Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-27 / 122. szám
KÖZÉLET www.ujszo.coml 2022. május 27. Marcek nem tett vallomást a bíróságon Marőek korábban, a Kuciak-gyilkossággal kapcsolatban beismerte a bűnösségét, most viszont az ügyészek meggyilkolásának előkészítéséről nem akar vallomást tenni (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Bazin. Csütörtökön ismét egy kulcsfontosságú vádlottnak kellett volna vallomást tennie a Specializált Büntetőbíráság szenátusa előtt a Kuciak-gyilkosság ás az ügyészek meggyilkolásának előkészítésével kapcsolatos ügyben, de erre végül nem került sor. Ezen a héten három egymást követő napon is összeült a Specializált Büntetőbíróság szenátusa: kedden Józef Kuciakot, a meggyilkolt oknyomozó újságíró apját hallgatták meg tanúként, szerdán a jogerősen elítélt Andruskó Zoltán tett vallomást, csütörtökön pedig Miroslav Marcek került volna sorra. A férfi korábban már bevallotta, hogy ő ölte meg Ján Kuciakot és menyasszonyát, a bíróság pedig 25 évnyi szabadságvesztésre ítélte. Most viszont mégis a bíróság elé kellett vonulnia, mivel a vádirat szerint köze lehetett az ügyészek meggyilkolásának előkészítéséhez is. Marcek csütörtökön meg is jelent a tárgyaláson, de nem akart vallomást tenni. „Már négy és fél éve történt az eset, így nem emlékszem mindenre. Korábban egyszer már vallomást tettem, és nem akarom, hogy esetleges ellentmondások merüljenek fel” - jelentette ki a bíróság előtt. Ruzena Sabová, a szenátus elnöke azonban azt mondta, erre hivatkozva nem lehet elutasítani a vallomástételt. Nem vallanak Marcek ezután azzal próbálkozott, hogy az egyik vádlott, Szabó Tamás a rokona, ezért nem szeretne beszélni. Sabová arra figyelmeztette, hogy csak a közvetlen családtagok esetében lehet erre hivatkozni, vagyis ha szülői, gyermeki vagy testvéri viszonyról van szó. Szabó és Marcek „csak unokatestvérek”, így ezzel sem sikerült meggyőznie a szenátust. Marcek végül azzal érvelt, hogy az ügyészek meggyilkolásának ügyében vádlottként joga van elutasítania a vallomástételi, a Kuciak-ügyben pedig már jogerősen elítélték. A bíróság egy rövid tanácskozás után végül úgy elöntött, elfogadja Marcek kérését, így a friss vallomása helyett a korábban elmondott szavait fogják felidézni. Maréekhez hasonlóan nemrégiben Szabó Tamás is elutasította a vallomástételt. Azt ugyan elismerte, hogy bűnös az ügyészek meggyilkolásának előkészítésével kapcsolatos vádpontokban, de részletes vallomást egyelőre nem tett. Matús Harkabus, az ügyet felügyelő ügyész azt mondta, a karrierje során még nem találkozott ilyen hozzáállással. Azzal kapcsolatban nem akart találgatásokba bocsátkozni, hogy miért teszik ezt. „Ezt inkább egy pszichológustól kellene megkérdezni” - mondta az ügyész. Újabb részletek Marcek elvezetését követően viszszatértek Andruskó Zoltánhoz, aki szerdán kezdte meg a vallomástételt, de aznap nem sikerült befejeznie. A férfit szintén elítélték már a Kuciak-gyilkosság ügyében, miután bevallotta, hogy közvetítőként szolgált az állítólagos megrendelő Marián Koőner és közeli embere, Alena Zsuzsová, valamint a kivégzőosztag (vagyis Szabó és Marcek) között. Vádalku fejében 15 évnyi börtönbüntetést kapott, az ítélet jogerős. Andruskónak azonban köze volt az ügyészek meggyilkolásának előkészítéséhez is. Szerdán felvázolta, hogyan zajlott volna Maros Zilinka főügyész, Daniel Lipsic speciális ügyész és Peter Sufliarsky korábbi főügyészhelyettes kivégzése, csütörtökön pedig további részleteket árult el. A vallomása alapján Zilinka és Lipäic likvidálása már 2017-ben felmerült, vagyis még a Kuciak-gyilkosság előtt. Andruskó eredetileg Marceket és Szabót kereste fel a megrendeléssel, de mivel ők túlságosan sokat vártak, végül egy másik ismerőséhez, Dusán Kracinához fordult, aki egy szerb állampolgárt, Darko Dragicot bízta meg az ügyészek követésével. „A legjobb az lett volna, ha Zilinka és Lipsic egy autóban ültek volna” - vallott az akkori tervekről, de megjegyezte, hogy a főügyész kivégzése számított prioritásnak. Bödörig érnek a szálak Andruskó azt mondta, egyszer adódott is egy megfelelő alkalom, de végül lefújta az akciót. Vissza akarta adni az előleget, amit Zsuzsovától kapott, de ő nem vette el a pénzt, hanem egy újabb megrendelést adott le - ezúttal Kuciak meggyilkolását. A férfi szerint Zsuzsová azt mondta, ha ezt sem hatják végre, őt is elteszik láb alól. Halálosan megfenyegették akkor is, amikor a korábbi miniszterelnök Robert Fico egymillió eurós nyomravezetői díjat ajánlott annak, aki bárhiilyen használható információval tud szolgálni a Kuciak-gyilkossággal kapcsolatban. Andruskó végül arról is beszélt, hogy a hírhedt nyitrai vállalkozó, Norbert Bödör piszkos üzleteiben is szerepelt. Állítólag részt vett egy pénzmosási akcióban, és ismerte az általa működtetett bűnbanda hierarchiáját is. „Tudtam, hogy a rendőrség egész vezetősége a maffiának dolgozik” - jelentette ki. Bödört jelenleg korrupcióval vádolják a Marhapásztor-ügyben, amelynek a tárgyalása szintén a napokban zajlik. A vállalkozó egyelőre nem tett részletes vallomást, de állítja, ártatlan az ügyben. A Kuciak-per várhatóan június 6-án folytatódik. (nar, Dennlk N, aktuality.sk) Heger érdemben nem avatkozik bele Sulik és Matovic vitájába Igor Matoviő és Richard Sulik a Slovnaft-adón marakodik (TASR-felvétel) CZlMER GÁBOR Először szálait meg az ún. Slovnaft-adá kapcsán Eduard Hager kormányfő, aki sajnálatosnak nevezte, hogy az orosz kőolaj megadáztatásárál szálé vitát egy hónappal elhalasztotta a parlament. Meggyőződése, ha nem lesz más kiút, el kell fogadni az SaS valamelyik kompromisszumos javaslatát. Pozsony. Richard Sulik (SaS) gazdasági miniszter szerint az is járható út lenne, ha az orosz kőolaj megadóztatására bevezetendő ún. Slovnaft-adóért cserébe az üzemanyagok áfáját csökkentenék, és arra emlékeztetett, ezt Lengyelország már megtette. Itt fontos megjegyezni, hogy a benzin és a gázolaj áfájának ilyen körülmények közötti csökkentését tiltja az Európai Unió, Varsó pedig anélkül lépte ezt meg, hogy engedélyt kért volna Brüszszeltől. Igor Matoviő pénzügyminiszter, aki az OEaNO mozgalom vezetője is egyben, ezzel kapcsolatban még szerdán este kijelentette, ha Sulik az üzemanyagáfa csökkentését szeretné elérni, akkor erről állapodjon meg ő az EU-val. „Szorítok neki. Tárgyaljon ki, amit akar, de úgysem fog semmit elérni” - mondta Matoviő. A pénzügyminiszter szerint ugyanis nincs arra lehetőség, hogy Szlovákia a vonatkozó uniós irányelv alól valamiféle kivételt kapjon. Az üzemanyagok áfájának a lengyel minta szerinti önhatalmú csökkentését pedig egyértelműen kizárta. Egymásra mutogatás A Slovnaft-adóról szóló törvény már a parlament előtt van, de a döntést a törvényhozás júniusi ülésére halasztották. Matoviő a halasztás kapcsán arról beszélt, az adó bevezetésének egy hónapos késésével az államkassza 30 millió eurótól esik el. Sulik erre azzal válaszolt semmi akadálya nem volt, hogy az általuk támasztott feltétel mellett, azonnal megállapodjanak. A szintén koalíciós Sme rodina egyelőre inkább kimaradt az OEaNO és az SaS vezetőjének vitájából, de a parlamenti frakcióvezetőjük, Peter Pcolinsky arról beszélt, támogatják a különadót. Az önálló parlamenti frakcióval már nem rendelkező Za l’udí vezetője, Veronika Remisová miniszterelnök-helyettes is egyetért az orosz olajra kivetendő adóval. Szerinte az ebből befolyó pénzt a tanárok, a nővérek fizetésének emelésére és az önkormányzatok finanszírozásának kiegészítésére kellene használni. „Nincs arra ok, hogy ezek a százmilliók Magyarországra kerüljenek, ha ehelyett Szlovákiában maradhatnak” - mondta Remisová arra utalva, hogy a Slovnaft a magyarországi Mól tulajdona. Heger: Meg kell állapodni A miniszterelnök Eduard Heger (OEaNO) egyetért pártjának vezetőjével, Matoviőcsal abban, hogy a Slovnaft-adó egy hónapos késleltetése 30 millió eurós veszteséget okozott az államkasszának. „Hiba volt elhalasztani” - mondta. Heger kijelentette, ha az olajfinomítóra kivetendő különadó bevezetésének az az egyetlen módja, hogy elfogadják az SaS feltételét, mi szerint cserébe valamilyen más adót csökkenteni kell, akkor ebbe kész belemenni. Ezzel együtt is jobbnak látná, ha az eredeti elképzelés szerint az olajfinomítóra kivetett adóért cserébe nem kellene másik adónemet csökkenteni. „Ha azonban nem egyezünk meg, az lenne a legrosszabb” - tette hozzá azzal, júniusban meg kell állapodniuk, hogy a parlament azonnal el tudja fogadni az intézkedést és már júliusban életbe is tudjon az lépni. A miniszterelnök arról is beszélt, a kormányprogram szerint a munkát sújtó adókat csökkenteni, a fogyasztást érintő adókat pedig növelni szeretnék. Az olajfinomítóra kivetendő adó pedig az utóbbi kategóriába tartozik. A szakember szerint Dudás Tamás közgazdász, lapunk kommentátora elmondta, valóban úgy tűnik, hogy az üzemanyagok áfájának csökkentését nem engedi az Európai Bizottság. Nem tartja ugyanakkor kizártnak, hogy hoszszabb távon, akár fél év múlva engedne ebben az unió. A szakember szerint általában a különadók bevezetése nem a legjobb megoldás. „A jelenlegi helyzetben azonban, amikor a Slovnaftnak, az olcsó orosz olaj miatt, extra nyeresége van, elfogadható lehet, hogy ezt az extraprofitot megossza az állammal, amelynek most jelentős pluszkiadásai vannak” - mondta Dudás. Hozzátette, Magyarországon ennél még tovább is mentek, hiszen több stratégiai ágazat nagyvállalataira is különadót róttak ki. A posta nem viszi házhoz, de mi digitálisan küldjük postaládájába a szombati Új Szót! Pluszszolgáltatás előfizetőinknek. Részletek az ujszo.com/szombat weboldalon.
