Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-31 / 125. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. május 31. | www.ujszo.com Moszkva bármi áron beveszi Donbasz régiót Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz invázió február 24-i kezdete óta először látogatott a keleti frontvonalra, Harkivba. Az államfő katonákat tüntetett ki, és megnézte a városban lerombolt infrastruktúrát. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Az oroszok benyomultak a város közepére Szeverodonyeckbon - közölte Szerhij Hajdaj, a luhanszki regionális katonai közigazgatás vezetője. Sikeres ukrán partizánakcióról órkezett hír Melitopolból. A NATO-nak joga van csapatokat telepíteni Kelet-Európába, állítja a szervezet főtitkárhelyettese. Minden ígéret ellenére Németország még alig küldött fegyvert Ukrajnának. Az oroszok már a kelet-ukrajnai Szeverodonyeck szívében harcolnak. Szerhij Hajdaj, a luhanszki regionális katonai közigazgatás vezetője szerint az oroszok megszilárdították helyzetüket „a város északkeleti és délkeleti peremén, most pedig megpróbálják bekeríteni Szeverodonyecket és Liszicsanszkot”. Elmondása szerint jelenleg nagyon heves harcok folynak a térségben. A városban internetkapcsolat nincs, leszámítva a Starlink nagyon korlátozottan hozzáférhető műholdas szolgáltatását. Szeverodonyeck hónapok óta az orosz támadások célpontja, és a legnagyobb, még Ukrajna által tartott Donyec-medencei település. A városban a háború előtti százezer lakosból mindössze 12-13 ezren maradtak. A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) elemzői szerint az orosz erőknek továbbra sem sikerült körülzárniuk a várost, és az ukrán védők „rettenetes veszteségekét” okoztak az orosz hadseregnek. Az ukrán fél az intézet szerint szintén komoly veszteségeket szenvedett, polgári lakosokban és katonákban egyaránt. A Szeverodonyeckkel szomszédos Liszicsanszk továbbra is Ukrajna ellenőrzése alatt áll. A Liszicsanszktól délnyugatra fekvő Bahmutba vezető út ugyan „nincs elzárva, de tűz alatt van, így nagyon veszélyes a használata” - derültek ki további részletek a katonai vezető tájékoztatásából. Hajdaj hozzátette: „szinte minden nap” érkezik humanitárius segély, és emberei igyekeznek evakuálni a lakosokat, amikor csak tehetik. Az oroszok nagy mennyiségben szállítanak lőszert és felszerelést Szeverodonyeck térségébe - áll a luhanszki katonai közigazgatás által kiadott közleményben. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a francia TFI-nek azt mondta, hogy Moszkva számára feltétlen prioritás Donbasz „felszabadítása”, amely magába foglalja az úgynevezett donyecki és luhanszki népköztársaságokat, amely szeparatista államalakulatokat Oroszország függetlenként ismert el Ukrajna lerohanása előtt. Beindultak a partizánok Az Azovi-tenger parti Melitopol oroszok által kinevezett vezetője, Vlagyimir Rogov arról számolt be, hogy tegnap hatalmas robbanás történt a városban. A detonáció megrázta az épületeket, a város központjából pedig fekete füst szállt fel. Egyes jelentések szerint a robbanás ott történt, ahol Jevgenyij Balickij, az oroszok által kinevezett zaporizzsjai terület vezetője tartózkodik. Az orosz RIA Novosztyi hírügynökség szerint egy autó robbant fel, ami a városháza előtt parkolt. Úgy gondolják, hogy egy ukrán szabotázscsoport állt a háttérben. A BBC azt még megjegyezte, hogy Melitopolt a háború elején elfoglalták az oroszok, azonban a lakosság heves ellenállást tanúsít a megszállókkal szemben. „Az ilyen támadások nem fognak abbamaradni, amíg az UGIL (Ivano-Frankivszk és Lvov Ukrán Állam) terrorszervezet létezik. A Zelenszkij-rezsim gyűlöli a békés életet Melitopolban és más felszabadított területeken. A demilitarizációt és a nácitlanítást a végsőkig el kell végezni az egész posztukrán térségben!” - állítja Rogov helytartó. Hiányzó német fegyverek Bár nagy figyelmet kapott korábban, hogy Németország hosszú hagyományt megtörve fegyverszállításra szánta el magát Ukrajna megsegítésének érdekében, egyelőre a megvalósult fegyverszállítmányok jelentősen elmaradnak az ígéretektől - állítja a Welt am Sonntag a lap birtokába jutott dokumentumok alapján. A lap szerint Németország március 25. óta csak két fegyverszállítmányt küldött Ukrajnának, és ezek is az ígértnél jóval kevésbé jelentős tételeket tartalmaztak: 4600 páncéltörő aknát, géppuskaalkatrészeket, rádiókat, kézigránátokat és más robbanószereket. A német kormány április végén hosszú hezitálás után jóváhagyta nehézfegyverek, köztük harckocsik Ukrajnába küldését, ebből egyelőre semmi nem valósult meg: a beígért 50 Gepard önjáró légvédelmi gépágyú és hét Panzerhaubitze 2000 önjáró tarack első darabjai csak júliusban érkezhetnek meg. Mindez ellentétben áll Olaf Scholz német kancellár retorikájával, amelyben rendre határozott támogatásáról biztosítja Ukrajnát. Litván adakozás drónra Több mint 5 millió eurót gyűjtöttek össze litván állampolgárok, hogy katonai drónt vásároljanak Ukrajna számára. A Bayraktar TB2 típusú, török gyártmányú repülő eszközre három és fél nap alatt gyűlt össze a pénz a 2,8 millió lakosú balti országban. „Valószínűleg ez az első eset a történelemben, hogy egy ország állampolgárai meg tudtak vásárolni egy nehézfegyvert, hogy azt egy másik országnak adományozzák” — mondta a kezdeményezést elindító Laisves TV online televízió alapítója, Andrius Tapinas. A litván védelmi miniszter, Arvydas Anusauskas vasárnap közölte, hogy helyettese a hét elején Törökországba utazik aláírni a vásárlásról szóló szándéknyilatkozatot. Keletre tart a NATO A NATO-nak joga van ahhoz, hogy csapatokat telepítsen Kelet-Európába, az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt már nem kötik azok a vállalásai, amelyeket régebben tett Moszkvával fenntartott kapcsolatainak keretében - jelentette ki Mircea Geoana, a NATO főtitkárhelyettese. A NATO és Oroszország közötti kapcsolatokat szabályozó, 25 éve aláírt alapokmány előirányozza, az észak-atlanti szövetség tartózkodik attól, hogy jelentős hagyományos erőket vonjon össze Kelet- és Közép-Európában, de Ukrajna megtámadásával és a NATO-val folytatott párbeszéd teljes megszakításával Oroszország érvénytelenítette e dokumentum tartalmát - emelte ki Geoana. Moszkva ugyanis akkor vállalta, nem tesz agresszív lépéseket szomszédai ellen, és rendszeresen konzultációkat tart a NATO-val, márpedig most egyiket sem teszi. A keleti erősítés kérdését a szövetség tagországai kormányfői szinten is megtárgyalják. (MTI, Tx, 24.hu, 444) Drónvétel a dalfesztivál díjából Az idei Eurovíziós Dalfesztivál nyertese, az ukrán Kalush Orchestra már korábban bejelentette, hogy elárverezik a győzelemért járó kristálymikrofont, sőt az énekesük jellegzetes sapkáját is, és a befolyó összeget az ukrán hadsereg támogatására fordítják. Az aukció mostanra le is zajlott, és a trófea 900 ezer dollárért kelt el, az együttes pedig bejelentette, hogy a befolyt öszszegből ukrán gyártmányú PD-2 drónokat fognak vásárolni, hogy ezzel segítsék az országukat megtámadó orosz csapatok elleni harcot. A Kalush Orchestra május 15-én nyerte meg a dalfesztivált. Az együttes tagjai különleges engedéllyel hagyhatták el az országot (jelenleg hadkötelezettség van érvényben, emiatt a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el Ukrajnát), de a döntő után visszamentek Ukrajnába, hogy a fronton harcoljanak Vlagyimir Putyin orosz katonái ellen. (Tx, hvg) Az EU-csúcs fő programpontja az orosz olajembargó kérdése A tegnap kezdődött EU-csúcson az a tervezet szerepel a tagállamok előtt, amely szerint az uniós embargó nem órinti az orosz olajat szállító Barátság kőolajvezetóket. Minden hírforrás szerint a teljes olajembargó egyetlen akadálya a magyar álláspont. Brüsszel. Vasárnap sem tudtak megegyezni az EU-s országok az Oroszország elleni hatodik szankciós csomagról, tegnap folytatódtak a tárgyalások. Tegnap kezdődött Brüsszelben az Európai Tanács rendkívüli ülése, amelyen az állam- és kormányfők az elhúzódó ukrajnai háborúról, az azzal járó súlyos gazdasági válságról, illetve az energiaellátás biztonságáról tárgyalnak. Ezért az egyik fő téma mindenképpen az Oroszország ellen tervbe vett hatodik szankciós csomag, amelynek része lehet az Ursula Leáldozóban az orosz nyersolaj világa az Európai Unióban? Ez attól függ, hogy a hatodik uniós szankciós csomag mennyire lesz átfogó. (TASR/AP) von der Leyen által május elején beígért teljes körű olajembargó megvitatása. A jelenleg körvonalazódó kompromisszum értelmében az EU megtilthatja az orosz olaj bejuttatását tankhajókon. Éppen ezt akarta elérni a magyar kormány, de állítólag ez már nem elég Orbán Viktornak, ő garanciát is akar arra az uniótól, hogy Magyarország akkor is energiához jut, ha a Barátságon keresztül valamilyen ok miatt nem érkezne olaj. „Ez a garancia, ami nekünk kell. Ha elérem azt a garanciát, amit kértünk, akkor biztonságban vagyunk” - fogalmazott a kormányfő. A Barátság vezeték szállít olajat Szlovákiába, Csehországba, Németországba és Lengyelországba is, azonban ezek az országok támogatják a szankciókat. A lebegtetett vétóval Magyarország az uniós forrásoktól vágná el magát, amit energetikai korszerűsítésre adnának. Ugyan más tagoknak is van/ elvárása a szankció bevezetésével kapcsolatban, de egyikük sem vétózná meg a csomagot, ráadásul amit ezek az országok kérnek, reális és teljesíthető. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nem hiszi, hogy ne tudnának megegyezni a 6., Oroszország elleni szankciós csomagról. A tegnap délután kezdődött találkozón először az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával egyeztettek, majd pedig az Ukrajnának nyújtandó támogatásokat vették sorra. Videón keresztül csatlakozott a tagállami vezetők értekezletéhez Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. Feltehetőén a politikusok megegyeznek az Ukrajnának nyújtandó 9 milliárd eurós újabb támogatás részleteiben. A csúcstalálkozón szóba kerül majd az energiaárak kérdése és a globális élelmiszer-biztonság, hiszen a háború miatt durván megugrottak az árak. (hvg, 444, ú)
