Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-05 / 103. szám
8 HÁBORÚ 2022. május 5. | www.ujszo.com Orosz rakétatámadás érte Kárpátalját! ÖSSZEFOGLALÓ Kijev Rakéta talált el egy vasúti létesítményt Kárpátalja egyik hegyvidéki járáséban, a támadás a szlovák határtál alig 100 kilométerre történt. A nyugat-ukrajnai Lviv nagyváros szintén az agresszorok célkeresztjébe került. Tovább menekítik a végső támadás alatt áliá mariupoli Azovsztal acélgyárbál a civileket. A budapesti ukrán nagykövet találkozát kárt a magyar kormánytál. Rakéta talált el egy vasúti létesítményt Kárpátalja egyik hegyvidéki járásában - közölte Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója. Ez volt az első alkalom a háború alatt, hogy ezt a régiót is célba vették. A hatóságok arra kérnek mindenkit, hogy ne osszanak meg képeket vagy videókat a helyszínről. Menczer Tamás magyar külügyi államtitkár minderről azt mondta, „fontos megjegyezni, ez a támadás is igazolja, hogy jó döntést hoztunk, amikor arról döntöttünk, hogy nem szállítunk fegyvereket a háborúba”. Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy „hatástalanítottak” hat ukrajnai vasútállomást, amiken keresztül külföldi fegyvereket hoztak be Ukrajnába. Azt is állítják, negyven ukrán katonai célpontot, köztük négy lőszerraktárat támadtak. Az oroszok részleteket nem közöltek, de kedd este találat ért egy elektromos alállomást és egy vasútállomást a kárpátaljai Volócon. Robbanások sora Lvivben Kedd este legalább négy robbanást lehetett hallani a nyugat-ukrajnai Lviv belvárosában. A Sky News beszámolója szerint a támadást követően sűrű fekete füstöt és lángokat lehetet látni, megszólaltak a vészjelző szirénák és az autók riasztói. A robbanásokat követően leállították a vonatközlekedést a városban, amely csupán 50 kilométerre fekszik a NATO-tag Lengyelországtól. A városban tartózkodóknak menedéket kell keresniük - közölte Andrij Szadovij, Lviv polgármestere. Hozzátette, a támadások hatással voltak az áramellátásra, két, ener-. giát szolgáltató alállomás is megsérült, így a város bizonyos részén nincsen áram. Oroszország 22 zászlóaljat telepített a kelet-ukrajnai Harkiv régióban található Izjum közelében, hogy megpróbáljon előrenyomulni a Donbasz északi tengelye mentén, jelentette a brit védelmi tárca. A brit titkosszolgálat szerint annak ellenére, hogy Oroszország meglehetősen küzd az ukrán védelem áttörésével, nagy valószínűséggel Izjumon is túlra akarnak eljutni, és elfoglalni Kramatorszk és Szeverodonyeck várost. „Ezek a városok elfoglalása megszilárdítaná az orosz katonai ellenőrzést Donbasz északkeleti részén, és egyben állomása lenne azon erőfeszítéseiknek, hogy az ukrán erők elől elzárják a régiót” - írja a brit minisztérium. 21 civil meghalt és 27-en megsebesültek kedden a kelet-donyecki régióban végrehajtott orosz támadást követően. Ez a legtöbb civil áldozat egy nap alatt azóta, hogy az oroszok megtámadták a kramatorszki vasútállomást. A brit vezérkari főnök szerint a katasztrofális hírszerzés miatt feneklett meg az eredeti orosz haditerv. Tony Radakin szerint az új donbaszi hadművelettel Moszkva beismerte, hogy a háború első heteiben taktikai vereséget szenvedett. Hírek Mariupol poklából Az oroszok megtámadták a Mariupol mellett levő Azovsztal acélüzemet, miután a 156 kimenekített civil megérkezett Zaporizzsjába - adta hírül Volodimir Zelenszkij elnök. Az orosz erők benyomultak az üzem területére, jelenleg súlyos harcok dúl-Orosz fóbia a kék-sárga színtől A háborút ellenzők mellett már a kék-sárga épületek, illetve reklámtáblák is zavarják az orosz hatóságokat. Néhány hét alatt szinte mindent átfestettek, ami valaha „ukrán színekben” pompázott. A The Moscow Times angol hírportál képriportja szerint átszínezték a kalinyingrádi Hrabrovo repülőtér címerét, a felkelő nap már nem sárga, hanem vörös. Sorra változtatják a színüket a kék-sárga mezben játszó labdarúgócsapatok, és nemcsak a pólókat kell lecserélni, hanem a nézőtéren lévő kék-sárgá székeket is. Az Urál kapujának számító Jekatyerinburgban egy bevásárlóközpont tetőrészét festették át, és sok városban arra is figyeltek, ne kék-sárga legyen a járdák szélén lévő alacsony kerítés, vagy a játszótereken a homokozók pereme. (Hvg) Ilyen körülmények uralkodnak az Azovsztal alatti kötözőhelyen... (TASR/AP) nak az Azovsztal területén, az ottani ukrán katonákkal megszakadt a kapcsolat. A területen ukrán források szerint kb. ezer polgári személy talált menedékre, illetve ide húzódtak vissza a Mariupolt védő ukrán katonák. A hétfő este kezdődött orosz légicsapások miatt akkora tűz gyulladt ki a gyártelepen, hogy a város minden pontjáról látható volt. Tegnap újabb autóbuszkonvoj indult el Mariupolból, hogy további civileket menekítsenek ki a városból az ENSZ és a Vöröskereszt közreműködésével - közölte Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó. A Guardian brit lapnak néhány kimenekített beszámolt arról, mit éltek át az elmúlt hetekben. Az emberek az acélművek alatti alagutakban bujkáltak. „Állandó tűz alatt lenni, rögtönzött szőnyegeken aludni, futni a fiaddal, miközben egy robbanás a földre dönt, minden szörnyű volt” - mondta egy evakuált nő, aki a 6 hónapos gyerekét hordozta a karján. Az 54 éves Elena Csibulcsenko is az acélgyárban keresett menedéket, miután a bombázások lerombolták az otthonát, és a városban fogytán volt a víz. „Szinte minden másodpercben bombáztak, minden remegett. A kutyák ugattak, a gyerekek sikoltoztak. De a legnehezebb pillanat az volt, amikor azt mondták, hogy a bunkerünk nem élné túl a közvetlen találatot. Megértettük, hogy ez csak egy tömegsír lesz, és senki sem menthet meg minket a folyamatos támadások alatt” - mondta a lapnak. Kopogó ukrán nagykövet " A magyarországi ukrán nagykövet Ferenc pápa és Olekszij Danyilov információi miatt találkozót kért a magyar kormánytól. Ljubov Nepop nagykövettől megkérdezték, hogy az ukránokhoz is eljutott-e olyan információ, mint amiről Ferenc pápa beszélt, miszerint Orbán Viktor azt mondta neki, hogy május 9-én véget ér az ukrajnai háború. Nepop azt mondta, olvasták a hírt, ezért találkozót kezdeményezett. „Tudjuk, hogy sokszor a partnereinknek több információjuk van, mint nekünk, és nagyon fontos lenne, hogy mi is megkapjuk őket, hiszen fontos lehet a háború befejezéséhez, hogy tudjunk az efféle tervekről” - mondta. Arról is kérdezték, hogy az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetője, Olekszij Danyilov szerint Putyin előre tájékoztatta a magyar kormányt Ukrajna megtámadásáról. Erről azt mondta: „Ezért is mondtam, hogy találkozót kértem, mert információhoz akarok jutni. Tudom, ezt nem mindig lehet nyilvánosságra hozni, de jó tudni.” Még nem kapott választ a kérelmére, a külügyminisztériummal együttműködnek, néha kapnak találkozót, néha nem. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel a moldovai fővárosban, Chisinauban tett látogatást, és kijelentette, az Európai Unió fontolgatja további katonai támogatás nyújtását az Ukrajnával szomszédos és az orosz invázió miatt komolyan veszélyeztetett volt szovjet tagköztársaságnak. Az unió a logisztika és a kibervédelem terén már most is segíti Moldáviát. (MTI, Tx, 444, ú) A nácik sem okoztak ilyen pusztítást Irpinyben, mint az oroszok (TASR/AP) Az orosz állami propaganda szerint lassan már mindenki náci Moszkva szerint Izrael a neonácik mellé állt Ukrajnában, és már a NATO felé igyekvő Svédország is náci, ezért durva kampány indult a skandináv ország ellen. Moszkva. Egyre súlyosabb szinteket ér el az orosz propagandakampány, amiben lényegében kivétel nélkül mindenkit lenáciznak, akik nem az ő oldalukra állnak, hanem Ukrajna mellé, ha pedig még segítik is őket, az már minősített tényező. A különböző okokról - például arról, hogy Észtország attól lett náci, hogy eltávolítottak egy szovjet emlékművet Tallinnból. Ezek után az orosz kormánypárti Vzgljad újságban kedden az orosz külügyminisztérium azzal rontott neki a Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavait bíráló Jair Lapid izraeli külügyminiszternek, hogy a neonáci mozgalmat támogatják Ukrajnában. Lavrov azzal akasztotta ki Izraelt (érthető módon), hogy miközben Volodimir Zelenszkijt Hitlerhez hasonlította, közölte, Hitlerben is „volt zsidó vér.” Eközben Moszkvában plakátkampányban próbálják bizonygatni, hogy a NÁTO-ba igyekvő Svédország is nagy náci. A plakátokon három személyt emeltek ki: Astrid Lindgren írónőt, akinek legismertebb karaktere Harisnyás Pippi; Ingmar Bergman világhírű filmrendezőt, illetve Ingvar Kampradot, az IKEA bútorüzlet alapítóját. Bergmant egy, a memoárjából kiragadott, erősen szerkesztett idézettel próbálják nácinak beállítani, amiben arról ír, hogy 16 évesen részt vett egy Hitler-gyülésen, amikor vendégdiákként Németországban volt, és a születésnapjára egy Hitler-képet kapott ajándékba, amit az ágya fölé helyezett ki. A náci ifjúsági mozgalmakért lelkesedő Kampartól annyit emeltek ki, hogy „náci voltam! Csodáltam Hitlert!”. Kampar azonban később élete legnagyobb hibájaként írta le ezt, a fasiszta kötődését viszont valóban nem tagadta meg. A nácizás nem kirívó dolog az orosz kommunikációban: az orosz politikusok és az orosz külügy is előszeretettel nácizgat nemzeteket és országokat, ha az orosz politikai kommunikáció épp úgy kívánja. A példák között van például Japán, amely az oroszok szerint azért „neonáci”, mert nem tekinti terrorszervezetnek a Mariupolt védő Azov gárdistákat. Az orosz külügyminisztérium szerint náci ugyanakkor Svédország is, mert az Oroszország elleni szankciók részeként kitiltották az orosz hajókat a kikötőikből. De a Kreml szerint neonáci Lettország is, mert megemlékezik a háború ukrán áldozatairól. A korábbi kijelentések jelentős részt egyébként Marija Zaharova orosz külügyi szóvivőhöz kapcsolódnak, aki szerint náci dolog volt egy ukrán focicsapattól az is, hogy azt mondták a háború alatt, hogy „Slava Ukraini” (dicsőség Ukrajnának). (Tx, ú)
