Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-21 / 117. szám
4 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. május 21. | www.ujszo.com A Donbasz elpusztult, maga a földi pokol A 21 éves Vagyim Sisimarin őrmester. Az első, háborús bűnök miatt bíróság elé állított orosz katona bocsánatot kért az általa elkövetett gyilkosságért. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Washington. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a kelet-ukrajnai Donbasz maga a pokol. Az Azov ezred parancsnokai is feladták tegnap a mariupoli acélgyárat. Az USA szenátusa is megszavazta az Ukrajnának szánt 40 milliárd dolláros katonai és humanitárius segélycsomagot. Washington az orosz tengeri blokád elleni harcra alkalmas hajóelhárító fegyvereket juttatna Ukrajnába. A Donbasz megsemmisült, maga a földi pokol - közölte csütörtök éjjel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. „A megszállók még nagyobb nyomást próbálnak helyezni ránk. Az ott maga a pokol, és ez nem túlzás” - hangoztatta az elnök. „Folyamatos csapások érik Odessza térségét és Ukrajna középső városait. A Donbasz teljesen megsemmisült” - tette hozzá Zelenszkij. Miután az orosz erők Kijev környékéről kénytelenek voltak elvonulni, Oroszország a Luhanszk és Donyeck megyéből álló Donyec-medencében, a Donbaszban összpontosítja erőit, és próbál minél nagyobb területet ellenőrzése alá vonni. Az orosz erők fokozták offenzívájukat a Donbasz keleti részén, ahol tüzérséget, rakétavetőket és repülőgépeket is bevetettek az ukránok által kialakított védelmi állások elpusztítására. Az orosz erők a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében lévő Szeverodonyeck várost lőtték, aminek következtében 12 helyi lakos vesztette életét és több mint negyven sebesült meg - közölte Szerhij Hajdaj, a régió kormányzója. Akár 15 ezer civil is az ostromlott városban rekedhetett, ahol pincékben bujkálva próbálják túlélni az orosz légicsapásokat. A légicsapások a házak és iakóházak akár 70%-át is elpusztíthatták a városban, amely a szeparatisták által ellenőrzött Luhanszktól alig 100 km-re északnyugatra fekszik, és amely az orosz offenzíva középpontjába került. Emellett az orosz erők változatlanul ágyúzzák az ország északi részén Csernyihiv és Szúrni megyéket. Mariupol Moszkva kezén Befejeződött viszont az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol ostroma, ahol az Azovsztal acélműben orosz közlés szerint 1900 ukrán harcos adta meg magát. Mind az ukrán, mind az orosz fél megerősítette a fegyverletétel tényét. A védők orosz hadifogságba kerülnek, ahol az Egyesült Államok EBESZ-nagykövete szerint Ukrajnához való hűségükről vallatják őket veréssel. Az acélüzem eleste azt is jelenti, hogy Ukrajna fekete-tengeri partmenti sávjában már egybefüggő területet felügyelnek az oroszok a Krímtől Oroszország határáig, tovább pedig észak felé Donyeck és Luganszk tartományokig, vagyis Kelet-Ukrajnáig. A korábban 460 ezres kikötőváros az eddigi legnépesebb, oroszok által elfoglalt település Ukrajnában. 40 milliárd Ukrajnának Az USA szenátusa is megszavazta az Ukrajnának szánt 40 milliárd dolláros katonai és humanitárius segélycsomagot. A javaslatot jelentős, kétpárti támogatással 86:11 arányban szavazták meg. A képviselőház már egy hete megszavazta a javaslatot, ami így már csak Joe Biden aláírására vár. Az elnök 3 hete kérte meg a törvényhozókat, hogy álljanak elő egy ilyen csomaggal, bár őr csak 33 milliárd dollárt kért. Biden közleményben örömét fejezte ki, hogy a két nagy párt képes volt ilyen mértékű együttműködésre, és azt is elárulta, hogy a pénzből még több fegyvert és lőszert tudnak Ukrajnába küldeni, valamint a saját tartalékaikat is feltölthetik. „A szövetségeseink és partnereink felajánlásaival együtt továbbra is fenntartjuk az Ukrajnába, a környékére és a világ többi tájára küldött biztonsági, gazdasági, élelmiszeri és humanitárius segítséget, és megerősítjük Ukrajnát - mind a csatatéren, mind a tárgyalóasztalnál” - áll a közleményben. A világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7-csoport további 18,4 milliárd dollárt ígért a pénzhiánnyal küzdő Ukrajnának. Zelenszkij szerint ez előrébb hozza a győzelmet, és „ugyanolyan fontos, mint a fegyverek, amelyeket kapunk”. Újabb 100 millió dollár értékű fegyverszállítmányt küld az ukrán haderőnek az Egyesült Államok - jelentette be Antony Blinken külügyminiszter. Nem részletezte, hogy a fegyvercsomag milyen technikai eszközöket fog tartalmazni. Legnagyobb arányban eddig páncéltörő eszközöket, logisztikai járműveket, csapatszállítókat küldött az USA Ukrajnának, de küldtek kézifegyvereket, radarokat, drónokat, testpáncélokat, páncélozott járműveket és vontatott tarackokat is. Az Egyesült Államok Ukrajnának biztosított hadianyagbeli támogatásának teljes összege már meghaladja a 3,5 milliárd dollárt, csupán az orosz invázió kezdete óta. Hajóelhárító rakéták? Az orosz tengeri blokád elleni harcra alkalmas hajóelhárító fegyvereket juttatna Ukrajnába az USÄ. Ukrajna a háború kezdete óta hangoztatja, hogy még erősebb nyugati fegyverekre van szüksége, hogy ki tudja űzni az orosz hadihajókat a fekete-tengeri ukrán kikötőkből, lehetővé téve a gabonaszállítmá. nyok és más mezőgazdasági termékek exportját, amit most az oroszok* blokádja megakadályoz. Ez nagyon súlyos béklyó Ukrajna számára, hatalmas pénzektől esik így el a megtámadott ország egyébként sem túl jó bőrben lévő gazdasága. Az USA kongresszusi források szerint egyrészt azért tart attól, hogy nagyobb hatótávolságú és teljesítményű fegyvereket küldjön Ükrajnába, mert eszkalálhatja a konfliktust, másrészt az ilyen fegyverek esetén hosszabb kiképzési idővel kell számolni, a karbantartásuk sem lenne könnyű a megtámadott országban, nem utolsósorban pedig azt sem szeretnék, hogy orosz kézre kerüljenek hipermodern technológiák. Most mégis fontolgatják, hogy két különösen hatékony, hajó elleni rakétatípust Ukrajnába küldenek. Az egyik a Boeing által gyártott Harpoon, a másik a Kongsberg és a Raytheon közös fejlesztése (Naval Strike Missile, NSM). A Harpoonok hatótávolsága közel 300 km, az NSM-eké pedig 250 km, e% utóbbi kb. 14 napos kiképzést igényel. Szakértők szerint mindkét rakétatípus körülbelül 1,5 millió dollárba kerül lövedékenként. A fejlett rakéták átadását a jelentés szerint több ország is fon(plgatja, nem csak az USA. A brit védelmi minisztérium szerint mintegy 20 orosz hadihajó és tengeralattjáró van jelenleg a Fekete-tengeren. Ukrajna júliusban 15 légvédelmi Gepard tankot kap Németországtól, közölte pénteken a német védelmi tárca. Újabb orosz egységek 12 új katonai egységet és alegységet hoznak létre Nyugat-Oroszországban az év végéig - jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. Sojgu szerint a nyugati stratégiai irányban egyre nagyobb a katonai fenyegetés. Kiemelte, az amerikai hadászati légierő tevékenységének intenzitása a 15-szőrösére nőtt Európában, és hogy az amerikai hajók rendre behatoltak a Balti-tengerre. „Intézkedéseket hozunk ennek megfelelő ellensúlyozására. Ilyen körülmények között javítjuk a csapatok harci összetételét. Az év végéig 12 katonai egységet és alegységet alakítunk ki a nyugati katonai körzetben” - mondta a miniszter. Az orosz parlament alsóháza közzétette azt a törvénymódosítási javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy a 40 év feletti oroszok és a 30 év feletti külföldiek is jelentkezhessenek a hadseregbe. Korábban csak a 18-40 éves oroszok és a 18-30 éves külföldiek szerződhettek a sereggel. (MTI, Tx, 24.hu) Partizánakciók Dél-Ukrajnában Ukrán tisztviselők szerint Dél-Ukrajna oroszok által megszállt részein egyre gyakoribbá válnak a fegyveres szabotázsakciók. Olekszij Aresztovics, Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadója azt mondta, az ukrán Ellenállási Mozgalom akciója Melitopolban egy orosz páncélvonat kisiklatásához vezetett. A napokban elfoglalt Mariupol közeli Melitopolt március eleje óta tartják megszállva az oroszok. Aresztovics azt mondta, a lőszert szállító vasúti kocsik felborultak, a lőszer felrobbant. Az elnöki tanácsadó szerint a melitopoli gerillamozgalom két magas rangú orosz tisztet is likvidált. A megszállók ezért a magánjáratokat is átkutatják, partizánokat keresve. Az elmúlt napokban Zaporizszsja és Herszon megye megszállt részein olyan plakátok jelentek meg, amiken orosz katonákat ölnek meg partizánok. (Tx) Magyarország most éppen 2030-ig akarja leelőzni Ausztriát Az a cél, hogy Magyarország 2030-ra legyen Európa legjobb helye - mondta Lázár János építési és beruházási miniszterjelölt parlamenti bizottsági meghallgatásán. Budapest. Az unió gazdasági teljesítményének utolérését, de legalább megközelítését ígérte a gazdaságfejlesztési miniszterjelölt 2030- as határidővel, Lázár János sok elődjéhez hasonlóan Ausztria színvonalát célozta meg. Országépítő munkaként írta le tárcája feladatát Lázár, aki miniszterjelölti meghallgatásán úgy fogalmazott: „építeni jöttem és nem rombolni”. A célja egy olyan országépítési struktúra kialakítása, amely képes új sebességbe kapcsolni az ország építését, hogy hazai és uniós források felhasználásával Magyarország 150 év után végre megoldja a felzárkózás dilemmáját. Hangsúlyozta, Ausztriát kell utolérni a következő 8 évben. A magyar politikusok mindig is azt ígérték, pár évtizeden belül utolérhető Ausztria vagy Nyugat-Európa, ehhez képest a volt szocialista országok közül Szlovákia 2007-ben előzte le Magyarországot, azóta pedig a balti államok is elhúztak mellette, Lengyelország pedig beérte déli szomszédunkat. A magyar bruttó hazai össztermék (GDP) amúgy az osztrákhoz a legközelebb a nem túl szép emlékű 1938-ban került, akkor az ausztriai adat 75%-át elérte a magyar. Az egy főre jutó magyar GDP valószínűleg idén fogja meghaladni az 1989-es osztrák szintet, ha pedig pontosan ugyanúgy nőne tovább, mint teszi azt 2010 óta, akkor az EU átlagát 2061-ben, Ausztriát 2091-ben érné utol. A rendszerváltás után politikai oldaltól függetlenül sokan ígérték az utolérést az épp hatalmon lévők: 1993-ban az akkori pénzügyminiszter, Szabó Iván azt prognosztizálta, hogy 2004-re érjük utol Ausztriát, Lázár János építési és beruházási miniszterjelölt. Korábban a szerinte lezüllött Béccsel riogatott, most meg 2030-ig utol szeretné érni... (MTI) 2005-ben viszont már Kóka János vázolta fel, hogy ha az akkori növekedési ütemet tartják, akkor 2021-re lesznek osztrák szinten. Orbán Viktor 2017-ben azt mondta, 2030-ra le is hagyják az EU-átlagnál jóval gazdagabb Ausztriát. Egy fokkal óvatosabb volt Matolcsy György jegybanki elnök 2018-ban, amikor azt mondta, hogy 2050-re érhető utol az osztrák fejlettségi szint. Amikor a politikusok ilyeneket mondanak, akkor az egyik lehetőségük az, hogy minden konkrétum nélkül beszélnek bele a vakvilágba, a másik az, hogy kiválasztanak egy-két olyan évet, amikor épp jól teljesített a magyar gazdaság, az osztrák vagy az EU-s pedig ennél egy kicsit gyengébben, és úgy számolnak, mint ha ez után minden egyes évben pontosan ez volna a trend. 2021-ben például az unió GDP-je 5,3%-kal nőtt, Magyarországé 7,1-gyei, a kormányon lévők az ilyen számokból szokták levezetni azt, hogy behozható a hátrány. De fogadjuk el, hogy a cél az: 2030-ra Magyarország eléri az EU átlagos szintjét, amihez évente 3,5 százalékkal kell meghaladni az unió átlagos növekedését. Csakhogy 2010 óta nem volt egyetlen év sem, amikor 3,5 százalékkal nagyobb lett volna a magyar növekedés az uniós átlagnál. Ahogy azt a közepes fejlettség csapdáját vizsgáló kutatások kimutatták, Közép- és Kelet-Európábán egy-egy külföldi gyár odacsábításával az összeszerelő üzemként működő országok egy ideig fejlődnek, de a növekedésük egy idő után korlátokba ütközik. Igazán sikeresek azok az államok lettek, ahol az oktatásba, az innovációba és a helyi fejlesztések támogatásába tettek bele nagyon sok pénzt és energiát. Márpedig Magyarországon még oktatási minisztérium sincs, az új Orbán-kabinet a belügyminiszter alá rendelte a területet, aki jobb oktatást nem, csupán fegyelmet ígért... (hvg, shz)
