Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-25 / 120. szám
2 I KÖZÉLET 2022. május 25. | www.ujszo.com Elbúcsúzhatunk az orosz energiafüggőségtől Szlovákiában a megújuló energiaforrások részaránya az áramtermelésben 23,1, a fűtésnél 19,4, a közlekedésben pedig 9,3 százalék körül mozog (TASR/AP-felvétel) MOLNÁR IVÁN Pozsony. Moszkva ukrajnai háborúja miatt Brüsszel látványosan csökkentené az Európai Unió függőségét az orosz kőolajtól és földgáztól, amiben fontos szerepet szánnak a megújuló energiaforrásoknak. Hol tartunk most ezek felhasználásában, és mit tehetne Szlovákia, hogy javítson a pozícióján? Az ukrajnai háborús konfliktus miatt drasztikus mértékben nőtt az Európai Unió energiaellátására nehezedő nyomás, amit az Európai Bizottság sem hagyhatott figyelmen kívül. A brüsszeli testület múlt héten mutatta be az ezzel kapcsolatos REPowerEU tervezetét, amely szerint 300 milliárd euróból támogatnák a tagállamokat abban, hogy mielőbb leválhassanak az orosz fosszilis energiahordozókról. A program - amelyhez az uniós büdzsé és a helyreállítási alap átszervezésével teremtenének forrást - több pilléren nyugszik. Brüsszel egyszerre támogatná, hogy fejlesszék a tagállamok zöldenergiás infrastruktúráját és az energiahatékonyságot. A megújuló energiaforrások elterjesztésének a felgyorsítása érdekében az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az EU 2030-ra kitűzött célját a korábbi 32- ről 45 százalékra emeljék. Eszerint az évtized végére az uniós energiaszükséglet csaknem felét megújuló energiaforrásokból kellene biztosítani. „Hogy teljesíthessük a célt, alaposan bele kell húznunk, hiszen a megújuló energiaforrások aránya az EU energiatermelésében jelenleg 22 százalék körül mozog, és ez csak az átlag, miközben régiónk országaiban ennél is rosszabb a helyzet” - mondta el lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Skandináv elsőség Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint az uniós tagországok közül jelenleg Svédországban a legmagasabb a megújuló energiaforrások aránya, 60,1%. A skandináv országban kirívóan magas a megújuló energiaforrások részaránya az áramtermelésben (74,5%), de a fíítésben és a hűtésben (66,4%) is. A megújuló energiaforrások magasabb (40% feletti) arányával büszkélkedhet Finnország és Lettország is, és talán nem meglepő, hogy a szomszédos Ausztria is nagy arányban (36,5%) él a megújuló energiaforrások nyújtotta előnyökkel. Ausztriában ez különösen az áramtermelésre igaz, az osztrák zöld áram 78,2%-os aránya uniós rekordnak számít. A megújuló energiaforrások részarányának 22,1 százalékos uniós átlagát a 27 tagországból 12 haladja meg, a szomszédos országok közül azonban csak a már említett Ausztriát találjuk közöttük. Szlovákiában a megújuló energiaforrások részaránya 17,3 százalék körül mozog, ugyanúgy, mint a cseheknél, míg Lengyelországban ez 16,1, Magyarországon pedig csupán 13,9 százalék. Magyarország ezzel a 4. legrosszabb eredményt mutathatja fel az EU-ban, ennél is roszszabbul csak Belgium (13%), Luxemburg (11,7%) és Málta (10,7%) teljesít. Szlovák energiamix A megújuló energiaforrások részaránya Szlovákiában az áramtermelésben 23,1, a fűtésnél 19,4, a közlekedésben pedig 9,3 százalék. A Szlovákiában használt megújuló energiaforrások részletesebb elemzése azonban arra is rávilágit, hogy vannak még hiányosságok. „A fával vagy faforgáccsal történő fűtést például szintén a megújuló energiaforrások közé sorolják. Sok szakértő azonban ezt nem tartja szerencsés megközelítésnek, mivel ezek károsanyag-kibocsátása egyáltalán nem elenyésző” - tette hozzá Sadovská. A pozsonyi Statisztikai Hivatal adatai szerint Szlovákiában a megújuló energiaforrásokból származó, évi 7279 gigawattórányi (GWh) áramtermelés legnagyobb részét, több mint kétharmadát (67,2%) a vízerőművek adják. Ezt követi a fa (beleértve a fahulladékot és az egyéb szilárd hulladékot) 15,4%-os részesedéssel. Az áramtermelésben a megújuló energiaforrások 9,1%-át a napenergia, ugyanennyit a biogáz teszi ki. A megújuló energiaforrásokból származó hőtermelés 2020- ban 6518 terajoule (TJ) volt. Ebből a fa tette ki a legnagyobb, 82,8%os részesedést. Ezt követte a biogáz 11,1%-os részesedéssel. 3,1%-ot tett ki az ipari és kommunális hulladék energetikai hasznosítása, 2,8%-ot pedig a geotermikus fűtőrendszerek. Geotermikus energia A fa, a biogáz vagy a víz- és napenergia mellett a geotermikus energia is nagyobb szerepet kaphat az elkövetkező években. „A naptól vagy a széltől eltérően a geotermikus energia a nap 24 órájában, jelentős ingadozások nélkül rendelkezésre áll, ezért az egyik legmegbízhatóbb forrásnak számít a villamosenergia-hálózat stabilitása és az energiaellátás biztonsága szempontjából. A fosszilis tüzelőanyagokkal szemben ez ráadásul olyan energiaforrás, amelynek a használatát nem veszélyeztetik a háborús konfliktusok. Épp ezért mutatkozik iránta jelenleg a szokásosnál is nagyobb érdeklődés” - nyilatkozta Michal Maäek energia-szakértő. Az ilyen típusú megújuló energiaforrások előnyei szerinte egyértelműek, mivel minimális üzemeltetési költséggel járó forrásról van szó, amely ráadásul környezetbarát is. „A Szlovákiában kihasználható geotermikus energia mennyiségét 5538 megawattban (MW) határozták meg, miközben ma ennek csupán a 2%-át használjuk ki. A geotermikus energia nagyobb mértékű felhasználásával háztartások tízezreit láthatnánk el zöld hővel és villanyárammal” - teszi hozzá MaSek. Értékes szemét Egy másik lehetőség, amely nem csupán a megújuló energiaforrások arányát növelheti, hanem Szlovákiát a nem környezetbarát szemétlerakóktól is megszabadíthatná, a nem újrahasznosítható kommunális hulladék felhasználása az áram- és hőtermelésben. „Szlovákiában az újrahasznosítási arány jelenleg 44% körül mozog. A kommunális hulladék több mint 48%-a hulladéklerakókban végzi, és csak kevesebb mint 8%-át használják fel energetikai célokra. Becsléseink szerint 2035-re Szlovákiában fejenként 580 kilogrammnyi kommunális hulladék keletkezik, ami összesen 3,12 millió tonna hulladéknak felel meg. A reformcsomag, amelynek célja, hogy az Európai Uniót a körforgásos gazdaság felé terelje, 2035-re két célt tűz ki: a kommunális hulladék legalább 65%-át újra kellene hasznosítani, a lerakókban elhelyezett hulladék arányát pedig 10% alá csökkenteni, Szlovákiának így bőven lesz mit behajtania” - vallja Sadovská. Mit ajánl Szlovákiának az Európai Bizottság? Vladimír §ucha, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének a vezetője szerint az energiaiparral kapcsolatos ajánlásokra akár 1,4 milliárd eurót is elkölthetnénk (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Még több megújuló energiaforrás, keveeebb kőolaj és földgáz, adóreformok, gazdaságélénkítő programok - az Európai Bizottság szerint Szlovákiának ezekre kellene összpontosítania, ha az elkövetkező időszakban meg szeretne birkózni a világjárvány ás az ukrajnai háború okozta problémákkal. Pozsony. „Az elkövetkező időszakban Szlovákiának az adópolitika reformjára, a szlovák gazdaságélénkítési és ellenálló képességi terv végrehajtására és a 2021-2027- es programozási időszakkal kapcsolatos teendőkre kellene összpontosítania. Az energiaágazatban az egyik fő feladat a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése, és a megújuló energiaforrások bevezetésének a felgyorsítása lesz” - derül ki az Európai Bizottság (EB) legújabb ajánlásaiból. Környezetvédelmi adók „Az ajánlások egy része az adózásra vonatkozik. Szlovákiának eszerint módosítania kellene az adómixen, nagyobb hangsúlyt fektetve a környezetvédelmi adók hatékonyságának a növelésére, valamint az adózási fegyelem megerősítésére” - mondta el Vladimír Sucha, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének a vezetője. Szerinte rendkívül fontosak az energiaiparral kapcsolatos ajánlások is. Ez utóbbiak alapján Szlovákiának csökkentenie kell az általános függőségét a fosszilis tüzelőanyagoktól, különösen a földgáztól. Ugyanakkor diverzifikálnia kell az energiabehozatalát, és fel kell gyorsítania a megújuló energiaforrások bevezetését is. Móg több támogatás Az Európai Bizottság a múlt héten terjesztette elő az orosz energiahordozókkal kapcsolatos függőségünk megszüntetésére vonatkozó javaslatát. „2027-ig mintegy 210 milliárd euróra lesz szükség az energiatakarékosság, a források diverzifikálása és az új zöld energiaforrások bevezetése érdekében. Ezeket a forrásokat az uniós helyreállítási alap további hiteleiből, valamint új támogatásokból lehetne előteremteni” - tette hozzá Sucha. Szlovákia mintegy 300-400 millió eurót kaphat az új forrásokból. „Ha ezekhez hozzá szeretnénk férni, új fejezetet kell nyitnunk a helyreállítási tervben, amely az Oroszországtól való függőségünk csökkentéséhez kapcsolódik” - mondta Sucha. Energetikai átalakítás Az Európai Bizottság a fentieken kívül új finanszírozási lehetőségeket nyit meg, például a kohéziós vagy az agrárpolitikára és vidékfejlesztésre szánt alapok 12,5%-ának a lehetséges átcsoportosításával. Sucha szerint még nem számszerűsítették pontosan, hogy ezekből a forrásokból mennyi juthat Szlovákia energetikai átalakítására, az előzetes becslések szerint azonban nagyjából 1,4 milliárd euró. Az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének a vezetője elmondta: a helyreállítási alap új fejezetének a létrehozása nem kötelező az egyes államok számára. „Ám, ha új forrásokból akarnak pénzt igényelni, vagy ha a kohézióra és agrárpolitikára szánt alapokból szeretnének átcsoportosítást kérni, akkor ezt nem kerülhetik el” - tette hozzá Sucha. Egyelőre nem világos, hogy a REPowerEU-javaslatot mikor hagyják jóvá, mivel az EU Tanácsának és az Európai Parlamentnek is véleményt kell nyilvánítania róla. „Becsléseink szerint a nyár végére már megszülethet a döntés, de hogy ez megtörténik-e, azt most még nem tudjuk megerősíteni” - tette hozzá Sucha. Az Európai Bizottság szerint egyébként Szlovákia gazdaságilag hamarosan visszatornássza magát a világjárvány előtti szintre. Idén 2,3, jövőre pedig 3,6 százalékkal nőhet az ország gazdasági teljesítménye. Magyarország, Lengyelország és Szlovénia azonban továbbra is gyorsabban növekszik, mint Szlovákia. Sucha ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy Szlovákia 2015 óta kezdett el lemaradni a növekedésben a szomszédjaitól, miközben az életszínvonalunk elérte az uniós átlag 78—82%-át. (mi, TASR)
