Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-19 / 115. szám
HASZNOSTANÁCS 101 2022. május 19. | www.ujszo.com Számos halálos fertőzés megelőzhető A védőoltások esetleges mellékhatásai elhanyagolhatóak az általuk megelőzendő súlyos fertőzésekkel szemben (Shutterstock-feivétel) ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában még most is viszonylag sokan belehalnak olyan betegségekbe, melyek ellen létezik védőoltás. „114-en kerültek kórházba szamérköhögés miatt, ketten meghaltak" - hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja. Nőtt a vírusos agyvelőgyulladósban, a bárányhimlőben ós az övsömörben szenvedő, kórházban kezelt betegek száma. Világszerte több százmillióan oltatják be magukat különböző súlyos betegségek ellen, hogy megvédjék az egészségüket és az életüket. Noha úgy tűnik, rég elfelejtett fertőzésekről van szó, és azt hihetnénk, már nem jelentenek veszélyt, a Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) adatai szerint sajnos újabban egyre többen kerülnek kórházba olyan betegségekkel, amelyek vakcinákkal megelőzhetők lennének. Elfelejtett fertőzések Bizonyos fertőző betegségek jelenleg csak azért fordulnak elő ritkán, mert évek óta beoltják ellenük az embereket. A kiváló átoltottság következtében a társadalom hajlamos elfeledkezni e gyakran halálos kórok negatív következményeiről. „Mégis kell beszélni róla, ugyanis mihelyt bizonyos százalékarány alá csökken a lakosok oltottsági szintje, az adott betegségről már nemcsak cseverészni fogunk, hanem helyi vagy akár világjárvány is kialakulhat” - közölte Alzbeta Sivá, az NCZI szóvivője. A központ legutóbbi adatai szerint 114 szamárköhögéssel, 240 kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladással, 109 bárányhimlővel, valamint 520 övsömörrel diagnosztizált pácienst regisztráltak a kórházakban. 8 személyt A típusú, 26-ot pedig B típusú májgyulladással kezeltek. Sivá szerint mindez megelőzhető lett volna - a megoldás a védőoltás, illetve emellett a megfelelő higiénia is fontos, ugyanis a hepatitis A-t a piszkos kezek betegségeként is emlegetik. „Reálisan sokkal többen szenvednek az említett betegségekben, mint ahányan a statisztikákban szerepelnek. A kórházban kezeltek száma csak azt mutatja, hány eset volt rendkívül súlyos” - tette hozzá a szóvivő. Mi a védőoltás? A védőoltás segédeszköz a szervezet számára, hogy az immunrendszer megtanulhasson reagálni, ha szembetalálná magát valamilyen komoly fertőzéssel. A vakcina gyengített vagy elölt kórokozókat, azok részeit vagy kész ellenanyagot tartalmazó készítmény, mely beadása után a szervezetben védettség alakul ki az adott betegséggel szemben. Az első oltások a 16. században Ázsiában jelentek meg. Európa feltehetően a törököktől vette át az oltást, mely a 18. század elejétől terjedt el jobban. Csehszlovákiában 1958-ban vezették be a gyermekek kötelező oltását. Először csak a gyermekbénulással, a kanyaróval, a merevgörccsel és a szamárköhögéssel szemben védtek. Három év leforgása alatt csaknem 100 százalékos oltottságot értek el, és ezek a betegségek gyakorlatilag eltűntek. A vakcina elutasítása Az oltásokkal kapcsolatban elterjedtek bizonyos hiedelmek, melyek hatására kismértékben, de évről évre nálunk is nő a védőoltást elutasítók száma. Az oltások ellenzői szerint egyes vakcinák cukorbetegséget és az idegrendszer fejlődését érintő megbetegedéseket, például autizmust okozhatnak. Ezt azonban egyetlen tudományos tanulmány sem mutatta ki. Ugyanakkor minden eset egyedi, és a szakemberek nem zárták ki, hogy egy-egy konkrét személynek valamelyik vakcina komoly problémákat okozhat. Nem azért, mert az oltóanyag általánosságban kártékony, hanem mert az illető például súlyos allergiával vagy más komoly betegséggel küszködik, erős gyógyszereket szed. Ezért végső soron a szülőknek és a gyermekeket kisbaba koruk óta jól ismerő kezelőorvosoknak kell mérlegelniük az esetleges, kockázatokat. Ok ismerik a legjobban a gyermekeket, ők tudják, milyen korábbi betegségeket vészeltek át, van-e allergiájuk, milyen genetikai információt örököltek stb., így az oltóanyag pontos összetételének ismeretében mérlegelhetik, az ő gyermekükre nézve ez veszélyes lehet-e vagy sem. A védőoltás elutasítható, ha a beoltandó személy lázas, vagy túl érzékeny a vakcina valamelyik öszszetevőjére, és ha a korábbi oltás során súlyos szövődmény lépett fel, ugyanazt a vakcinát nem kaphatja meg még egyszer. Az oltás immunhiányos állapotban, súlyos idegrendszeri betegségben szenvedő gyermekeknek sem ajánlott, terhes nőknek pedig csak indokolt esetben adható. Egyébként a kötelező védőoltás elutasítása kihágásnak minősül. Erről a kezelőorvosnak kell tájékoztatnia a Közegészségügyi Hivatalt. Az oltás elutasításáért 331 euró bírságot szabhatnak ki. Mellékhatások Mint minden orvosi beavatkozásnak, a védőoltásoknak is lehetnek mellékhatásaik, melyek egyrészt a beadás módjából (injekció), másrészt az oltóanyag jellegéből adódhatnak. Ezek a mellékhatások azonban sokkal enyhébbek, mint az oltással megelőzendő betegségek. Rendszerint csak lokális reakciókról van szó, melyek nem igényelnek kórházi beavatkozást. Például az oltást követő három napon belül kialakulhat helyi duzzanat, fájdalom, bágyadtság, hőemelkedés, láz. Az oltóanyagokat szigorúan tesztelik, mielőtt engedélyezik használatukat, sőt azután is folyamatosan ellenőrzik összetételüket, figyelik az esetleg kialakuló oltási reakciókat, mellékhatásokat. (sza) Ki a gyermek apja művi megtermékenyítés esetén? Kötelező és ajánlott oltások Szlovákiában Több mint tíz évig szerettük volna férjemmel, hogy gyermekünk legyen, de nem voltunk szerencsések. Végül, férjem írásos beleegyezésével, a művi beavatkozás mellett döntöttünk, egy ismeretlen donor hozzájárulásával. Kislányunk ma már iskolás, de sajnos a házasságunk nemrég tönkrement. A férjem még azt is képes volt kimondani, hogy a gyermek nem az övé, hogy megtámadja az apaságot, és keressük meg lányunk igazi apját, mert szerinte joga van megtudni a tényleges apja nevét. Van rá esély, hogy esetünkben megtámadja férjem az apaságot, vagy hogy megismerjük az idegen donor személyét? A mesterséges (művi) megtermékenyítés - másképpen az aszszisztált reprodukció - lényege, hogy a férjtől vagy más férfitól (a donortól) származó spermát orvosi beavatkozás segítségével a nő méhébe viszik, így segítve elő a fogamzást (ma már egyre gyakoribb a mesterséges megtermékenyítés mellett az embrió-visszahelyezéssel vagy az embrióátültetéssel történő gyermekszülés, vagyis az in vitro fertilisatio, de ez most nem témája válaszunknak). A leírt orvosi eljárások sok új jogi kérdést vetnek fel, de most csak azokra próbálunk válaszolni, amelyek olvasónkat foglalkoztatják. A művi megtermékenyítés egyik lehetősége, amikor a megtermékenyítés a férj spermájával történik (ez az úgynevezett homológ inszemináció). Az eljárás itt mesterséges, ám a leszármazás biológiai rendjét a beavatkozás nem változtatja meg. A gyermek ilyen esetben is a férjtől származik, családjogi helyzetén ugyanis nem változtat, hogy a leszármazás végső soron művi beavatkozás eredménye volt. Nehezebb kérdéseket vet fel olvasónk alternatívája, az úgynevezett heterológ inszemináció, tehát amikor egy harmadik, idegen személy - a donor - spermájának felhasználásával történik Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az aniko.szentgali@iujszo.com e-mail-címre küldhetik. a megtermékenyítés. Ha a nő a mesterséges megtermékenyítésből származó gyermeket házas-" sága fennállása alatt szüli meg, a Tt. 36/2005 családjogi törvény szerint a férj gyermekévé válik. A férj általában megtámadhatja az apaságot, ha bizonyítani tudja, hogy a gyermek valóságosan nem tőle származott. A mással történt mesterséges megtermékenyítés esetében, amikor eleve tudta, hogy más az apa, azonban csak akkor van lehetősége megtámadásra, ha a hozzájárulása nem volt meg az asszisztált reprodukcióhoz, vagy ha kiderülne, hogy a feleség végül nem művi megtermékenyítés által esett teherbe (Családjogi törvény 87/2 §). Ha a művi beavatkozást az apa hozzájárulásával végezték el, mint az adott esetben, az apaság megtámadásának nem lehet helye,, és hozzájárulását utóbb nem vonhatja vissza. Ami az idegen donor megismerhetőségét illeti, tudni kell, hogy az apaságot bírósági úton megállapítani nem lehet, ha a származás művi beavatkozás következménye. Nincs rá tehát jogi lehetőség, hogy esetleg maga a donor vagy valaki más kérhesse az apaság megállapítását. így a donor személye bírósági úton sem fedhető fel. Á mesterséges megtermékenyítésben az anonim donor szerepe az, hogy ő a biológiai kapcsolat egyik alanya. Ez a közreműködés nem eredményezheti, hogy később egy emberi kapcsolat részesévé avassa őt a bíróság. Az asszisztált reprodukcióval kapcsolatos több kérdésre ajogrend még nem ad választ, és a bírói gyakorlatban is ritkák az ilyen esetek, ám pl. az Eperjesi (Presov) Kerületi Bíróság 24Cop/151/2020 sz. döntése sok érdekes információt tartalmaz a téma iránt érdeklődők számára. A fertőző betegségek a múltban gyakran egész populációkat irtottak ki. Minden országnak az a célja, hogy járványügyi helyzete kedvező legyen, és ennek érdekében alakítja védőoltási rendszerét. Szlovákiában a hivatalos oltási naptár szerint csecsemőkortól kezdve mindenkit beoltanak a következő betegségek ellen: torokgyík, merevgörcs, szamárköhögés, fertőző májgyulladás B típusa, haemofilus invazív fertőzés, gyermekbénulás, pneumococcus-fertőzés, kanyaró, fiiltőmirigy-gyulladás, rózsahimlő. Kombinált oltóanyagokat használnak, egyszerre több betegség ellen oltanak. Az oltást rendszerint a gyermek 3 hónapos korában kezdik, s később az alap vakcinát - a hivatalos oltási naptár szerint - kétszer-háromszor meg kell ismételni. A felnőtteket is újra kellene oltani 15 évenként diftéria és tetanus ellen, de erről sokan megfeledkeznek. Továbbá, veszettség ellen is kötelező az oltás, ha valakit megsebesít egy veszett vagy ismeretlen állat. Léteznek nem kötelező, kimondottan ajánlott vakcinák is. Ezek közé tartozik a Covid-19 és az influenzával szembeni oltás, melyek ingyenesek. Bizonyos veszélyeztetett személyek számára nagyon ajánlott az A típusú vírusos májgyulladás elleni oltás, amelyiknek az Általános Egészségbiztosító és a Dővera a teljes árát, az Union az 50%-át téríti. További nem kötelező, ám bizonyos élethelyzetekben és néhány krónikus betegségben szenvedők számára ajánlott oltás a varicella (bárányhimlő), a meningococcus és a kullancs-encephalitis elleni oltás, melyek nem ingyenesek. Széles körben javasolt a méhnyakrák kórokozója, a HPV (humán papillomavirus) elleni védőoltás is, mely májustól ingyenes a 13 éves gyermekek számára. Idáig a biztosítók csak részben térítették az árát. Fiúknak is ajánlott. Bizonyos oltásra külföldi út előtt is szükség lehet: vannak országok, ahová csak meghatározott védőoltások beadásának igazolásával engednek be. Például sárgaláz ellen kötelező az oltás minden olyan egy évnél idősebb személy számára, aki Afrikába megy, de Egyiptomba, Marokkóba, Tuniszba, Algériába, Líbiába nem muszáj. Aki Mekkába készül, be kell oltatnia magát járványos agyhártyagyulladás ellen. A kolera elleni oltást sehol nem követelik meg, de ajánlják, ha valaki hosszabb időre megy valamilyen veszélyeztetett övezetbe. Malária ellen is tanácsos védekezni, főleg miután Szlovákiában is regisztráltak négy, maláriában szenvedő beteget, (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: 100 EURÓS INFLÁCIÓS TÁMOGATÁS ■ KINEK KELL KÉRVÉNYEZNIE, KINEK FIZETIK KI AUTOMATIKUSAN, MIKOR FOLYÓSÍTJÁK IFJ. MÉSZÁROS LAJOS JOGÁSZ VÁLASZOL :||
