Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-24 / 119. szám
8 KÜLFÖLD 2022. május 24. | www.ujszo.com Durvul a helyzet a kelet-ukrajnai fronton Elesett ukrán katonák sírja Harkivban. Naponta nagyjából 50-100 ukrán hal meg a Kelet-Ukrajnában zajló harcokban - mondta Volodimir Zelenszklj ukrán elnök. Az orosz veszteségek legalább ilyen magasak. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kljev. Fokozódik az orosz erők nyomása Szeverodonyecknél. A szakadárok területén tartják fogva azokat az ukrán katonákat, akik Azovsztalnál kapituláltak. Mind az orosz, mind az ukrán oldalon óriási az embervesztesóg. Az Ukrajna elleni invázió miatt lemondott egy orosz ENSZ-diplomata. Oroszország a kelet-ukrajnai Szeverodonyecknél nyomul, és a közeli Toskivka város elleni támadásra készül - közölte az ukrán hadsereg. Az orosz erők azt tervezik, folytatják az offenzívát Szlovjanszk felé, miután csapataikat visszaverték Dovenke térségében. Harkiv területén az orosz sereg ellenőrző pontokat és erődítményeket állított fel a bekötőutakon Velikij Burluk, Kapitolivka, Mikhailivka, Levkivka, Zabavne és Kupjanszk települések közelében - közölte Olekszandr Sztupun, az ukrán fegyveres erők vezérkari szóvivője. Közben Donyeck irányában próbálják áttörni az ukrán csapatok védelmét és elérni Luhanszk terület közigazgatási határait. Az ukrán hadsereg jelentése szerint az elmúlt 24 órában 11 orosz támadást vertek vissza Donyeckben és Luhanszkban. Hetek eredménytelen hadakozása után a hétvégén az orosz erők egyértelmű sikert értek el a luhanszki front déli szakaszán: Popasznánál áttörték az ukrán védelmet, és elértek egészen Donyeck megye határáig, olvasható ki az Institute for the Study of War elemzéséből. Ezzel az áttöréssel reálissá vált, hogy legalább visszafogott céljukat, Luhanszk megye egészének megszállását teljesítsék. A popasznai áttöréssel dél felől is körülzárhatják a legkeletibb, még ukrán kézen lévő várost, Szeverodonyecket, amit észak és kelet felől is folyamatosan támadnak. A keleti irányból indított rohamaikat ugyanakkor egyelőre sikerrel tartóztatták fel az ukránok Oszkolonivkánál, Purdivkánál és Szcsedriscsevénél. Északon viszont sikerült elfoglalniuk (a luhanszki) Rubizsnyét, és Bahmutnál, bár a települést nem szállták meg, de már tüzérséggel blokkolni tudják az egyetlen főutat, ami még összeköti Szeverodonyecket Ukrajna többi részével. Már bő 8 millió menekült Naponta nagyjából 50-100 ukrán hal meg a Kelet-Ukrajnában zajló harcokban - mondta Volodimir Zelenszkij. Azt ugyan Zelenszkij nem fejtette ki bővebben, hogy kik az áldozatok, de úgy tűnik, hogy a katonai veszteségekre utalt, ezzel akarta érzékeltetni a harcok hevességét. Az ukrajnai háború első három hónapja alatt annyi orosz katona halt meg, mint a Szovjetunió kilenc évig tartó afganisztáni háborúja során - állítja a brit védelmi minisztérium. A magas orosz veszteségek mögött a tárca a rossz taktikát, a korlátozott légi fedezetet és a vezetés rugalmasságának a hiányát hozta fel. Ügy vélik, mivel az orosz közvélemény a múltban érzékenynek bizonyult a háborúk során elszenvedett veszteségekre, ahogy az áldozatok száma tovább nő, az emberek elégedetlensége a háborúval szemben és a hajlandóság, hogy ennek hangot adjon, növekedhet. A háború miatt több mint 8 millió embernek kellett elhagynia lakóhelyét Ukrajnában - közölte az ENSZ. A jelentés szerint 6 millióan az országot is elhagyták. Az ukrajnai menekültekkel együtt az ENSZ szerint az emberi jogok megsértése és az üldöztetés elől menekülni kényszerülő emberek száma világszerte most először lépte át a 100 milliót. Veszélyben az ukrán védők A szakadár, ún. Donyecki Népköztársaságban tartják fogva az öszszes olyan katonát, akik Azovsztalnál kapituláltak - közölte az Interfax orosz állami hírügynökséggel Gyenyisz Pusilin, a de facto állam vezetője. Azt is mondta, a hadifoglyokat szintén Donyeckben állítanák nemzetközi bíróság elé, a törvényszék alapszabályán jelenleg is dolgoznak. Az Azovsztal védőinek kapitulációja után a halálbüntetés visszaállítását és a fogolycsere betiltását helyezték kilátásba az orosz törvényhozók. „A náci bűnözőket nem lehet elcserélni. Ezek háborús bűnösök, és mindent meg kell tennünk, hogy bíróság elé állítsuk őket” - mondta Vjacseszlav Volodin házelnök, aki támogatta az erről szóló javaslatot. Leonyid Szluckij arra tett javaslatot a Duma külügyi bizottságában, hogy töröljék el a halálbüntetésekre bevezetett moratóriumot, így az Azov ezred tagjait egyből ki tudnák végezni. Szégyenkező diplomata „A nevem Borisz Bondarev, 2002 óta a külügyminisztériumban dolgozom, 2019 óta az ENSZ orosz tanácsadója vagyok” - így kezdi közleményét a második magas rangú orosz diplomata, aki a háború miatt lemondott tisztségéről. (Az első Anatolij Csubajsz volt.) Bondarev levele a Twitteren került nyilvánosságra. Azt írja, húszéves karrierje során látott már érdekes fordulatokat a külpolitikában, „de soha nem szégyelltem magam annyira a hazám miatt, mint idén február 24-én” - utalva Ukrajna lerohanásának dátumára. Azt írja, Putyin „féktelen” támadása Ukrajna ellen nemcsak az ország, nemcsak az egész nyugati világ ellen elkövetett bűn, de a legsúlyosabb bűn, amit az orosz elnök Oroszországgal szemben elkövethet. „Azoknak, akik kitervelték ezt a háborút, semmi más céljuk nincs, mint örökké hatalmon maradni, pompázatos, ízléstelen palotában élni és a jachtjukon hajózgatni” - írja. Elismeri, hogy az elmúlt húsz évben rengeteg szakmaiatlanságot látott a külügyben, és hallott rengeteg hazugságot is. De, mint írja, az elmúlt években katasztrofálissá vált a helyzet. A propaganda a harmincas évek orosz napilapjainak szintjén van, Lavrov külügyminiszter pedig remekül illusztrálja a rendszer leépülését. Litvánia, Lettország, Észtország és Szlovákia közös levéllel készült az uniós pénzügyminiszterek keddi találkozójára. A Reuters által ismertetett levélben a négy tagállam azt javasolja, az EU fordítsa Ukrajna katonai erőfeszítéseinek támogatására, a háborús károk helyreállítására és az áldozatok kárpótlására az Európai Unió területén - egyebek mellett bankbetétek, ingatlanok vagy jachtok formájában - lefoglalt orosz vagyont. A négy kezdeményező szerint az Oroszország által okozott károkat így részben Oroszország lesz kénytelen megtéríteni. (MTI, Tx, 444.24.hu) Elítélték az első orosz katonát Bűnösnek találtak és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték azt az orosz katonát, aki februárban megölt egy fegyvertelen civilt. Ez volt Ukrajnában az első, háborús bűnök ügyében folyó per. A 21 éves Vadim Sisimarin bűnösnek vallotta magát abban, hogy február 28-án megölt egy 62 éves bicikliző férfit egy északkelet-ukrajnai faluban. Sisimarin azt vallotta a bíróságnak, hogy kényszerítették, és őszintén megbánta a tettét. „Ideges voltam a történések miatt. Nem akartam ölni. (...) Őszintén sajnálom. Nem akartam, hogy ez megtörténjen, nem akartam ott lenni, de megtörtént. Még egyszer bocsánatot szeretnék kérni. Bármilyen büntetést elfogadok, amit kiszabnak" - mondta, amikor a per lezárult. (Tx, ú) Először nincsenek oroszok a davosi Világgazdasági Fórumon Zelenszkij elnök a gazdasági fórum résztvevőihez intézte kérését (TASR/AP) Volodimir Zelenszkij ukrán elnök online úton mondott beszédet a davosi Világgazdasági Fórumon. A rendezvényre oroszokat nem hívtak meg. Davos. A svájci Világgazdasági Fórum tegnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videón közvetített beszédével kezdődött. Azt mondta, az idei téma, a történelmi fordulópont, nem csak retorikai húzás, mert tényleg olyan pillanatokat élünk, amikor eldől, hogy a nyers erő uralja-e majd a világot. Az elnök arról is beszélt, hogy bár Ukrajna a vártnál sokkal jobban szerepel a háborúban, nem jutott volna el idáig a konfliktus, ha már múlt ősszel szankciókat vetnek ki Oroszországra. Hasonlóan vélekedik a Krím 2014-es annektálásáról: Zelenszkij szerint ha akkor egységesen reagálnak a nemzetközi szereplők, akkor februárban Oroszország nem rohanta volna le Ukrajnát. Ezen kívül Zelenszkij most is az újabb szankciókról beszélt. Leginkább a teljes olajembargót, az orosz bankok globális rendszerekből való kizárását, illetve az orosz IT-szektorral és kereskedelemmel való kapcsolatok elvágását szorgalmazta. Az orosz piacot elhagyó vállalatoknak Zelenszkij azt mondta, Ukrajnában szívesen látják őket. A kongresszuson mutatják be az Ukrajna Ház Davos nevű projektet is, ami a biztonságról, a szankciókról, a humanitárius segítségnyújtásról, Ukrajna újjáépítéséről szól. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, Olaf Scholz német kancellár és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is felszólal a találkozón. Davos szervezői márciusban megszakították a kapcsolatot orosz cégekkel és tisztviselőkkel, és bejelentették, a nemzetközi szankciók hatálya alatt álló személyeket nem látják szívesen a rendezvényen. Oroszország krími inváziója után Putyin elnököt még felszólalónak is meghívták a rendezvényre. Ez az első alkalom, hogy a konferencia - a Szovjetunió összeomlása óta - kizárja az oroszokat az elit résztvevők közül. A svájci város főutcáját orosz háborús bűnösök házává alakították át ukrán művészek. Korábban az oroszok meghatározó szereplők voltak. Például az orosz oligarcha, Oleg Deripaszka, akit jelenleg az USA, az EU és az Egyesült Királyság szankciókkal sújt, arról ismert, hogy a konferencián pazar partikat rendez. A milliárdos alumíniummágnás 2018-ban olyan bulit rendezett, amelyen Enrique Iglesias spanyol popművész lépett fel. Két évvel korábban modellek kanállal etették a vendégeket kaviárral és vodkával. A svájci fórumot az elmúlt két évben a világjárvány miatt csak virtuálisan rendezték meg, most azonban megpróbálja visszaszerezni a helyét egy pandémiát követő, háború sújtotta világban. A fórumon a világgazdaság irányítói vesznek részt az Európai Bizottság elnökétől a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójáig. (444, NapiG.) Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a civilt ölő orosz katonát (TASR/AP)
