Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-24 / 119. szám

Zselízen bővítik a csatornahálózatot A nyertes kivitelezőnek hivatalosan is átadták az építkezési területet 5. oldal Itt a digitális ABBA-varázslat Pénteken kiderül, hogy bizarr kísérlet zajlik-e, vagy a koncertipar forradalma 13. oldal w A NAP MONDATA Haragszom a média elfogultságára, a főszer­kesztők arroganciájára, az újságírók arroganciá­jára, akik egyszerűen eldöntik, azért, mert nem vagyok LMBT, akkor abszolút ellenség vagyok. Igor Matovié (OLaNO) pénzügyminiszter IDŐJÁRÁS Jobbára napos idő lesz, a nappali hőmérséklet délen 25 és 28 fok között alakul. JEGYBANKI ÁRFOLYAMOK USD GBP CZK HUF A A ▼ ▼ 1,0659 0,8478 24,594 381,65 ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS predplatne@newsandmedia.sk 0905 384 933 FOCITIPP Guardiola legendává nevezte ki a csapatát 9. oldal Ára 0,79 € I Előfizetőknek 10% kedvezmény I www.ujszo.com Pénz nélkül a déli kórházak? Matovic állítólag az állami intézményekbe öntené a pénzt, bár a tárca ezt nem erősítette meg NAGY ROLAND Pozsony. Egyre több szakmai szervezet figyelmeztet arra, hogy az EU helyreállítási alap­jából főként az állami kórhá­zak felújítását finanszíroznák. Mivel a dél-szlovákiai régiók­ban javarészt magánkézben lé­vő intézmények vannak, ezért elképzelhető, hogy az itteni kórházak nem részesülhetnek majd a közel egymilliárd eurés csomagból. Nemrégiben a Szlovák Kórház­­szövetség (ANS) figyelmeztetett ar­ra, hogy a helyreállítási alap forrásai feltehetően néhány kiválasztott ál­lami kórházba kerülnek, a magán­kórházakat pedig háttérbe szorítják. Ez a szlovákiai magyarlakta régi­ókat különösen érinti, hiszen a dé­li területeken főként magánkézben lévő intézmények vannak, például a komáromi, a dunaszerdahelyi, a galántai, a rimaszombati és a tőke­­terebesi kórházat sem az állam üze­melteti. Az állami kórházak előtérbe helyezésével kapcsolatos terveket a Szlovákiai Városok Uniója (ÚMS) is megerősítette lapunknak. Daniela Pirselová, az ÚMS szóvivője arról tájékoztatott, hogy a szervezet kép­viselői korábban részt vettek egy, a kormányhivatalban tartott ülésen, ahol elhangzott, hogy a források ki­osztásakor főként az állami intézmé­nyeket részesítik előnyben. Keszegh Béla, az ÚMS alelnöke és Komárom polgármestere megkeresésünkre azt mondta, nem is annyira az egészség­­ügyi minisztérium, inkább Igor Ma­tovic (OEaNO) pénzügyminiszter az, aki szorgalmazza, hogy az uni­ós források az állami vagyont erősít­sék. Keszegh szerint azonban ez az érvelés nem állja meg a helyét, mert így nemcsak a magánkórházakat, hanem a közvetlen közelükben élő lakosokat is diszkriminálják, akik az EU helyreállítási alapjának ked­vező hatását így nem fogják megé­rezni. A városvezető elmondta, sa­ját maga is többször egyeztetett már a pénzügyminiszterrel, és ismerve a tárgyalási stratégiáját, nem tartja valószínűnek, hogy képesek lehet­nek megváltoztatni a véleményét. A témával kapcsolatban megke­restük a pénzügyminisztérium saj­tóosztályát is, amely állítja, a kór­házak felújítása az egészségügyi mi­nisztérium hatáskörébe tartozik, és nincsenek információik arról, hogy Igor Matovié valóban az állami kór­házak előnyben való részesítéséről beszélt volna. Kérdéseinket elküldtük az egészségügyi tárcának is, amely egyelőre hallgat. Mint írták, Vladi­mír Lengvarsky (OEaNO) egészség­­ügyi miniszter először a koalíciós tanácson mutatja be a terveit, addig nem közölnek semmilyen részletet. Folytatás a 2. oldalon. A Sajó folyóhoz jönne a magyar agrárminiszter „A Sajó közös természeti örökségünk. Agrárminisz­teri beiktatásom utáni első hivatalos nemzetközi utam Szlovákia környezetvá­­delmi miniszteréhez vezet majd" - közölte a magyar miniszter. Alsósajé. Nagy István közössé­gi profilján tudatta, hogy találko­zót kezdeményezett szlovák kol­légájával a folyón kialakult szeny­­nyezés miatt, amit „haladéktalanul orvosolni kell”. Ján Budaj szlovák környezetvédelmi miniszter szerint a Sajóba hónapok óta folyamatosan szivárgó szennyeződésért elvileg a bányát korábban működtető Side­­rit vállalat (Rozsnyói járás) vezetése felel, de mivel ők becsődöltek, a tör­vények szerint a felelősség a lezárt bányákat kezelő gazdasági minisz­tériumra hárul. Mégis ők szervezték meg a krízisstábot, és végezték el a méréseket. Helyszíni riportunk a 4. oldalon. (nr) Ökológiai katasztrófa történik a szemünk előtt. A Sajó haldoklik a beömlő szennyvíz miatt. (Németi Róbert felvétele) A járvány után először érettségiznek a fiatalok Uniós intő Orbánnak Brüsszel. Az Európai Bizott­ság bemutatta az uniós országok közötti gazdaságpolitikai egyez­tetés csomagját, amelynek fon­tos részei az országspecifikus ajánlások. Ezek betartásához a helyreállítási alapok odaítélése során ragaszkodhat a brüsszeli szervezet. Egy sor olyan refor­mot kérnek a magyar kormány­tól, amiről az hallani sem akar, de amíg nem teljesíti az ajánlá­sokat, uniós támogatás sem lesz. Csupa olyan területen javasolnak reformokat a társadalmi gaz­dasági felzárkózás érdekében, amelynek minisztere sem lesz az Orbán-kormánynak. (Npsz, ú) Pozsony. Tegnap kezdetét vet­te a szóbeli érettségi vizsga - két év kihagyás után újra a megszo­kott módon zárják tanulmányai­kat a fiatalok. Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója elárulta, az iskola figye­lembe veszi az elmúlt két év ne­hézségeit és a vizsgáztatás során a tanárok tekintettel lesznek arra, hogy az idei érettségizők hónapo­kig távoktatásban részesültek. A tételek számát nem csökkentet­ték, de az egyes tananyag mély­ségét illetően enyhébb feltételeket állították. Kiemelte, az idei vég­zősöket sújtották leginkább a jár­ványügyi intézkedések, az utóbbi hónapokban azonban rendeződött a helyzet. Kornélia Duríková, a so­­morjai Milan Rastislav Stefánik Gimnázium iskolai pszichológusa lapunknak azt mondta, nem hiszi, hogy a távoktatás hatássaj lesz a szóbelivel járó stresszre. Úgy vé­li, az érettségi vizsga mérföldkő a fiatalok életében. „Biztosan meg­birkóznak vele. A pedagógusok tu­datában vannak, hogy az elmúlt 2 év során milyen valóságban zajlott a tanítás, és minden bizonnyal fi­gyelembe veszik a távoktatást is” - mondta Duríková. Részletek a 3. oldalon. (ba) NAHÁT! Szobrot kap a volt elnök kedvenc lova Asgabat. Szoborként örökítik meg Türkmenisztánban az or­szág korábbi elnöke, Gur­­banguly Berdimuhamedow kedvenc lovát. Az országot 15 éven át irányító exelnök nem­zeti jelképpé nyilvánította az akhal teke lófajtát, amely a pro­pagandában is kiemelt szerepet játszik. 2015 óta Berdimuhame­dow kedvenc lova, Akkan, már szerepel egy szobor részeként, de azt maga az elnök üli meg, és kezéből békegalamb száll, mindez aranyszínben pompá­zik és fehér márványtalapzaton emelkedik Asgabat fölé. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents