Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-05 / 103. szám
www.ujszo.coml 2022. május 5. KÖZÉLET I 3 Szlovákiának is fájhat az olajembargó ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Brusszel. Az Európai Bizottság már idén elvágná Európát az orosz kőolajszállításoktól. Az Oroszország elleni hatodik uniós szankciócsomagban teljes körű importtilalom bevezetását javasolja. Szlovákia és Magyarország kivételre számíthat, a szakemberek szerint azonban ez sem lesz elég. Az Európai Bizottság által szerdán bejelentett terv szerint az orosz nyersolaj behozatalát hat hónapos időtávon belül, vagyis nagyjából novembertől, a finomított termékekét pedig az idei év végével teljességgel betiltanák az EU-ban, ami a vezetékes és a tengeri szállításra, a nyersolajra és a finomított olajtermékekre is vonatkozna. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén hangsúlyozta: a teljes orosz olajembargónál arra törekszenek, hogy a leválási folyamatot „rendezett keretek között” valósítsák meg. Szerinte elegendő időt szeretnének biztosítani ahhoz, hogy az egyes országok megfelelő szállítási alternatívákat tudjanak biztosítani, és szeretnék minimalizálni a globális olajpiaci hatásokat is. „így maximalizáljuk az Oroszországra gyakorolt nyomást, miközben minimalizáljuk a járulékos kárt magunkra és a globális partnereinkre nézve. Mert ahhoz, hogy segíthessük Ukrajnát, gondoskodnunk kell arról, hogy a mi gazdaságaink is erősek maradjanak” - tette hozzá az Európai Bizottság elnöke, aki azonban elismerte, hogy a leválás nem lesz könnyű, mert néhány ország nagyon függ az orosz szállításoktól. Ez utóbbival kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy bár a fokozatosságról, az alternatív irányok biztosításának fontosságáról, illetve az uniós érdekek megvédéséről is beszélt Ursula von der Leyen, egyáltalán nem tett említést arról, hogy egyes tagállamoknak, így például Magyarországnak és Szlovákiának felmentést adnának a fenti menetrend alól, márpedig az elmúlt napok kiszivárogtatásai erről szóltak. A Reuters hírügynökség - egy névtelen európai bizottsági forrásra hivatkoz: va - azonban már szerdán délelőtt előrukkolt a hírrel, hogy Szlovákia i és Magyarország 2023 végéig kap- I hat haladékot arra, hogy a meglé- i vő szerződései keretében továbbra i is vásárolhasson orosz nyersolajat. : A hírt pedig a nap folyamán több for; rás is megerősítette. A Reuters szerint Brüsszel így akarja elejét venni annak, hogy az orosz szállításoktól i jobban függő Szlovákia és Magyarország megvétózza az elképzeléseit. Nem lesz elég Richard Sulik gazdasági miniszter szerint Szlovákia egyetért az orosz olajra kivetett uniós szankciókkal, de hároméves átmeneti időszakot kér. Hozzátette, hogy az európai partnerek egyetértenek az átmeneti időszakkal, de annak hossza még vita tárgyát képezi. Sulik elmondta, hogy Csehország is átmeneti időszakot kér, míg Magyarország állandó mentességet szeretne. „Szlovákiának nagyjából 160 millió eurójába fog kerülni az átállás az orosztól eltérő olajra. Az Európai Unió is viszszatéríthetné ennek egy részét. Ez azonban nem fog megtörténni egyik napról a másikra, de nem is egyik évről a másikra” - mondta Sulik. Milan Krajniak munkaügyi miniszter ugyanakkor reálisnak tartja, hogy Szlovákia a jövő év végéig kellőképpen diverzifikálja az olajellátását, hogy az orosz olajra vonatkozó embargó ne fenyegessen bennünket. „Hiba lenne, ha csak egy beszállítóra hagyatkoznánk” - mondta Krajniak. Magyar és cseh panaszok A Szlovákiának és Magyarországnak felajánlott átmeneti időszak az ágazati szakemberek szerint is rendkívül kevés. „Mi az átfogó embargót csak út tudjuk elképzelni, ha átmeneti időszakot kapna több, tengertől elzárt ország, így mi is. Ennek legrövidebb ideje három év. Enélkül már rövid távon termékhiánynyal, gazdasági károkkal és nagyobb inflációval kell számolni. Ebben az esetben a szankció terheit aránytalanul Magyarország, Szlovákia, Csehország és Szerbia fizetné meg” - ismerte el Hernádi Zsolt, a magyar Mól Nyrt. elnök-vezérigazgatója a Telexnek adott interjúban. Sajtóinformációk szerint a Mólnak két finomítója érintett: a százhalombattai és a pozsonyi. Mindkét finomító Ural típusú nyersolajat tud feldolgozni, az alternatív kőolajokra való átállás azonban meglehetősen költséges és időigényes. A Mól számításai szerint oroszországi Ural típusú (nehéz) olajról más, Brent (könnyű) olajtípusra való átállása jelentős költségekkel (400-500 millió dollárral) járna, és hozzávetőlegesen 2-4 évbe telne. így az sem csoda, hogy az újabb szankciós csomag bejelentését követően Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár azonnal jelezte: „Nem látunk terveket, garanciákat arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi javaslatok alapján hogyan lehetne lebonyolítani az átmenetet, és hogyan lehetne garantálni Magyarország energiabiztonságát”. Időközben Csehország is jelezte, hogy tárgyalni szeretnének a javaslat részleteiről. Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter szerint az Európai Bizottság javaslatai nem tartalmazzák a kőolaj közös uniós beszerzését és elosztását, vagyis olyan mechanizmusokat, amelyeknek korlátozniuk kellene az orosz olajtól erősen függő országokra gyakorolt hatást. „Még vizsgáljuk a javaslatot, de már most biztos, hogy nem tartalmaz mindent, amit kértünk. Ezt a kormány ülésén fogjuk megvitatni. Számos intézkedéssel foglalkozunk annak érdekében, hogy a hatásokat méltányosan osszuk el Európa egészére” - részletezte Sikel. Orosz „derűlátás" „Az európai országok hosszabb ideig nem lesznek képesek megtagadni az orosz kőolaj importját, az európaiak döntése csak az energiaárak további emelkedéséhez fog vezetni” - mondta a RIA Novosztyinak Vjacseszlav Nyikonov, az orosz Állami Duma nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának az első elnökhelyettese. „Szerintem Magyarország és Szlovákia hamarosan Európa legnagyobb olajexportőre lesz” - utalt a két országnak adott kivételre Nyikonov, aki szerint Oroszország képes lesz átirányítani az exportkapacitásait keletre. „A termeléscsökkentés ellenére már most is rekordbevételekhez jutunk a magas energiaáraknak köszönhetően. Az uniós szankciók után pedig az árak még magasabbra szöknek majd” - jósolja Nyikonov. Szankció szankció hátán Az olajembargó azonban csak az egyike az Európai Unió hatodik szankciós csomagjában szereplő büntetőintézkedéseknek. A megszorító intézkedések újabb csomagja a Sberbankot és két másik nagybankot is kizárna a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből, megszilárdítva az orosz pénzügyi szektor teljes elszigetelését a globális rendszerektől. Az EU emellett három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatónak tervezi megtiltani az uniós műsorszórást minden platformon, kábelen, műholdon, interneten és okostelefonos alkalmazásokon keresztül egyaránt. „Ezeket a műsorszolgáltatókat a Kreml szócsöveiként azonosítottuk. Agresszíven felerősítik Vlagyimir Putyin orosz elnök hazugságait és propagandáját. Nem szabad többé lehetőséget adnunk nekik, hogy terjesszék a hazugságaikat” - állítja az Európai Bizottság, amely a fentieken kívül olyan magas rangú katonatiszteket von az uniós megszorító intézkedések hatálya alá, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában, vagy felelősek Mariupol ostromáért. „Ez újabb fontos jelzést küld a Kreml indította háború minden elkövetőjének: el fogjuk számoltatni őket” - figyelmeztet Ursula von der Leyen, aki azt is közölte: mivel Moszkva európai uniós könyvelőkre és tanácsadókra támaszkodik, az EU megtiltja az ilyen szolgáltatások nyújtását az orosz cégek számára. „Putyin le akarta törölni Ukrajnát a térképről, de ez nem fog neki sikerülni. Azt akarjuk, hogy Ukrajna megnyerje a háborút. Putyinnak pedig nagy árat kell fizetnie a brutális ukrajnai agresszióért” - fogalmazott az uniós bizottság elnöke. Uniós újjáépítés Ursula von der Leyen beszélt arról is, hogy az EU hozzá kíván járulni Ukrajna sikeréhez a háború után is. Az újjáépítést biztosító rövid távú gazdasági támogatásról szóló makroszintű pénzügyi támogatási csomag, valamint az ukrán költségvetés közvetlen támogatása által. Közölte, az EU megkezdte egy nagyívű helyreállítási csomag kidolgozását a beruházások ösztönzése és a szükséges reformok meghozatala érdekében is. E csomagnak foglalkoznia kell az ukrán gazdaság gyengeségeivel, és le kell fektetnie a fenntartható, hosszú távú növekedés alapjait. Mindez „kikövezi az utat” Ukrajna jövője előtt az Európai Unió felé - tette hozzá az uniós bizottság elnöke. (mi, TASR, MTI, portfolio.hu) Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint elegendő időt szeretnének biztosítani ahhoz, hogy az egyes országok megfelelő szállítási alternatívákat találjanak (TASR/AP-felvétel) Az önkormányzatok bírálják a kormány inflációs csomagját BUGÁRANNA „Az állam fokozatosan meggyengíti az önkormányzatokat" - figyelmeztetnek az önkormányzatok képviselői, akik szerdán a kormányhivatal épülete előtt tiltakoztak a kormány családtámogatási intézkedései ellen, amelyek szerintük veszélybe sodorják a költségvetésüket. Pozsony. „Arra kéijük a kormányt és a pénzügyminisztériumot, hogy a családpolitikára a saját kasszájukban találjanak pénzt” - jelentette ki Richard Rybnícek, a Szlovákiai Városok Uniójának (ÚMS) az elnöke. A politikusok a szerdai sajtótájékoztatón bírálták a kormány által nemrégiben bemutatott intézkedéscsomagot, mely célja a magas infláció miatt nehéz helyzetbe került családok támogatása. A kormánypártok képviselői - az SaS kivételével - két héttel ezelőtt jelentették be, jövőre több mint egymilliárd eurót költenek a családok megsegítésére. Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszter szerint a lakosságot segítő rendelkezést a 100 leggazdagabb szlovákiai társaságra kivetett különadóból finanszírozzák, az önkormányzatok képviselői viszont felhívták a figyelmet arra, hogy a drágulás okozta többletkiadások fedezésére nem lesz elegendő a gazdag cégek megadóztatása. Jogos kritika A tervek alapján a gyermek után járó adóbónusz összege is jócskán emelkedik, ezáltal viszont kevesebb pénz jut a megyéknek és az önkormányzatoknak. Rybnícek kiemelte, mindnyájan egyetértenek azzal, hogy magasabb támogatásban részesüljenek a családok, elutasítják viszont, hogy ez az önkormányzatok büdzséjének a rovására menjen. A szervezet szerint a pénzügyi tárca által javasolt támogatás „Szlovákia polgárainak semmit nem ad. Épp ellenkezőleg, az állam ezekkel az intézkedésekkel veszi el a pénzt a városoktól és azok lakóitól”. Rámutattak, a falvak és városok feladata biztosítani a lakosok által elvárt szolgáltatásokat, például az oktatás, sport és kultúra területén. Lenka Balkovicová, az ÚMS alelnöke szintén kritikával illette a kormányt, felelőtlenségnek tartja, hogy az ígért támogatásra az önkormányzatoknak kell majd megteremteni a szükséges anyagi forrásokat. Balkovicová szerint ezt a szolgáltatások korlátozásával, illetve a helyi adók emelésével lehet megoldani, ez azonban rossz színben tünteti fel a városokat és községeket. Egyenrangú partner Matús Valló, Pozsony főpolgármestere elsősorban azt kifogásolta, hogy a kabinet nem egyeztetett az érintett féllel. „Az állam partnerei szeretnénk lenni, nem pedig az alárendeltjei” — jelentette ki, majd emlékeztetett, a válsághelyzet során a városok gyakran átvállalták az állam feladatait is. Példaként említette, hogy a koronavírus elleni oltás és tesztelés, valamint az ukrán menekültek befogadása terén is az önkormányzatokra hárult a munka oroszlánrésze. A városok képviselői felszólították a kormányt, hogy változtasson az önkormányzatokhoz való hozzáállásán. Rybníéek szerint a kormány tagjai igyekeznek azt a látszatot kelteni, hogy tárgyalnak a városok képviselőivel, a konkrét javaslatok kidolgozásánál azonban egyáltalán nem veszik figyelembe az érveléseiket. Igor Matovié a szerdai kormányülés után megerősítette, az intézkedéscsomagról jövő szerdán dönthet a kormány, a részletekről azonban későbbre ígért tájékoztatást. „Tudomásul vesszük, de nem fogadjuk el”- mondta ugyanakkor az SaS lehetséges vétójára utalva, Richard Sulik pártja ugyanis elutasítja az adóemelést. „Az önkormányzatoktól nem veszünk el egyetlen egy eurót sem”- szögezte le, majd hozzátette, az önkormányzatok bevétele az idei évhez képest nem lesz alacsonyabb. „A családoknak szeretnénk adni ezt a pénzt, mert úgy gondoljuk, 100 euró a családi költségvetésben nagyobb biztonságban van, mint 100 euró a polgármester kasszájában”- hangsúlyozta azzal, hogy a dolgozók és egyéni vállalkozók bevételéből származó adó az önkormányzatok és megyék költségvetését gazdagítja.
