Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-26 / 121. szám

101 HASZNOSTANÁCS 2022. május 26. | www.ujszo.com Egyeseknek kérelmezniük kell a 100 eurót Az inflációs támogatás a lakhatási és az élelmiszerre fordított kiadások eny­hítésére szolgál (Shutterstock-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Júniusban magasabb szoci­ális segélyt kapnak az anya­gi szükséghelyzetben lévők, illetve azok, akik rendsze­res anyagi támogatásban ré­szesülnek a szociális ügyi hi­vataltól. A kormány ugyanis jóváhagyta azt a kormány­rendeletet, mely értelmében egyszeri 100 eurós juttatás­sal támogatják az infláció mi­att szorult helyzetbe került személyeket. A kabinet st koronavírus-járvány gazdasági következményeit, vala­mint az emberek életszínvonalát ne­gatívan érintő és egyre inkább szár­nyaló infláció hatásait, azaz a magas energiaköltségeket, a lakhatási és élel­miszerre fordított kiadásokat enyhí­tendő a legkiszolgáltatottabb szociá­lis csoportoknak egyszeri 100 eurós segélyt nyújt. A támogatás a rászoru­lóknak a legtöbb esetben automatiku­san jár, azaz nem kell külön kérvényt benyújtaniuk, júniusban 100 euróval nagyobb összeget kapnak mindazok, akik havonta valamilyen segélyben, anyagi hozzájárulásban részesülnek a szociális ügyi hivataltól. Vagyis a szokásos anyagi juttatással egyszer­re kapják kézhez. Bizonyos csopor­toknak azonban kérelmezniük kell, és csak ez alapján fizetik ki számukra ezt a rendkívüli támogatást. Pontosan kik jogosultak? Mintegy 219 ezer ember számíthat e rendkívüli juttatásra, konkrétan a következő csoportok: anyagi szük­séghelyzetben lévő családok, nevelő­szülők, súlyosan egészségkárosul­takat gondozó személyek, személyi asszisztensek. Az utóbbiak esetében feltétel, hogy 2022 első negyedévében legalább 12 órát ledolgoztak személyi asszisztensként. Továbbá megkapják a 100 eurót azok is, akik ugyan gondoskodnak súlyosan egészségkárosult vagy 80 évnél idősebb személyekről, de e cí­men a szociális ügyi hivatal havonta nem folyósít számukra anyagi hoz­zájárulást, viszont az állam fizeti helyettük a kötelező egészségbiz­tosítást. Ugyancsak számíthatnak a rendkívüli juttatásra azok a 62 év­nél idősebbek, akiknek a Szociális Biztosító nem folyósít nyugdíjat, nem alkalmazottak, nem vállalkoz­nak, illetve nincs más tevékenység­ből bevételük. Mindez az államnak csaknem 23 millió euróba kerül. „Ez az összeg nem minősül bevételnek, hogy a címzettek ne veszítsék el jo­gosultságukat az anyagi szükség­­helyzetben lévőknek járó szociális segélyre, valamint ne befolyásolja a súlyosan egészségkárosult szemé­lyeknek jóváhagyható anyagi hoz­zájárulások összegét” - hangsúlyozta a szaktárca. Mikor kell a kérvény? Mindazoknak, akik személyi asz­­szisztensként tevékenykedtek, és ezért a szociális ügyi hivataltól anyagi hoz­zájárulást kaptak, kérvényt kell be­nyújtaniuk a helyileg illetékes szoci­ális ügyi hivatalban, amelyben igény­lik a 100 eurós inflációs támogatást. Ugyancsak jelentkezniük kell a hiva­talban, és írásos kérelmet kell bead­niuk azoknak a gondozóknak, akik anyagi kompenzáció nélkül gondoz­tak súlyosan egészségkárosodott vagy 80 évnél idősebb személyt. A 100 eu­rós juttatást a nyugdíjban nem részé­­szülő, 62 évnél idősebbeknek is külön kérelmezniük kell. A formanyomtat­vány beszerezhető a helyileg illetékes szociális ügyi hivatalban vagy annak internetes oldalán. A kérvényeket jú­nius 1. és augusztus 31. között lehet benyújtani, és amint elbírálják a jo­gosultságot, a lehető legrövidebb időn belül kifizetik a 100 eurót. Anyagi szükséghelyzet Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha valaki semmilyen vagy csak olyan kis bevétellel rendelkezik, amelyből még a legalapvetőbb élet­­körülményeket sem képes biztosítani. Alapvető szükségletnek minősül egy meleg étel naponta, a nélkülözhetetlen ruházat és fedél a fejünk felett. A rá­szorulóknak az állam szociális segélyt nyújthat, amelyet kiegészíthetnek kü­lönböző hozzájárulásokkal. A konkrét összeg a rászorultság mértékétől, azaz a segélyért folyamodó család anyagi helyzetétől és a családtagok számától függ. Az egy háztartásban élő szemé­lyek összbevétele nem haladhatja meg a létminimum összegét, ami jelenleg egy felnőtt személy esetében havonta 218,06 euró. Egészségkárosodás Egészségkárosodásnak minősül a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kiala­kult kedvezőtlen változás, amely több mint egy évig tart. Ha a funkcióza­var eléri az 50 százalékot, súlyosan egészségkárosodott személyről van szó. Az egészségkárosodás mértékét szakorvos állapítja meg. Az egész­ségkárosodottak gyakran csökken­tett munkaképességűek, alacsony a bevételük, a megváltozott életvitelük viszont többletkiadásokkal jár, amit az állam igyekszik némileg kompen­zálni. A szociális segítségnyújtásról szóló törvény értelmében anyagi tá­mogatás csak ténylegesen rászoru­ló személynek adható, és a hatályos norma értelmében a vagyona értéke nem haladhatja meg a 39 833 eurót. A súlyosan egészségkárosodottak in­tézhetnek ún. ÍZP-igazolványt, és a szociális ügyi hivataltól anyagi hoz­zájárulásokban részesülhetnek. Ilyen a személyi asszisztensre jóváhagyha­tó vagy gondozói hozzájárulás, támo­gatás a lakás akadálymentesítésére, egészségügyi segédeszköz, emelőbe­rendezés vagy gépkocsi vásárlására, vakvezető kutyára, diétás étkezésre, közlekedési kiadásokra. (sza) KI JOGOSULT A 100 EURÓS RENDKÍVÜLI SEGÉLYRE? Anyagi szükséghelyzetben lévő családok Nevelőszülők Gondozói hozzájárulásban részesülők Személyi asszisztensek Súlyosan egészségkárosult vagy 80 év feletti személyt gondozók (gondozói hozzájárulásra való jogosultság nélkül) 62 év felettiek (nem kapnak nyugdijat) • Forrás: munka-, szociális és családügyi minisztérium 3 704 70 637 A közérdekű információhoz való jog I. Falunkban nagyobb építkezé­si munkálatok zajlanak épp, új játszótér épül, csatornarendszert építenek ki és utakat újítanak fel. Ennek persze, mint helyi lakos, én is örülök, az viszont aggaszt, hogy az építkezés során sok fát és bokrot vágtak ki, és egyelőre nem látni, hogy az eltávolított növény­zetet pótolná a község, és ha így is tenne, ez hol és milyen mértékben történne meg. Az ügyben szívesen fordulnék az illetékesekhez, de nem tudom, hogy egyáltalán ad­nának-e nekem ilyen informáci­ókat, és ha igen, hogyan juthatok hozzájuk? Olvasónk kérdése fontos alapjogot, az információhoz való jogot érint. Az információhoz való szabad hoz­záférés joga egy politikai alapjog, amelyet Szlovákia Alkotmánya a 26. cikkében garantál. Rendkívül széles jogról van szó, melybe be­letartozik az információk keresé­séhez és terjesztéséhez való jog, a cenzúra tilalma, de a közhatalmi szervek saját tevékenységükről való tájékoztatási kötelessége is, amely elsősorban átláthatóságukat hivatott biztosítani, hiszen az állam, amely adónkból tartja fenn magát, nem tit­kolhatja működését előlünk. Most a közérdekű információhoz való sza­bad hozzáféréssel foglalkozunk. Az információs szabadság filo­zófiájának lényege, hogy a polgár maradjon átláthatatlan, az állam viszont legyen átlátható polgárai előtt. Az állam által adható infor­mációk közlése gyakorlatban a Tt. 211/2000 az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény („Infótörvény”) alapján valósul meg, mely szerint mindenkinek jo­ga van hozzáférni olyan informáci­ókhoz, amelyekkel az úgynevezett kötelezett személyek rendelkeznek. Kötelezett személyek alatt a tör­vény elsősorban az állami, megyei és helyi önkormányzati szerveket, IFJ. MÉSZÁROS LAJOS JOGÁSZ VÁLASZOL Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az aniko.szentgali@ujszo.com e-mail-címre küldhetik. vagyis a közhatalmi szerveket érti, akik az Infótörvény által beadott kérvényekre kötelesek meghatáro­zott időn (8, összetettebb esetben 16 munkanapon) belül választ adni, és a kért információkat a kér­vényező rendelkezésére bocsájtani konkrét adatok, esetleg dokumen­tumok formájában. A közhatalmi szerveknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közér­dekű adatokat bárki megismerhes­se, minden rendelkezésükre álló információt kötelesek kiadni a kérvényezőnek, mindezt ráadásul úgy, hogy a kérvényezőnek a kér­vényben nem kell megindokolnia, miért kéri az adott információt. Természetesen, a tájékoztatási kö­telesség alól is van kivétel, hiszen a kötelezett szervek nem adhatnak ki olyan információt, amely közlé­sével pl. adó-, banki vagy kereske­delmi titkot fednének fel. Olvasónk adott esetben arra kíván­csi, hogy községe hány fát és bokrot vágatott ki, és hol, illetve milyen mennyiségben fogja őket pótol­ni. Mivel az Infótörvény alapján minden önkormányzat kötelezett személynek számít, ezeket a kérdé­seket a saját községének címezheti egy írásos kérvényben, amelyben le kell pontosan írnia, milyen konkrét információkat szeretne a falutól megkapni, és azt is, hogy milyen formában kéri a választ (postai levél, e-mail stb.). A kérvény kézbe­sítése után a községnek az említett törvényi határidőn belül kell vála­szolnia. Ha ezt nem teszi meg, vagy valamilyen oknál fogva elutasítja az adathozzáférést, a kérvényező­nek lehetősége van jogorvoslat­ra a közigazgatási eljáráson belül fellebbezés formájában, sőt végső soron bíróság is felülvizsgálhatja az önkormányzat hozzáállását. A segély intézése lépésről lépésre Az anyagi szükséghelyzet­ben lévők havonta szociális segélyt kaphatnak. Az aláb­biakban összefoglaltuk, ho­gyan kell elintézni. I Első lépésként fel kell keres­­s ni a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatalt, ahol be kell szerezni a szükséges formanyom­tatványt. A kérvényt helyben azon­nal kitöltheti, vagy később vissza­hozza. 2 A hivatal felszólíthatja, hogy a hiteles dokumentumokkal támassza alá a kérvényben feltün­tetett körülményeket, adatokat. Minden eset egyedi, ezért érdemes rögtön, a kérvény benyújtásakor megérdeklődni, pontosan milyen igazolásokra lesz szükség. 3 A segélyt nem kell a család B valamennyi tagjának külön kérvényeznie, az igényt benyúj­tó személy a háztartás valameny­­nyi tagját képviseli. Azt azonban, hogy együtt élnek, illetve hogy a kérvényben feltüntetett személyek valóban egy háztartást képeznek, igazolni kell. Szükség lehet szüle­tési anyakönyvi kivonatra, állan­dó vagy átmeneti lakhelyről szóló igazolásra, a személyi igazolvány fénymásolatára stb. 4 A kért okmányokat, igazolá­­b sokat a hivatal felszólításá­tól számított 8 napon belül le kell adni. Ha később változik a család jövedelme, vagyona, bárminemű változást ugyancsak 8 napon belül jelenteni kell. 5 Szükség esetén lehetővé kell b tenni, hogy a hivatal alkal­mazottai személyesen is ellenőriz­hessék az igénylő anyagi helyzetét, például be kell őket engedni a la­kásba vagy a házba, és lehetővé kell tenni, hogy meggyőződhessenek az autó állapotáról vagy arról, hogyan akadálymentesítették a fürdőszo­bát stb. 6 Aki nem tesz eleget a hiva­­a tál felszólításának, vagy nem működik együtt, annak leállíthatják a jogosultság elbírálását, a már jó­váhagyott támogatás esetében pe­dig a segély kifizetését. 7 A segélyre az igénylő nem a a kérvény benyújtásának pilla­natától, hanem csak akkortól válik jogosulttá, amikor befejeződik az elbírálási folyamat, és jóváhagy­ják számára a támogatást. Indokolt esetben igényelhető előleg, ame­lyet még a kérvény elbírálása előtt kifizethetnek. Ha később mégsem hagyják jóvá a segélyt, az előleget vissza kell adni. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: HIVATALI TEENDŐK SZÜLÉS UTÁN ■ IRATOK INTÉZÉSE, BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK, ANYAGI TÁMOGATÁSOK IGÉNYLÉSE

Next

/
Thumbnails
Contents