy színvonalas bemutatókat tudjunk tartani, kis létszámú, 5-10 fős csoportokat fogadunk, de előze­tes regisztráció szükséges a szerve­zet weboldalán, ahol a legközelebbi időpontokat is közzétesszük, illetve folyamatosan frissítjük” - mondta el lapunknak Pastorek Zsuzsa. Bemutató és tanácsadás Aki ellátogat a kertjébe, megis­merkedhet a permakultúrás term­esztés alapelveivel, azokat helyben, szemléltetve mutatja be az érdek­lődőknek, láthatják az éppen termő növényeket. „Körülbelül kétórásak a bemutatók, a résztvevők kipróbálhat­nak dolgokat, vásárolhatnak azok­ból a terményekből, amelyekből több termett, amelyeket nem tudunk el­fogyasztani, valamint szakirodalom is a rendelkezésükre áll. Mivel ezek kiscsoportos foglalkozások, mindig van idő arra, hogy a résztvevők fel­tegyék a kérdéseiket, azokat megvi­tassuk, így tulajdonképpen szakmai tanácsokat is kaphatnak. Minden al­kalommal készítek kóstolót az éppen aktuális termésekből, a látogatókkal recepteket cserélünk” - részletezte. Tapasztalatcsere A vághosszúfalui kert különleges­sége, hogy magyar, szlovák, angol és spanyol nyelven is igényelhetik az érdeklődők a bemutatót, illetve azért is jönnek látogatók Szlovákia 2022. június 7. | www.ujszo.com északi és keleti területeiről, de még külföldről is, mert a bemutatókert délnyugati fekvése miatt is érdekes, korábban virágoznak és teremnek a növények. „Nálunk olyan növények is megteremnek, amelyek máshol nem, ez a terület gazdag gyümölcs­­termő vidék, és talán szeretnék látni az emberek a különbséget az egyes vidékek kertjei között, illetve egy tel­jesebb képet szeretnének kapni a per­makultúrás termesztésről országos szinten. Van, aki azért jön el, mert valahol hallotta az előadásomat vagy olvasta a publikációimat a témában, és szeretne személyesen megismer­ni és látni, megtapasztalni azt, ami­ről beszéltem vagy írtam. Általában túljelentkezés van, ami azt mutatja, hogy egyre többen kezdenek bele a permakultúrás termesztésbe. Akár ismerjük egymást a résztvevőkkel, akár nem, mindig nagyon inspirálók ezek a találkozások, mert minden­ki elmondja a tapasztalatait, ötlete­ket adunk egymásnak, jól érezzük magunkat” - zárta Pastorek Zsuzsa. Hozzátette, Szlovákia minden régió­jában nagyon érdekes helyek vannak, amelyek csatlakoztak a kezdeménye­zéshez, mindegyikre érdemes elláto­gatni a mi vidékünkről is. Felsőszeliben, a könyvek bűvöletében TORNYAI BIANKA Közel 9 ezer szlovákiai magyar kiadvány és dedikált könyv található Oros László magán­­gyűjteményében. Idén 45 éve, hogy a könyvtár tulajdonosa elkezdte összegyűjteni azo­kat a köteteket, kiadványokat, amelyek a szlovákiai magyar­sághoz kötődnek. FELSÓSZELI Oros László már fiatalon gyűjte­ni kezdte a könyveket, leginkább a történelmi témájú kötetek érdekelték. Egy ötlettel kezdődött 1977 nyarán Dobos László és Fo­nod Zoltán járt nála és tekintette meg az akkor nagyjából 300 kötetből álló gyűjteményét. „Dobos László afelől érdeklődött, van-e a könyvtár­ban felvidéki magyar író műve. Ma­gam is kicsit megdöbbentem, hogy nincs, ez indította el bennem azt az igyekezetét, hogy minél több szlo­vákiai magyar szerző művét össze­­gyűjtsem. Akkoriban Prága mellett szolgáltam hivatásos katonaként, és kezdtem levelezésbe az itteni ma­gyar írókkal, közéleti személyekkel, így kezdtem összegyűjteni a köny­veket, kéziratokat, dedikált kötete­ket. Idővel összejött, egy állomány, amelyről úgy gondoltam, érdemes tovább gyarapítani. Turczel Lajos biztatására felkerestem az innen el­származott magyar írókat is, akik a Dobos Lászlótól Oros Lászlónak két világháború között jelentős mű­veket írtak. Az elmúlt 45 év alatt kö­zel 9 ezerre nőtt a könyvek, kézira­tok, dokumentumok száma, a köte­tek nagy része dedikált és az egykori Csehszlovákiában, majd Szlováki­ában adták ki 1918-tól mostanáig. Vannak régebbiek, az 1700-as évek­ből származók is, amelyek Pozsony­ban, Kassán, Komáromban jelentek meg” - tudtuk meg Oros Lászlótól, akinek magángyűjteménye, a Bib­liotheca Pro Patria a legnagyobb és legrégebbi a szlovákiai magyar ma­gánkönyvtárak között. Nem kölcsönözhetők A könyvtár darabjai nem kölcsö­nözhetők, csak helyben lehet hasz­nálni, olvasni azokat, vagy másola­tot készíteni róluk. Oros László el­mondta, régebben a nyitrai egyetem diákjai végeztek kutatómunkát a könyvtárban a szakdolgozatukhoz. „Amire büszke vagyok, hogy Sztya­­hula László kéméndi plébános is itt gyűjtött anyagot az egyik könyvének megírásához. Lanz Ronald, a Pannó­nia Polgári Társulás elnöke javaslatá­ra minden márciusban, a könyvhónap idején a környékbeli iskolások láto­gatják a könyvtárat, de magánszemé­lyek is megnézik a gyűjteményt. Ku­tatási céllal már kevesebben jönnek, hiszen az interneten szinte mindent meg lehet találni” - fejtette ki. Felbecsülhetetlen érték A könyvek egy részét Oros László ajándékba kapta, de a legtöbbjét maga vette meg. „Komolyabb, értékesebb könyvekhez a budapesti antikvári­umból jutottam hozzá, de a pozso­nyi és a zsolnai antikváriumokban is rengeteg könyvet találtam, Zsol­nán még az 1980-as években voltak magyar könyvek. A mai napig él az egyezség például a budapesti Mú­zeum körúti antikváriummal, hogy ha találnak olyan müvet, amely szá­momra érdekes lehet, akkor félrete­szik. Nem tudom pénzben kifejezni, mennyit költöttem az elmúlt évtize­dekben könyvekre, a dedikált példá­nyok nem olcsók. Minden könyvről listát írok, hogy hol, hogyan szerez­tem be, mennyiért vettem, de közben a pénz értéke is változott, a koroná­ról áttértünk az euróra, így nem lehet meghatározni, de óriási eszmei érté­ke van a gyűjteménynek” - hangsú­lyozta a gyűjtő. A magángyűjtemény iránt a budapesti Országos Széchényi Könyvtár, a debreceni Déri Múze­um, a somorjai Bibliotheca Hungari­­ca is érdeklődik, de Oros László azt szeretné, ha Felsőszeliben maradna. „A családomban nincs, aki folytat­ná ezt a munkát utánam, de szeret­ném, ha helyben maradna a könyvál­lomány. Hogy a jelenlegi épületben vagy máshol, az már részletkérdés, de mindenképpen Felsőszeliben. Nem szeretném bárkire rábízni, hi­szen amellett, hogy értékes gyűjte­mény, a dedikált példányok, valamint a levelek, iratok teszik még értéke­sebbé” - tette hozzá. Értékes darabok A magánkönyvtárban külön he­lyet kaptak a csehszlovákiai, illetve szlovákiai magyar szerzők művei, folyóiratok bekötött példányai, pél­dául a Hét összes része a kezdetektől a megszűnéséig, az Irodalmi Szemle, az Opus, az Előretolt Helyőrség, helyi újságok több évfolyama, de megta­lálhatók képzőművészeti kiállítások katalógusai, évkönyvek, meghívók, plakátok, például a Komáromi Jókai, vagy a kassai Thália Színházból, a Csehszlovákiából, illetve Szlováki­ából elvándorolt magyar írók művei, helytörténeti írások, néprajzi kiadvá­nyok, naptárak. Mindezek az Oros László házának udvarán álló épület­ben vannak, az értékesebb, 1600- 1700-as évekből származó könyve­ket, iratokat a dolgozószobájában tárolja. A teljesség igénye nélkül a pozsonyi Jankovics Marcell, Mécs László, Mács József, Dobos László, Duray Miklós, Csáky Pál, Morvay Gyula, Balogh Edgár, Győry Dezső, Komlós Aladár müvei találhatók meg a felsőszeli bibliotékában, valamint kortárs szerzők kötetei. Egy külön részben cseh és szlovák szerzők kö­teteit tartja, amelyeket a katonaság­nál töltött évei alatt vásárolt, de van a könyvtárban néhány külföldi szerző magyarra fordított könyve, valamint jórészt feledésbe merült kárpátaljai magyar írók számos kötete, amelyek mára már hozzáférhetetlenek. A leg­értékesebb Wesselényi Ferenc gróf levele 1664-ből, amelyet Stubnyafür­­dőn írt. A keltezést latinul, de magát a levelet magyarul írta, és a pozso­nyi vármegye elöljáróságnak küldte. A falon lévő festmények felvidéki al­kotók művei, a könyvtár termeiben lévő bútorok, használati tárgyak is mind helyi kötődésűek. Oros László elmondta, a gyerekeket leginkább a bronzkorból származó női és férfiko­ponya, a Rákóczi-szabadságharc ide­jéből való pisztoly és a 18-19. századi kardok érdeklik. Saját kiadások Oros László 11 saját kötetet is ki­adott. Ebben a Pannónia Polgári Tár­­, sulás elnöke, Lanz Roland segítette. Az ő szervezésében júliusban tarta­nak ünnepséget abból az alkalomból, hogy 45 évvel ezelőtt látogatott el a felsőszeli magánkönyvtárba Dobos László. „A társulás támogatásával és kiadásában szeretnénk megjelentetni egy kötetet a könyvtár történetéről, amelyben bemutatok 45 jelentős lá­togatót. Június 22-én a helyi szüle­tésű Pónya Józsefet látjuk vendégül 90. születésnapja alkalmából, aki a paksi atomerőmű vezérigazgatója volt hosszú ideig. Az ő tiszteletére év elején adtunk ki emlékkönyvet” - mondta el Oros László. A nyugdíjas éveit aktívan töltő helytörténész pub­likál a Kassai Figyelőben, a Széljá­rásban, a Magyar Múzsában, és a kö­vetkező könyvén dolgozik, melyben olyan felsőszeli történeteket dolgoz fel, amelyek eddig még nem jelentek meg sehol. Oros László magángyűjteménye, a Bibliotheca Pro Patria a legnagyobb és legrégebbi szlovákiai magyar magánkönyvtár (A szerző felvételei;

Next

/
Thumbnails
Contents