Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-04 / 102. szám
www.ujszo.coml 2022. május 4. KULTÚRA 111 Emberségéért és humoráért szerették Fesztivált rendeztek Prágában Jirí Menzel tiszteletére a Divadlo bez zábradlíban, ahol még ma is játsszák a rendezéseit SZABÓ G. LÁSZLÓ Emlékest, fotókiállítás, filmek, színházi előadások neves vendégekkel, barátokkal ás munkatársakkal. Meg nem ált 84. születésnapja alkalmából Jifí Menzel Fesztivál zajlott Prágában, a Divadlo bez zábradlí falai között. Ott, abban a színházban, ahol a Szigorúan ellenőrzött vonatok Oscar-díjas alkotója rendezőként és olykor beugró színészként is olyan vígjátékokkal szórakoztatta a közönséget, mint a Balfácánt vacsorára, Még egyszer hátulról, Jövőre, veled, ugyanitt, Hogy szeret a másik, amelyek közül nem egyre, több mint húsz évvel a bemutató után, még ma sem könnyű jegyet szerezni. Különleges esték sorozata volt a fesztivál. Rögtön a legelsőn Jifí Menzel neves munkatársai ültek a színpadon, hogy ki-ki a maga történetével idézze meg a három évig tartó, komoly betegség után, 2020 szeptemberében elhunyt, világszerte ismert és elismert művész alakját. Jaromír Hanzlík, a Sörgyári capriccio felejthetetlen Pepin bácsija szerint Jirka nagyvonalú volt, de nem éppen bőkezű, ám miután megdicsérte Svájcban vásárolt, elegáns kordbársony öltönyét, a forgatás végén neki ajándékozta. Jitka Zelenohorská, a Vonatokban „megpecsételt”, kéjsóvár állomásfőnök úr „áldozata” épp erről a jelenetről mesélte: „Olyan hideg volt az állomás épületében, hogy majd odafagytam az asztalhoz, mire végeztünk a felvétellel. Mivel tudtam, hogy a kamera előtt lekerül rólam az alsónemű, a legszebb bugyimat vettem fel, ám Jirka finoman arra kért, vegyem csak fel azt, amit a jelmeztervező választott nekem, vagyis egy nem éppen tetszetős cérnabugyit. Anyám szégyenkezve nézte, mire vállalkoztam, a nagymamámnak viszont annál inkább tetszett az azóta legendássá vált pecsételős jelenet.” Dagmar Bláhová, aki a Játék az almáért című Vera Chytilová-filmben volt Jifí Menzel partnere, elmondta: rengeteget improvizáltak a kamera előtt, és mindkettőjük számára kellemes emlék maradt a film, de a bemutató után húsz évig nem is látták egymást, hiszen előbb emigránsként, majd feleségként maradt kint Ausztráliában. 1991-ben aztán Sydney-ben találkoztak újra, ahol a színésznő maga készítette vacsorára hívta meg imádott kollégáját. A finomságokkal megrakott üvegtál azonban, még mielőtt a vendégek elé került volna, kiesett a kezéből a konyhában, összetört, ám a sült csirkét teljes egészében sikerült megmentenie. Egy üvegszilánk azonban épp abba a combba fúródott bele, amely Jifí Menzel tányérjára került. Rá is harapott a rendező, a ház asszonya iránti tiszteletből azonban egyetlen szemrebbenéssel sem árulta el, mi történt. Václav Vydra, aki Francis Veber vígjátékát, a Balfácánt képviselte az esten, lelkesen idézte fel Jifí Menzel 63. születésnapját, amikor Viktor Preiss kollégájával rendhagyó ajándékként sztriptíztáncosnőt rendeltek a rendezőnek. Színpadi deszkákra akkor lépett először a hölgy, ráadásul egyetlen nézője volt, közvetlenül az esti előadás után. Nem kapkodta el a produkciót. Szép lassan, annak rendje és módja szerint vált meg minden egyes ruhadarabjától. A meglepett rendező, az első sor közepén ülve, nem hazudtolta meg önmagát. Két ujjával többször is jelezte: vágja meg a számot a hölgy, fogja rövidebbre. Az emlékest első számú vendége Bán János volt, Az én kis falum bugyutaságával együtt is szeretetre méltó kocsikísérője, aki továbbra is Bán János a fesztivál plakátja előtt élvezheti a cseh közönség határtalan rajongását. Prágában lépten-nyomon utána fordulnak az utcán, a népszerűség legmagasabb csúcsáról mosolyoghat hűséges nézőihez. Mivel sokan tudtak az érkezéséről, a képeivel teli albumokkal várták a színház előtt. Pillanatok alatt autogramgyűjtők sora kígyózott a Národní trídán. Volt, aki kiflivel várta, hiszen Otík és a rohlík „összetartoznak” a filmben. Mások apró ajándékot nyomtak a kezébe. Olyan autogramvadász is várt rá, aki 120 kilométert utazott azért, hogy találkozhasson vele. Pedig, ahogy fél órával később viccesen megjegyezte a színpadon: „Én nem James vagyok, nem James Bond, ha(A szerző felvétele) nem Otík Rákosník.” A hosszan tartó taps természetesen nem maradt el. Amint szóhoz jutott, felelevenítette több évtizedes barátságát Jifí Menzellel, akiben elsősorban az emberségét, a humorát és a szakmai felkészültségét értékeli. Majd hozzátette: ha csak ezt az egy filmet forgatta volna pályája során, neki már akkor is megérte volna, hogy ezt a hivatást választotta. Magda Vásáryová, a Sörgyári capriccio szépséges Mariskája videóüzenetben fejezte ki Jifí Menzel iránt érzett tiszteletét, Szabó István pedig levelet küldött, amelyet Míla Rádová, a rendező hűséges ügynöke, a fesztivál főszervezője olvasott fel. „A huncutság királya volt Jirka - állt a levélben. - Szemében örökké ott volt az élet szeretete, a humor, az irónia, amivel szerethetővé tett mindent, minden története minden szereplőjét. Mert ő soha nem ítélkezett. Esendőnek látta az embert, olyannak, amilyen. Úgy mutatta meg a filmjeiben is, amilyen. Ezért mi, a nézői úgy éreztük, magunkat látjuk a vásznon, és magunkon nevetünk. Lubitsch óta nem volt, és ma sincs olyan filmrendező, aki ilyen gyengéd iróniával látja a történelemben sodródó embert, mint Jirka. Már súlyos beteg volt, amikor küldött egy fényképet. Tolókocsiban ül, s a kalapjával a távolból integet. Ezt a képet betettem a Zárójelentésbe, abba a filmbe, amely Jirka halála után készült. Szeretném, ha egyszer megnéznék ezt a képet önök is, de közelről, kinagyítva az arcát. A huncut mosolyát. Amivel búcsúzik, és amit itt hagyott nekünk minden filmjében.” Sor került egy izgalmas aukcióra is. Olga Menzelová Kelymanová, a rendező özvegye, a magukra maradt idős cseh színészek támogatását segítő Jifí Menzel Alapítvány létrehozója a rendező hagyatékából két tárgyat bocsátott megvételre. Egy eredeti Jan Saudek-képet, amelyen a férjével együtt pózolnak a híres cseh fotóművésznek, és a Zajos magány forgatókönyvét, amelynek első oldalán ott díszeleg a szerző, Bohumil Hrabal néhány sora. Ez a két tárgy máris 160 ezer koronát hozott az alapítványnak. A rendezvény gazdag fotókiállítással várta vendégeit: Jifí Menzel úgy csalogat vissza bennünket a múltba, hogy közben ismét az élet szépségére és múlandóságára hívta fel a figyelmünket. De csak úgy halkan, finoman, szinte a fülünkbe súgva. Ahogy szokta. A szerző a Vasárnap munkatársa Pozsonyban lép fel a OneRepublic Az amerikai csapat másodszor koncertezik nálunk (Forrás: VIVIEN) A gyermekvállalásról viccesen és komolyan Pozsonyt is útba ejti európai turnója során a OneRepublic zenekar. Ryan Tedder és tettestársai május 7-én, szombaton lépnek fel a Téli Stadionban. Az ízléses, okos, rádióbarát poprock stílust képviselő amerikai csapat 2007-es bemutatkozó albuma rögtön tartalmazott egy világslágert: az Apologize 20 millió példányban kelt el, és Grammy-jelölést is hozott a One- Republicnak. Következő, Waking Up című albumukon már három nagy sláger is szerepelt (All the Right Moves, Secrets, Good Life), a harmadik korong, a 2013-as Native pedig főleg a Counting Stars című kislemezzel hasított, amely a világ szinte valamenynyi országában felkerült a listákra, és 41 millió példányt adtak el belőle. Az Oh My My (2016) a Wherever I Go és a Kids című slágereket rejtette, a OneRepublic legutóbbi albuma pedig tavaly augusztusban jelent meg Human címmel. A tagok több interjúban elmondták, hogy új utakat keresnek, mert tizenöt év után elérkezettnek látják az időt egy kis kísérletezésre. Ez már valamelyest hallatszik az új lemezen, amelyről eddig a Run, a Wanted, a Better Days a Someday és a Rescue Me is szép sikert ért el, összesen már 3 milliárd lejátszásnál tartanak a streamingszolgáltatóknál. A OneRepublic frontemberét, a több hangszeren is játszó Ryan Teddert generációja egyik legtehetségesebb dalszerzőjének és producerének tartja a szakma. Saját zenekara mellett olyan világsztároknak is írt már slágereket, vagy dolgozott együtt velük a stúdióban, mint Beyoncé, Leona Lewis, Adele, Demi Lovato, a Backstreet Boys vagy Taylor Swift. A zenekar koncertjei tele vannak meglepetésekkel, bármikor elhangozhat például egy-egy feldolgozás, vagy másnak írt Tedder-szerzemény. Nem először lépnek fel Pozsonyban, ahol komoly rajongótáboruk van. Aki szombaton lemarad róluk, vagy közelebb van neki Budapest, május 13-án a magyar fővárosban is megnézheti őket. (juk) A Komáromi Jókai Színház és a Symbol Polgári Társulás együttműködésének köszönhetően debütál szombaton egy kortárs katalán szerző darabja a Benkő Gáza Stúdiószínpadon. Jordi Galceran vígjátékát, a Burundangát Matusek Attila rendezi. „A legtöbb komédia a harmincas-negyvenes korosztályra íródott, de látom a potenciált a most felnövő generációban. Energikusak, szeretnek dolgozni, jól tudnak bánni a ritmussal, és kiváló a humorérzékük. Ezért kezdtem el olyan művet keresni, ami fiatalokról szól, humoros, de mégis van valami többlettartalma. Ebben a darabban elsősorban a gyermekvállalás témája fogott meg. Az egyik szereplőnk terhes lesz, és ezzel egy komoly döntéshelyzet elé kerül, mivel nem biztos benne, hogy a partnere ugyanúgy érez-e. Ha felneveli, akkor kivel és hogyan? Felmerül az abortusz lehetősége, ami korántsem vígjátéki alaphelyzet. Mindezt körüllengi egy furcsa kisebbségi légkör, ami nem is annyira kisebbségi, ha a mélyére ásunk- egy küzdés valamiféle elnyomás ellen, de ez is valahol máshol gyökerezik.” Sok súlyos kérdés vár megválaszolásra, a szereplők ezt mégis inkább halogatják. De hogyan lehet döntéseket hozni, ha maszkos férfiakat találsz a lakásodban, ha kiderül, a partnered nem is az az ember, akinek megismerted, kéretlen szakácsok állnak neki főzni a konyhádban, és mindennek tetejébe még feltűnik egy mindentudó, vagyonos nagybácsi, aki az eseményeket nagy élvezettel kommentálja? Az abszurdnál abszurdabb szituációk hátteréül egy különös, színes, pop artos képregényvilág szolgál. „Az egész kicsit sitcomos, snittszerű, sok benne a felvillanó kép. Hiába játszódik végig egy helyen, egy időben, mégis van ilyen meseszerű, elrajzolt jellege” - világít rá a rendező. A darabot Bakucz Dóra fordította. Szereplők: Dékány Nikolett m.v., Katona Eszter e.h., Melecsky Kristóf m.v., Béhr Márton és Skronka Tibor. A díszletet Michal Losonsky m.v., a jelmezeket Lea Sáryová m.v. tervezte, a dramaturg Finta Viktória e.h. (k)
