Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-30 / 124. szám

6 I RÖVIDEN Újra hiperszonikus rakétát teszteltek Moszkva. Oroszország újra hi­perszonikus cirkálórakétát tesz­telt sikeresen - jelentette be az orosz védelmi minisztérium. A tárca közlése szerint a Cir­kon típusú rakétát az Admiral Gorskov fregattról lőtték fel a Fehér-tengeren kijelölt célpont­ra. A minisztérium sikeresnek minősítette az újabb tesztet. Közleményében a védelmi tár­ca tudatta, hogy a kísérletre „az új orosz fegyverzetek tesztelé­se” keretében került sor. Az első Cirkon típusú rakéta tesztjé­re 2020 októberében került sor, s akkor azt Vlagyimir Putyin orosz elnök „nagyszerű ese­ménynek” minősítette. Azóta több tesztet is végrehaj­tottak a Cirkonnal. A hangse­besség mintegy kilencszeresével haladó, ezer kilométeres ható­­távolságú rakétát az orosz flotta hadihajóira és tengeralattjáróira telepítik. (MTI) Az élelmiszerválság következménye Róma. Négyszázezren indulhat­nak el az észak-afrikai partokról Olaszország felé, ha az ukraj­nai és oroszországi gabona- és élelmiszer-szállítmányok nem indulnak el a világ szegényebb országaiba - idézte az olasz tit­kosszolgálat előrejelzéseit a Cor­­riere della Sera című napilap. Az újság értesülései szerint a titkos­­szolgálat már áprilisban figyel­meztette a római kormányt arra, hogy ha a „gabonadiplomácia” kudarcot vall, az Afrikában és Ázsia legszegényebb térségeiben kialakuló éhínség „precedens nélküli migrációt” indít el Euró­pa felé, mindenekelőtt a Földkö­zi-tenger partján fekvő orszá­gokba. A Corriere della Serának nyilatkozó - neve elhallgatását kérő - kormányforrás úgy szá­molta, hogy Olaszország eseté­ben négyszázezer bevándorlóról lehet szó. A Corriere adatai sze­rint az év eleje óta mostanáig ér­kezett több mint 18 ezer bevándorló száma rövid időn belül 55 ezerre ugorhat: már­is emelkedett az Egyiptomból, Tunéziából és Bangladesből ér­kezők száma, mely országokat kiemelten sújtja az ukrajnai ga­bona hiánya. (MTI) Légvédelmi rakéták Lettországnak Madrid. Spanyolország légvé­delmi rakétákat és mintegy 100 katonát küld Lettországba, hogy a NATO missziójának keretében erősítse a balti ország védelmét - írta az El País című spanyol napilap. ANASAMS típusú föld-levegő rakéták szállításáról azt követően döntött a madridi kormány, hogy az Oroszországgal határos NATO-tagállamok az ukrajnai háború okán kérték: az észak-at­lanti szövetség erősítse meg je­lenlétét területükön. Margarita Robles spanyol védelmi minisz­ter a spanyol állami televízió kérdésére válaszolva leszögezte: Spanyolország maximálisan el­kötelezett a NATO mellett. (MTI) KÜLFÖLD 2022. május 30. | www.ujszo.com Szeverodonyeck ostrom alatt ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Kijev/Berlin/Párizs. A Donyec-medencében fek­vő Liman teljes mértékben orosz fennhatóság alá került - jelentette be szombaton az orosz védelmi minisztérium. Szeverodonyeckben pedig ut cai harcok törtek ki. „A Donyecki Népköztársaság népi milíciái és az orosz haderő közös mű­veleteinek nyomán Liman városa tel­jes egészében felszabadult az ukrán nacionalisták uralma alól” — olvas­ható az orosz védelmi minisztérium közleményében. A kommüniké ezzel megerősítette a donyecki szakadárok már péntek este megtett bejelentését. A körülbelül húszezer lelket szám­láló Liman vasúti csomópont, a ke­let-ukrajnai két nagyváros, Szlov­­janszk és Kramatorszk felé vezető úton fekszik, s az orosz haderő és a donyecki szakadárok napok óta tar­tották bekerítve. Ez volt az utolsó na­gyobb település Donyec megyében, amely még az ukrán fegyveres erők kezén volt. A helyi civilek az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumától kapnak tiszta vizet Mariupolban, a Donyecki Népköz­­társaság kormánya alá tartozó területen. A vizet Z-vel jelölt tartályokban szállítják. (TASR/AP felvétel) Stratégiailag fontos Az ukrán hadsereg vezérkari fő­nöksége szombaton reggel kiadott jelentésében már jelezte, hogy „he­ves harcok” zajlanak a Limantól délre eső két kisváros, Ozerne és Dibrova környékén is, valamint Liman bel­városában. A brit katonai hírszerzés szom­bati - egyébként naponta közzétett - Twitter-bejegyzésében arról írt, hogy „Limán stratégiailag fontos, mert nagy vasúti csomópont, és hoz­záférést biztosít a Sziverszkij folyó felett áthaladó fontos vasútvonalhoz és hidakhoz”. A brit hírszerzés értékelése sze­rint az orosz haderő a következő na­pokban elsődleges feladatának va­lószínűleg a folyón történő átkelést tekinti. Vasárnapi hadijelentés Nagy hatótávolságú precíziós le­vegő-föld rakéták semmisítették meg az ukrán fegyveres erők egy nagy ar­zenálját a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih városban, egy üzem rak­tárhelyiségeiben - ismertette Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a va­sárnapi hadijelentést. Egyre nehezebb a helyzet Folyamatosan támadja az ellenség Szeverodonyeck térségét, írta a CNN Szerhij Hajdaj nyilatkozata alapján. Luhanszk megye ukrán katonai köz­­igazgatásának vezetője szerint a hely­zet egyre nehezebb, ezt pedig meg­erősítette az ukrán fegyveres erők ve­zérkarának tegnapi jelentése is. Hajdaj nyilatkozata szerint a tér­ségben 60 lakóház semmisült meg, és eddig két holttestet találtak a romok között - közülük egyet Liszicsanszk­­ban, ahol egy lány lett egy orosz grá­nát áldozata. Rajta kívül a támadás­ban négyen sérültek meg. Az ukrán hadsereg szerint a Sze­­verodonyecktől 60 kilométerre, nyu­gatra fekvő Szlovjanszk közelében szintén intenzív légicsapásokat mér­tek az oroszok a civil infrastruktú­Az Ukrajna elleni nyílt orosz háború február 24-i kezdete óta egyre több egy­házközösség vált elégedetlenné Kirill pátriárkával, aki lényegében áldásátadta a háborúra. Február 24-e után a Moszkvához hű „szárny" több mint 400 egy­házközössége csatlakozott az új önálló ortodox egyházhoz. (TASR/AP-felvétel) rára. Ezenkívül orosz támadásokról számoltak be Harkivból, az orosz ha­tár közelében fekvő településekről, valamint dél-ukrajnai tengerparti vá­rosokból is. „Ne ölj!" Az ukrán ortodox egyház Moszk­vához hű maradt „szárnyának” szi­­nódusa kinyilvánította, hogy nem ért egyet Kirill orosz pátriárka álláspont­jával Oroszország Ukrajna elleni há­borúját illetően, továbbá mostantól függetlennek tekinti magát - számol­tak be ukrán híradások. Az egyházi gyűlésen elfogadott határozatban kimondták, hogy elíté­lik a háborút, mint Isten „ne ölj!” pa­rancsolatának megszegését és ezzel összefüggésben határolódtak el Ki­rill pátriárka álláspontjától is. A füg­getlenné és önállóvá válás érdekében módosításokat fogadtak el az egyház működését szabályozó okiratban. Emellett javasolták a párbeszéd ki­alakítását a konstantinápolyi pátriár­ka által autokefálnak, azaz önállónak elismert új ukrán ortodox egyházzal, az egyesülés gondolatát azonban el­vetették - írta az Ukrajinszka Pravda hírportál. Konstantinápoly 2019-ben adta meg az autokefál státust az ukrán or­todox egyháznak, miután a több rész­re szakadt egyház egyesült és újjáala­kult, valamint új vezetőt választott Jepifanyij metropolita személyében. Az Ukrajnában röviden moszkvai patriarchátusnak nevezett egyházi „szárny” azonban nem egyesült az új ukrán ortodox egyházzal. Az Ukra­jinszka Pravda szerint a Moszkvához hű „szárny” mindig is azt állította magáról, hogy független az orosz or­todox egyháztól, ténylegesen viszont annak része volt. Vezetője, Onufrij metropolita tagja az orosz ortodox egyház szinódusának. Tárgyalásokat akarnak Volodimir Zelenszkij ukrán el­nökkel folytatandó „közvetlen és komoly” tárgyalásokat követelt Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök egy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott 80 perces telefonbeszélgetésben szom­baton - közölte Steffen Hebestreit né­met kormányszóvivő. A német kancellária tájékoztatása szerint a telefonos egyeztetést Olaf Scholz és Emmanuel Macron kezde­ményezte. A két politikus azonnali tűzszünetet és a konfliktus diplomá­ciai rendezését követelte. Hozzátet­ték: Putyinnak személyesen kellene tárgyalnia az ukrán elnökkel. A német és a francia vezető egy­úttal szorgalmazta, hogy engedjék szabadon azt a 2500 embert, akiket a mariupoli Azovsztal acélművekben vettek őrizetbe - írta közleményé­ben a párizsi elnöki hivatal. A gyár alagútrendszerében magukat elbari­­kádozókat az orosz csapatok ejtették foglyul, miután megadták magukat. Macron és Scholz egyúttal azt kér­te, hogy Oroszország oldja fel Odesz­­sza kikötőjének blokádját, és tegye lehetővé az ukrán gabonaexportot. „Oroszország készen áll arra, hogy segítsen megtalálni a gabonafélék akadálytalan exportjának lehetősé­geit, a fekete-tengeri kikötőkből indu­ló ukrán gabonát is beleértve” - állt a közleményben. A Kreml jelezte: az orosz mezőgazdasági termékek eny­híthetnék a feszültségeket a nemzet­közi agrárpiacon, de ehhez fel kell oldani bizonyos szankciókat. Putyin figyelmeztetése Putyin egyúttal óva intette a nyu­gati országokat attól, hogy nehéz­­fegyvereket szállítsanak Ukrajnának, mert ezzel a helyzet további elmér­gesedését és a humanitárius válság fokozódását kockáztatják - tudatta közleményében a Kreml. Az orosz el­nök aláhúzta: Moszkva kész újrakez­deni a zátonyra futott tárgyalásokat. A megbeszélések eredménytelensé­géért Kijevet okolta. Közben Vlagyimir Putyin és Alek­­szandar Vucsics szerb elnök megál­lapodott a Szerbiába irányuló orosz gázszállítások folyamatosságáról. 242 gyermek halt meg Az ukrán kormány közleménye szerint február 24. óta 242 gyer­mek halt meg az ukrajnai harcokban, 440 kiskorú pedig megsebesült, ír­ja a Guardian. Hozzátették azonban, hogy a számok nem véglegesek, hi­szen az aktív harcok helyszínéről ne­hezenjutnak csak hozzá megerősített információkhoz. A legtöbb gyermek Donyeckben (153-an), Kijevben (116-an) és Har­­kivban (108-an) sebesült vagy halt meg. (MTI, Telex)

Next

/
Thumbnails
Contents