Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-02 / 100. szám
8 I KULTÚRA 2022. május 2. | www.ujszo.com Veszprémi tárlat a Csemadok galériájában TALLÓSI BÉLA Pozsony. A V8+ / Veszprémi Nyolcak Plusz csoport művészeinek munkáiból látható kiállítás a Csemadok Rákosi Ernő Galériájában. A csoportos tárlat alkotói: Áfrány Gábor, Hegyeshalmi László, Kelemen Marcel, Környei Ágota, Somody Páter, Szotyory László, Tarczy István ás Zachar István. Közös kiállításuk május 31-ig tekinthető meg Pozsonyban. A V8+ / Veszprémi Nyolcak Plusz jelen tárlata is jelzi, hogy a Csemadok Rákosi Ernő Galériája a járványhelyzet javulására reagálva újra teret ad a vizuális művészeteknek, és várja a látogatókat. A most kiállító csoport magvát veszprémi kötődésű képzőművészek alkotják, s mind az életkor, mind az alkalmazott technika tekintetében heterogén társaságról van szó. A V8+ elnevezés pedig kifejezi, hogy a csoport egyfelől a 20. század első évtizedeiben alakult haladó szellemű avantgarde Nyolcak művészcsoport előtt tiszteleg, és - kiegészítve a Veszprémet jelző V betűvel - utal a szintén a századelőhöz köthető V8-as belső égésű motortípusra, amely jelentős technikai újítás volt, és a mai napig az erő, a dinamika szimbóluma. Ennek az életkor és az alkalmazott technika tekintetében heterogén társaságnak a kohézióját azonban (ahogy a pozsonyi megnyitón is megtudhattuk) a veszprémi kötődésen kívül megadják a szakmai és emberi kapcsolatok, a művészeti progresszió, a kortárs művészetről és a dizájnról való haladó gondolkodás. A tagok között vannak egyetemen, középiskolában művészetet oktatók, nemzetközi tapasztalatokat szerzett galériavezetők és művészetpedagógusok. A csoport médiumhasználata is széles skálán mozog: kezdve a Júniusban magyar filmek fesztiválja Veszprám. Június 9. és 12. között mintegy száz film, köztük húsz premier várja a Magyar Mozgókép Fesztiválra érkezőket Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban - közölte a rendezvény fesztiváligazgatója, Lukácsy György. Elmondta: a programok Fazakas Péter A játszma című egész estés nagyjátékfilmjének bemutatójával kezdődnek és egy egész estés dokumentumfilmet, Papp Gábor Zsigmond Bereményi kalapja című alkotását is premierként tűztek műsorra. Szintén a fesztiválon mutatják be Rohönyi Gábor és Vékes Csaba Szia, Életem! című vígjátékát, és itt debütál Pálinkás Norbert Katinka című magyar dokumentumfilmje is. Több kisebb filmes műfajban is tartanak bemutatókat, emellett szakmai programokat is rendeznek, például dokumentumfilmes kerekasztalt. Lukácsy György jelezte: a 120 éve született Jávor Pál emlékére a Toprini nász, míg a száz éve született Pécsi Sándorra emlékezve a Kár a benzinért című filmet is műsorra tűzik. (MTI, k) Tarczy István: Hommage a Csontváry hagyományos festészeti technikáktól a digitális nyomatokig a fotó- és a videóalkalmazásokig, nem beszélve a tematikai és zsánerbeli sokrétűségről. Kilián László kritikus, a veszprémi Művészetek Háza munkatársa megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a munkáival Pozsonyban is szereplő nyolc alkotó - ha már a nyolchengeres hajtómű párhuzamát összefüggés-motívumként említettük - az entrópia lenyűgözöttje, olyan értelemben, ahogy Rudolf Clausius 1865-ben még szűkebb értelemben beszélt róla, vagyis rendezetlenségi mértékről innen, a folyamatok kiA tánc világnapján a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége nagyszabású gálaestjén adták át az idei szakmai díjakat Budapesten. Idén az Imre Zoltán-díjat Hégli Dusán koreográfus, rendező, a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház művészeti igazgatója kapta. Budapest/Pozsony. A Szegedi Kortárs Balett alapítójának nevét viselő díjat 1998-tól évente, egy táncművészekből álló szakmai kuratórium ítéli oda. Az elmúlt évek díjazottjai közt olyan ismert táncművészek nevei szerepelnek, mint Frenák Pál, Román Sándor, Popova Aleszja vagy Juronics Tamás. Hégli Dusánt a díjjal kapcsolatos benyomásairól, gondolatairól kérdeztük. Az Imre Zoltán Alapítvány Díja már a második elismerés, amit a szakmától kapott. Milyen gondolatok forogtak a fejében, amikor megtudta, hogy kitüntetik, amikor a színpadon állt a kezében a szakmai elismeréssel? Jólesik, hogy a szakma figyelemmel kíséri a munkámat. Talán ez (Neszmén Tünde felvétele) számíthatóságáról onnan szemlélve egy-egy alkotás rendszerét. Ez egyúttal, ahogy Kilián László fogalmaz, a bizonytalansági kockázata minden teremtésnek. így a művészeti alkotás megteremtésének is. A rendezetlenségi fok meghatározó tét a (mü)tárgyiasulásnak abban a folyamatában, melyből a fizikai és a szellemi erőfeszítések, a beletett energiák nyomán a tapasztalás tartalmi-formai rendszerbe igazításával mű születik. Kilián László példának hozta fel erre a folyamatok kiszámíthatóságával és a kockázattal operáló mechanizmusra a camera oscura vagy a laterna magica sikerét és csodás karrierjét, egyfajta megerősítés abban, hogy a repertoárunk és a nézőpont, ahogy a táncot színpadra állítjuk, korszerű és gyakran kritikus. A témaválasztásnál mindig az aktualitást, a ma emberét foglalkoztató kérdéseket keresem. Minden koreográfiámnál olyan sajátos nyelvezetet igyekszem találni, amelyet a lehető legszélesebb körben érthet meg a közönség, nemzetiségtől függetlenül és a folklórral kapcsolatos alapismeretek nélkül is. A néptánccal való kapcsolatát otthonról hozta, a szülei ebbe az irányba terelgették. A Kisbojtárban kezdte a pályafutását, utána az Ifjú Szivekben, a Szőttesben táncolt, volt művészeti vezető, majd létrehozta a hivatásos társulatot. Mikor én kezdtem tánccal foglalkozni, akkor még nagyon más volt az alaphelyzet. Ha a szüleimtől nem kaptam volna meg az indíttatást, ha nem ébresztik fel bennem a hagyományaink iránti vonzalmat, akkor sose kezdtem volna néptánccal vagy -zenével foglalkozni. A hagyományos kultúrának más volt a társadalomban betöltött szerepe. Egyik oldalon ott volt Kéménd, a nagy múltú hagyományokkal rendelkező falu, másrészt pedig a mindennapi realitás. Sokan ma is a szó szoros értelezekhez a fényes szerkezetekhez hasonlítva a döntően természeti-fizikai inspirációkkal dolgozó Veszprémi Nyolcak Plusz csoport alkotóit. „A V8+ minden tagja ihletett-invenciózus, érzékeny és filozofikus módon organikusan camera obscura vagy laterna magica, titokzatos szerkezet, amelyben legalább akkora talány az, ami belekerül, mint az, amit kibocsát: fény és szín be, majd fény és szín ki” - hangzott el a megnyitón. Kilián László kalauzolásával egy pici, eligazító ízelítőt nyújtunk az egyes kiállító veszprémi alkotók lényegi jegyeit felvillantva. Zachar István Kommunista momentumok című, 2019-es művével a pártállamok örökkévalóságra számot tartott szörnyetegeinek triptichonját komponálta meg, extrém térbe helyezve azokat - a bolgár Buzludzha-hegy csúcsára épített repülő csészealjat ábrázoló emlékművet, a podgarici forradalmi emlékművet vagy az észak-koreai gigászi piramist véve alapul. Szotyory László Munkácsy-díjas festőművész Repülők című képein repülőket jelenít meg. Ezek a szikár, óceánkék közegben acélozott gépmadarak az alkotásokon orrukkal és függőleges vezérsíkjukkal olyan veszedelmessé válnak, mint a nagy vizek csúcsragadózói. A kagyló- és a csigaforma teremti meg az alapot Somody Péter Nagyharsányi forma (2015-16) című, illetve egyéb munkáin: a puhatestűeknek azonban csak organikus vagy biomorf vonalait, kiterjedését, testszerűségét, térbeliségük viszonylagosságát veszi át az alkotó, felülírva azokat átszínezéssel, a színek intenzitásával. Hegyeshalmi László Summertime I. és II. című, nyári hangulatot árasztó munkáin a teret ragadja meg, amely nála színeiben és hangoltságában, de feszességében-oldottságában is olyan (általa átélt) élmény, amely közönségének is meggyőző, így átélhető. Kelemen Marcel Tavasz című al-Hégli Dusán: „Jólesik, hogy a szakma figyelemmel kíséri a munkámat" (Forrás: Ifjú Szivek Táncszínház) kotásávalbimbót-virágot-bogyót-termést terít magának és a rá figyelők elé, oly módon, hogy addig élezi és fényesíti a megragadott természeti jegyeket, míg egy másik izgalmasabb mintát, mintázatot, kényelmes hálózatos világot láthatóvá nem tesz. Ezáltal mást kezd jelenteni a fürt, a kocsány. Környei Ágota Privát retró című munkájának tárgya az elmosódó Balaton-emlékmotívum, oly formában, hogy filmszerűvé téve és retrósítva, vagyis a korabeli érzelmi-hangulati töltettel vetíti bele a mába. Tarczy István Hommage a Csontváry című munkáján a jelentésigazítással lepi meg a nézőt. Úgy, hogy közben nem hagy kétséget afelől, a mesterség biztos kezű képviselője, aki saját küldetését abban látja, hogy a festőnek, neki médiumnak kell lennie, annak, aki közvetíti a lehetetlent, az elmondhatatlant. Szövegromlás a címe Áfrány Gábor médiaművész munkájának, amellyel azt a kérdést teszi fel: meddig marad időtálló kohéziója az alkotott (irodalmi) műnek, a világra szóló remeknek? Egy olyan plexiakváriumszerű szerkezettel teszi ezt, melyben folyadék örvénylik. A folyadékban átlátszó betűk, Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba című művének leggyakoribb betűi örvénylenek a folyadéktölcsér körül. „Egy-egy kiállításon mindig azzal szembesülünk: a vizualitással elementárisán elkötelezett képmutogató aktor - ha tetszik: artista - elénk tárja, amit ő lát, az ő belső, kiváltott vagy elméjével-lelkével-szívével kimunkált látomásait. Azokat felfedi. Ezek a képek merőben szubjektivek. Lényegük szerint is, a kiválasztott megjelenítési mód szerint is és aszerint, hogy a totalitásból mit vesz el, mit ad hozzá egy másik totalitás igézetében. így adatik meg az alkalom a befogadónak olyat kapni, amit csak itt és így kaphat” - mondta Kilián László a V8+ anyagát megnézésre ajánlva a pozsonyi közönségnek. mében vett hagyományokról beszélnek, de azt el kell fogadnunk, hogy a maga autentikus közegében ez már nem él. Mindannyian ragaszkodunk a gyökereinkhez, nem csak azok, akik ezt nap mint nap hangoztatják. Sosem a külsőségek érdekeltek. Meg kell érteni, mi miért történt. A tánc, a zene azoknak az idős adatközlőknek, akikkel találkoztam, önkifejezési eszköz volt. Ezzel ünnepeltek, temettek, ezzel kerestek társat, ezzel éltek. Meg kell próbálni arra használni hagyományos kultúránkat, amire való. Ha ezt színpadon tesszük, e mellett másra is szükség van. Kritikusan is szemlélni a múltat nem bűn. A kritikai gondolkodás is része hagyományainknak. A magyar tájegységek és Közép-Európa különböző régióiról ma rendelkezésre álló adatok gyakran hiányosak, a koreográfus ilyenkor rekonstruálni kénytelen a táncokat. Ebben a munkában az audiovizuális anyagokon kívül minden információt fel kell használni, legyen szó történelemről, irodalomról, zenéről vagy akár szociológiai adatokról. Ez a folyamat nem lehetséges az adott terület hagyományos kultúrájának átfogó ismerete és zsákutcák nélkül sem. Ezért nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki a munkámat segíti és érti. (rend) Hégli Dusán kapta az idei Imre Zoltán-díjat