Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-26 / 121. szám
www.ujszo.coml 2022. május 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Nyaralás aranyáron Az idén csak nagyon kevés last minute ajánlatra számíthatunk V éget ért a járvány, már nem kell maszk, a repülőkön, reptereken sem kell eltakarni az arcunkat, ez pedig sokakban újra felébresztette a szabadság vágyát, pontosabban, hogy a kétéves kihagyás után újra útra keljenek - általában valamelyik tengerparti célállomásra. Olyannyira, hogy a Szlovákiai Utazási Irodák Szövetsége már most jelezte: aki nyaralni szeretne, az jobb, ha mielőbb foglal, hiszen vészesen fogynak a helyek, az irodák - az előző évek tapasztalatai miatt - csupán feleannyi kapacitást foglaltak le a repülőjáratokon, hotelekben, mint amit el tudnának adni. Ennek pedig egyenes következménye, hogy egyre drágábbak az utazások, az irodák gyakorlatilag olyan árat írnak egy-egy nyaralási csomag mellé, amilyet nem szégyellnek. Míg tavasszal, amikor még csak éledezett a piac - de már látható volt, hogy erős turistaszezon várható - sok olyan akcióval találkozhattunk, amelyek még emlékeztettek a járvány előtti árakra, aki ma foglal, annak most ugyanazokért az utazásokért már sokkal mélyebben a zsebébe kell nyúlnia. Ha van még hely az adott járaton, hotelben... Csak néhány helyen vannak úgyahogy elfogadható árak a főszezonban, az egyik Törökország, amely az elmaradó orosz turistaszámot próbálja meg pótolni, akciós árakkal, és még Tunézia is, amely nemrég oldotta fel a korlátozásokat, de aki Európán belül nyaralna júliusban vagy augusztusban, az 600- 800 eurót nyugodtan szánhat erre (kivétel Bulgária, amely szintén még elfogadható áron foglalható), és akkor még szerencsésnek mondhatja magát. Nem ritka ugyanis az utazási ajánlatok között az ezer eurót meghaladó árcímke, és ezért sok helyen legfeljebb csak félpanziós ellátást kínálnak. Nincs jó hírünk azoknak sem, akik last minute utazásra várnak, idén az ilyen ajánlatokból csak minimális lesz, és az sem lesz olcsó. Megoldhatjuk úgy is a nyaralást, gondolják sokan, hogy elég egy autó, és irány a horvát, szlovén, olasz tengerpart. Ott elég csak szállást, például egy apartmant foglalni, és máris spórolunk. Igen ám, de a helyi hotelek, kiadó lakások ára is olyan mértékben megnőtt, hogy a spórolás így sem lesz jelentős - kivéve, ha előrelátóak voltak, és még a tavaszi hónapokban foglaltak. Ott van még a fapados megoldás: venni egy-egy jegyet az ilyen légitársaságok járataira, szintén egyénileg foglalva a szállást - ez is olcsóbb lehet. Csakhogy a légitársaságok szintén emeltek, nem is kicsit, például egy görögországi/ spanyolországi szigetre, csomaggal a retúrjegy 300 eurónál kezdődik (csak néhány kivétel van, ami olcsóbb, így a szerencsésebbek lecsaphatnak rá). És akkor az még csak a jegy... Nemcsak az európai, a távolabbi célállomásokra tartó gépek jegyárai (már nem fapadossal, hanem hagyományos légitársasággal) is sokat nőttek - van olyan, hogy egy hét alatt megduplázódik a jegy ára: ami múlt héten még 400 euró volt, ma már 850 euróba kerül... A fenti sorokból is látszik, idén lényegesen többe kerül a nyaralás, mint a járvány előtti csúcsszezonban. Spórolási lehetőség, kiskapu nemigen van, legfeljebb anynyi, hogy júniusban vagy szezon végén, szeptemberben mártózunk meg a tengerben. Az utazási irodák, a légitársaságok foglalási adatai azonban azt mutatják, hogy minden eddiginél nagyobb számban utaznak majd a főszezonban, az ár nem számít alapon. A kétévnyi kényszerpihenő után sokan egy valódi ajándéknak érzik a visszakapott utazási szabadságot, és állítják: egy nyaralás most minden pénzt megér. És senki se tudja, mit hoz az ősz, tél... Jól megadóztatom a nyereségeket, a veszteségeket és a döntetleneket is! (Lubomír Kotrha) Kissinger bölcsességre inti Ukrajnát Ukrajnának területet kellene átengednie Oroszországnak a háború befejezásáhez - szorgalmazta Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumon. Az Egyesült Államoknak és a nyugati országoknak nem szabadna Oroszország szégyenteljes vereségére törekedniük Ukrajnában, mert ez súlyosbíthatja Európa hosszú távú stabilitását - idézte Kissingert a The Washington Post című amerikai lap. A politikus hangsúlyozta: a nyugati országoknak tudatában kell lenniük, hogy Oroszország mennyire fontos Európának, s nem szabad, hogy a „pillanat hevében elragadtassák magukat”, és nehogy Moszkva tartós szövetséget kössön Kínával. Kissinger arra bátorította a Nyugatot: bírja rá Ukrajnát tárgyalásokra a status quo ante, vagyis a háborút megelőző állapot helyreállítása alapján. „X tárgyalásoknak két hónapon belül kell megindulniuk, mielőtt olyan zűrzavar és feszültség keletkezne, amellyel már nehéz lenne megbirkózni. Ideális esetben a választóvonalnak a status quo ante helyzethez való viszszatérésnek kell lennie - mondta a 98 éves politikus Davosban. - A háború ezen a ponton túli folytatása már nem Ukrajna szabadságáról, hanem egy új háborúról szólna, amely már Oroszország ellen folyna.” A status quo ante annak az állapotnak a helyreállítását jelentené, amelyben Oroszország ellenőrizte a Krím félszigetet, és informálisan fennhatóságot gyakorolt a kelet-ukrajnai donyecki és luhanszki szakadár területek felett. „Remélem, az ukránok a hősiességükhöz fogható bölcsességről tesznek majd tanúbizonyságot” - mondta. (hvg) Politikai kérdés lett az ellátás FELEDY BOTOND A orosz szándékok nem változtak. Az ukránok életfel-A f’"Wf tételeinek ellehetetlenítése teljes erővel zajlik. Újabb Ls J tömegsírokat találhattak, és a katonai célpontok X ük m d mellett a civil infrastruktúra folyamatos támadás alatt áll. Moszkva közvetlen célja, hogy Kijev a következő évtizedekben semmilyen veszélyt se jelenthessen. A héten az Európai Bizottság élelmiszer-biztonsággal foglalkozó anyaga állapította meg, hogy az oroszok az ukrán gabonatározókat és -tartalékokat tudatosan pusztítják. Miközben az ukrán kommunikáció a háború kezdete óta igyekszik elkerülni a pánikkeltést a katonái és lakosai körében, ez a fenti megállapítás nagyon fontos. Már csak azért is, mert az unió tagállamai és a Bizottság is láthatóan törekednek arra, hogy a humanitárius ellátást - alapcikkek, élelmiszer - folyamatosan biztosítsák a Nyugat-Ukrajnába szorultak számára. Ez jelenti a helyi lakosságot és azt a közel hétmillió további embert, akik az ország biztonságosabb felére menekültek. A világ gabonapiacán a várható termékekre vonatkozó ún. „futures” papírok ára 70 százalékot emelkedett a háború kezdete óta. A piac tehát beárazta az elnyúló háborút, a megszakadó ellátási láncot és az ukrán termelés nehézségeit. A Kelet-Ukrajnában összpontosuló mezők egy részén harci terület vonul át, más részein aknák is előfordulnak, vagy éppen a termelőeszközök egy része semmisült meg. A műtrágyához szükséges alapanyagok gyakran hiányoznak, a traktorok üzemanyag-ellátása sem triviális ilyen háborús körülmények között. Eközben az importőr országok idén 20-25 millió tonna gabonát vártak volna a régióból, amelyet még ha sikerülne is megtermelni, jelenleg ukrán kikötőkből nem tudna kijutni. Ezért a románok a saját kikötőjüket ajánlották fel erre, amelyhez vasútvonalat építenek az ukrán határig, ez sem egyszerű logisztikai feladat, és az ukrán oldalon a vasúti infrastruktúrát már eddig is ágyúzták az oroszok. Úgy tűnik, hogy a Kreml szempontjából minden további válság, amely az euroatlanti tábor energiáit és figyelmét lekötheti a világ más részein, az stratégiai nyereség. Mindez egy globálisan kedvezőtlen környezetben, amikor a klímaváltozás eleve feladja a leckét. A bizottságijelentés adatai szerint 2021 végén 161 millió ember volt 42 országban súlyos élelmiszer-ellátási helyzetben, míg háromból egy ember a világon - 3 milliárd fő ! - számára teljesen elérhetetlen maradt az egészséges élelmezési cikkek megvásárlása, beszerzési lehetősége. Ukrajna ellátása sem lesz könnyű, de vajon mely országok fognak az euroatlanti táboron kívül foglalkozni a világ többi régiójával? Kína, India vagy Brazília fognak érdemi humanitárius akciókat indítani a saját szomszédságukban vagy más kontinensek felé? Vagy ez politikai kérdés lesz, és sokszor csak politikai szívességért cserében lesz ellátás? Alighanem ebbe az utóbbi irányba tart a világ. Ideje elfogadni, hogy már nincsenek lokalizált válságok. Minden továbbterjed: úgy mozgatják a globális ellátási láncokat és politikai szövetségeket a mostani válságok, mint a pókhálót a ficánkoló szúnyog. Ezért kellenek stabil partnerek és működő nemzetközi intézmények. Vagyis hogy kellenének. FIGYELŐ Soros: Harmadik világháború fenyeget Oroszország ukrajnai inváziója a harmadik világháború kezdete lehet, ezért a szabad világ megőrzésének legjobb útja a Nyugat számára, ha vereséget mér Vlagyimir Putyin orosz elnök erőire - jelentette ki Soros György a davosi Világgazdasági Fórumon. A 91 éves üzletember az ukrajnai konfliktust a nyílt és a felemelkedő - orosz és kínai - zárt társadalmak átfogó küzdelmeként jellemezte. ,,Az invázió a harmadik világháború kezdete és civilizációnk vége lehet - mondta Soros. - A legjobb és talán egyedüli módja civilizációnk megőrzésének, ha minél előbb legyőzzük Putyint. Ez a lényeg.” Szerinte Putyin, aki azt mondja, hogy a különleges katonai művelet jól halad és megvalósítja kitűzött céljait, mostanra kudarcként értékeli az inváziót és tűzszüneti tárgyalásra készül. „A fegyvemyugvás azonban megvalósíthatatlan, mert nem szabad benne megbízni. Minél gyengébb lesz Putyin, annál kiszámíthatatlanabbá válik” - vélekedett az üzletember, aki beszélt arról is, hogy az Európai Uniónak meg kell értenie: Putyin egyszerűen leállíthatja az európai szükségletek 40 százalékát fedező orosz földgázszállításokat, „míg ez még fájdalmat képes okozni”. „Nem tudom megjósolni a végét, de Ukrajnának esélye van a győzelemre” - tette hozzá. Joe Biden demokrata párti amerikai elnök korábbi kijelentéseit elismételve Soros György úgy vélte, hogy a Nyugat harcban áll az autokrata kormányzatokkal. „Az elnyomó rezsimek felemelkedésének lehetünk tanúi, miközben a nyílt társadalmak ostrom alá kerültek. Mára Kína és Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést a nyílt társadalmakra”- tette hozzá. Soros György mindemellett hevesen bírálta Hszi Csin-ping kínai elnök „zéró Covid” néven emlegetett, szigorú járványügyi stratégiáját, mely szerinte kudarcot vallott, a súlyos korlátozások által érintett Sanghaj városát pedig „a nyílt lázadás szélére sodorta”. (hvg, 24.hu)
