Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-24 / 119. szám
www.ujszo.coml 2022. május 24. KULTÚRA 113 Digitális ABBA-varázslat Pénteken kiderül, hogy bizarr kísérlet zajlik-e, vagya koncertipar forradalma RÖVIDEN Megjelennek Márai Ilona naplói A digitalizált tagok fellépőruhában (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN Az elmúlt évtizedek során többen kínáltak az ABBA tagjainak mesés összegeket egy koncertért, vagy akár csak egy közös integetésért - sikertelenül. Ezért robbant akkorát tavaly a bejelentés, hogy novemberben jön az új album, 2022 májusában pedig virtuális koncertek lesznek Londonban, eddig sosem látott technikával, digitalizált művészekkel. A Benny Andersson, Agnetha Fältskog, Anni-Frid Lyngstad és Björn Ulvaeus alkotta négyes 1972- ben alakult Stockholmban, 1974-ben lett világhírű az Eurovíziós Dalfesztiválnak köszönhetően, és 1982-ben oszlott fel. Azóta nem volt hivatalos közös fellépésük. Most sem tudni, mi várható pontosan Londonban, a speciálisan e célból felhúzott óriási sátorban, pedig pénteken, május 27-én indul a Star Wars látványtervezőivel közösen megálmodott produkció. Azaz a jegy vásárlóknak csak homályos információik vannak, mert minden megkérdezett rébuszokban beszél, élükön Simon Fuller brit szórakoztatóipari agytrössz-Egy friss fotó a tagokról tel, a projekt kitalálójával. Fuller két producertársa a Beyoncé- és Radiohead-videókkal elismerést szerzett Svana Gisla, valamint a svéd Ludvig Andersson, aki nem más, mint Benyny Andersson fia. Az üzleti siker már az augusztusi bejelentés pillanatában garantált volt, pedig akkor még nem lehetett tudni, mekkorát fut majd a Voyage című új album. Nos, az egész világon nagyot futott, de Angliában, ahol a legnépesebb ABBA-rajongótábor él, öt nap alatt több példányt vásároltak belőle, mint a top 40 többi albumából együttvéve. Ezzel a Voyage az utóbbi öt év legkapósabb lemeze lett a szigetországban. (Fontos, hogy fizikai példányszámról van szó, azaz mégiscsak létezik egy CD-vásárló réteg). És bár jelezték, hogy a „virtuális koncertek” dallistája túlnyomórészt régi slágerekből áll, ez jól mutatja az érdeklődést. Turisták ezrei érkeznek Londonba az ABBA miatt - illetve a tagok „avatarjai” kedvéért. Vagy ki tudja? „Garantáltan szerepelni fogunk, hiszen hetek óta próbálunk” — mondta nemrég Benny Andersson, hozzátéve, hogy 75 évesen már nem tud úgy ugrálni a színpadon, mint hajdan, így a mozgásra virtuálisan „rá kellett segíteni”. Ez némiképp ellentmond egy korábbi kijelentésének, hogy azért mondtak igent Simon Fuller megkeresésére, mert izgalomba hozta őket annak lehetősége, „hogy úgy legyünk ott a színpadon, hogy fizikailag nem vagyunk ott”: A „próbák” állítólag abból álltak, hogy a tagokat napi hat órán keresztül folyamatosan fotózták, több kamerával videózták, és ugyanezt tették a testdublőreikkel is, akiknek mozgását digitalizálták. A két felvételt egybegyúrva születtek meg a fiatalított avatarok (a sajtó szerint „ABBA-tarok”). Az alkotók hangsúlyozzák, hogy nem a sokat kritizált hologramtechnikát használták, amely felfutó iparágnak tekinthető. (Ügyes üzletemberek már több sikeres „turnét” szerveztek, például a halott Whitney Houstonnal, Ronnie James Dióval, Buddy Hollyval a főszerepben, régi koncertfelvételeket hologramizálva. A következő „fejlesztés” Amy Winehouse lesz.) Élő előadókból még nem készült digitalizált változat, és Ludvig Andersson - talán az előzetes félelmekre reagálva - pár hete azt nyilatkozta, hogy nyugalom, ebből nem csinálnak rendszert, ő legalábbis soha többe nem tervez semmi ilyesmit. Közvetlenül ezután jött a hír, miszerint elkészültek a fellépőruhák, a Dolce & Gabbana cég divattervezőinek közreműködésével, Lady Gaga és Madonna kosztümtervezőjének felügyelete alatt. A ruhákat ténylegesen megvarrták, majd digitalizálták őket, és azt a változatot igazították rá az „ABBA-tarokra”. A tervezők nem igyekeztek másolni az együttes korabeli színpadi megjelenését, hiszen azok a fellépőruhák mai szemmel nézve már (nem kicsit) viccesek. Ehelyett inkább - és most idézzük a hivatalos közleményt - „az ókori görög színház jelmezeinek jellegzetes elemeire építettek, enyhe diszkóbeütéssel. A cél azonban az volt, hogy az ABBA tagjai mai popsztárokként, ikonikus művészekként hassanak a színpadon.” Nézzük, mit tudunk még. Összesen 22 dal hangzik el, hús-vér háttérzenekarral, amelynek vezetője James Righton a Klaxonsból. A George Lucas által létrehozott legendás Industrial Light and Magic 1000 embert dolgoztatott, ez a cég eddigi legnagyobb projektje. Az ABBA Arena plafonjának fényparkját háromszor tervezték át. A hasonló, háromezer fős arénák világításához használt cucc hússzorosát pakolták bele. A július 4-ig tervezett show jövője még nem ismert, de elképzelhető, hogy a 28 londoni előadást követően évekig turnéznak vele. A jegyárak az elején nem is voltak annyira borsosak, 21 fontnál kezdődtek, de persze a legolcsóbb ülőhelyek fogytak el leggyorsabban. Néhány előadásra még lehet jegyet kapni (hétvégenként napi kettőt tartanak), 70-175 fontért. (Képarchívum) Budapest. Márai Sándor 1986- ban jegyzi le naplójába, hogy elhunyt feleségétől, Lolától álmában kapott egy üzenetet: „Te másoknak írtad a naplót, én neked.” Ekkor keresi meg a hajóládában az asszony 1948-tól írott naplóit, füzeteit, és elkezdi olvasni ezeket. Az író újra átéli az együtt töltött napokat, heteket, hónapokat, éveket. Márai Sándomé Matzner Ilona huszonéves korától írt naplót. Három évtizednyi bejegyzés maradt fenn utána, éppen azok a füzetek, amelyek az önként vállalt emigrációjuk alatt írt tele. A Helikon Kiadó gondozásában a júniusi Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Betűbe zárva címmel Lola naplója két vaskos kötetben (1948-1964 és 1965-1979). Sajtó alá rendezte és az utószót írta Ötvös Anna kassai történész, aki 296 füzetnyi kéziratot dolgozott fel Mészáros Tiborral, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársával közösen. A napló az idei könyvhét egyik szenzációjának ígérkezik. (k) Film készül Semmelweisről Budapest. Vecsei H. Miklós és Nagy Katica főszereplésével romantikus történelmi filmet rendez Koltai Lajos „az anyák megmentőjéről”, Semmelweis Ignácról és koráról. A láthatatlan gyilkos című filmet 2,26 milliárd forinttal támogatta a Nemzeti Filmintézet. A forgatás 120 fos stábbal kezdődik júliusban, a végeredményt jövőre láthatja a közönség. A történet 1847-ben kezdődik, a kort a reakció és a reformerek közötti küzdelem határozza meg a bécsi szülészeti klinikán is. Az ifjú Semmelweis egyszerre veszi fel a harcot a szülő nők láthatatlan gyilkosával és a konzervatív főnökeivel. Megszállottan kutatja a gyermekágyi láz okát, egy osztrák nővér segítségével. Nem ez az első film, amely Semmelweis Ignác tragikus életével foglalkozik. Az 1940-ben készült Semmelweis stáblistáján olyan neveket találunk, mint Gőzön Gyula, Bilicsi Tivadar vagy a címszerepet alakító Uray Tivadar. 1952-ben Apáthi Imre alakította a címszereplő orvost a Semmelweis című magyar filmben. (k) A Városligetben átadták a Néprajzi Múzeum új épületét Új otthont kapott a Néprajzi Múzeum, amelynek a Városliget szélén található új épületét tegnap vehették birtokukba a látogatók. Budapest. „Magyarország 2010- ben új irányt választott, amely mindenekelőtt arról szólt, mitől akar jó messze eltávolodni, majd a rá következő választások egyre inkább arról is szóltak, merre akar menni” - idézte fel a Néprajzi Múzeum vasárnapi ünnepélyes átadóján a projekt miniszteri biztosa, Baán László. Hozzátette: amikor a kormány döntése alapján nekiláttak a Városliget megújításának, még nem lehetett sejteni, hogy „minden irigység ellenére” itt épül meg „a mi időnk katedrálisa”. A miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy a Liget Budapest projekt már léptékében is történelmi vállalás, nemcsak Magyarország elmúlt száz évében, de jelenleg egész Európában a legnagyobb komplex kulturális fejlesztés. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy a 150 éves intézmény története során a gyűjtemény most kap először saját igényeire szabott otthont egy, „a hazai múzeumügyben példa nélküli sikerként megvalósult projekt” eredményeként. Felidézte, hogy már az 1880-as években szorgalmazták egy méltó épület megvalósítását, ám erre 2022-ig kellett várni. A Ferencz Marcel által tervezett, Mészáros Lőrinc cégének kivitelezésében felhúzott épület körülbelül 35 milliárd forintba került. Orbán Viktor miniszterelnök a megnyitón a magyar lelemény és szépérzék újabb kiemelkedő példájának nevezte a múzeumot. A Liget Budapest projekt tíz évvel ezelőtt indult, a tervekben szereplő új városligeti épületek közül elsőként a Néprajzi Múzeum építését kezdték meg. (MTI, juk) A múzeumot Ferencz Marcel tervezte (Fotó: MTI)
