Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-18 / 114. szám

181 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. május 18. | www.ujszo.com Újabb korallfehéredés a Nagy-korallzátonyon „Tengeri hőhullám" okozhat­ta az idei nyáron történt ko­­rallfehóredést a Nagy-ko­rallzátonyon - állapították meg az ausztrál kormány tu­dósai jelentésükben. Mint írták, a korallfehéredés a Nagy-korallzátony mentén vizsgált 719 zátony 91 százalékát érintette 2021-22 nyarán. A korallfehéredés akkor következik be, amikor a ko­­rallok a körülmények megváltozása miatt kilökik a szöveteikben velük szimbiózisban élő élő algákat. A ki­­fehéredett koraitokat könnyebben támadják meg betegségek és a táp­lálékhiány miatti pusztulás fenye­geti őket. A 2021-22-es nyár volt a hatodik tömeges kifehéredés a Nagy-korall­­zátonyon 1998 óta, amelyből négy 2016 óta történt. Az ausztrál nemzeti tudomá­nyos kormányhivatal (CSIRO), az Ausztrál Tengerészeti Tudomá­nyos Intézet (AIMS) és a Nagy-ko­rallzátonyt kezelő tengeri nemzeti park hatóságának keddi jelentése szerint a zátony egyes részein a tengerfelszín átlagos hőmérsékle­te 0,4 Celsius-fokkal haladta meg az átlagot. A déli féltekén beköszöntő nyár első hónapja, tavaly december volt a legmelegebb hónap, amit a záto­nyon 1900 óta tapasztaltak. A jelen­tés szerint február végén „tengeri hőhullám” alakult ki. „Az átlagon felüli vízhőmérsék­let a nyár végén tömeges korallfe­­héredéshez vezetett” - áll a közle­ményben, amelyben az is szerepelt, hogy a korábbi nyarakhoz képest az idei nyáron kevésbé okoztak problé­mát a halmozott hatások, ami egye­bek mellett annak tudható be, hogy a La Nina-jelenség miatt Ausztráli­ában a szokásosnál enyhébb volt a nyár, ezúttal viszont a tengeri hő­hullám váltotta ki a korallfehére­­dést. A jelentés hangsúlyozta, hogy „a legnagyobb veszélyt továbbra is az éghajlatváltozás jelenti a zá­tonyra”. A zátony életét megzava­ró problémák egyre gyakoribbá válnak, így kevesebb idő marad a koraitok regenerálódására - figyel­meztetek a tudósok. David Wachenfeld, a Nagy-ko­­rallzátony tengeri hatóságának tu­dósa szerdán annyit fűzött a jelen­téshez, hogy reményeik szerint a kifehéredett koraitok nagy része rendbejön, ahogy az 2020-ban tör­tént, és nem következik be a 2016- ban és 2017-ben lezajlott tömeges kipusztulásuk. A Nagy-korallzátony, amely mintegy 348 ezer négyzetkilomé­teren terül el Ausztrália északkele­ti partvidékének közelében, a világ korallzátony ökoszisztémáinak tíz százalékát teszi ki. (MTI) TOP 10 OKOSTELE FON - 2022. ÁPRILIS ______________________ Samsung Galaxy A52s 5G Samsung Galaxy A13 Xiaomi Redmi Note 11 Xiaomi Poco X3 Pro Samsung Galaxy A53 5G Samsung Galaxy A53 5G Samsung Galaxy A22 5G Xiaomi Redmi Note 10 Pro Apple iPhone 13 Xiaomi Redmi Note 10 Pro Motorola Moto G22 Xiaomi 11T Xiaomi Redmi Note 11 Samsung Galaxy A52s5G Samsung Galaxy A52s 5G Xiaomi 11 Lite 5G NE Samsung Galaxy S22 5G Xiaomi Redmi 10 Xiaomi Redmi Note 11 Pro 5G Apple iPhone 12 Samsung Galaxy A52s5G Apple iPhone 13 Samsung Galaxy A53 5G Huawei P30 Lite Samsung Galaxy A13 Samsung Galaxy A12 Xiaomi Redmi 9A Samsung Galaxy A12 Samsung Galaxy S20 FE Samsung Galaxy S21 FE5G Samsung Galaxy A12 Samsung Galaxy A41 Xiaomi Redmi Note 11 Pro 5G Samsung Galaxy A32 5G Realme9Pro5G Apple iPhone 11 Samsung Galaxy S21 FE 5G Caterpillar B40 H+ Samsung Galaxy A32 5G Apple iPhone 12 Pro . Az eladási adatok alapján. Forrás: mobilszolgáltatók adatai. A Samsung volt a legmenőbb áprilisban SZABÓ LACI A Samsung nyerte az áprilist, legalábbis a szlovákiai piacon - derült ki a hazai mobilszol­gáltatók ártákesftási adata­iból. A 40 pozícióból húszat a dál-koreai gyártó modelljei szereztek meg. Áprilisban leginkább a Samsung készülékeit vásárolták a szlovákiai mobilszolgáltatók ügyfelei, a gyártó 20 helyet szerzett a 4 szolgáltató top 10-es listáján. A második helyen a kínai Xiaomi végzett, 12 modellel, az Apple 5 pozíciót gyűjtött be, az egyéb kategóriában pedig 4 modell került fel a listákra. Leginkább az Orange-nál látha­tó a Samsung tarolása, a tíz legnép­szerűbb készüléket a dél-koreai cég gyártotta. A dobogón két Samsung modell és egy Apple iPhone találha­tó, a Xiaomi csak a 4. és a 9. helyet szerezte meg. A Telekom ügyfelei körében is a Samsung diadalmaskodott, szintén az első és a második helyet a Gala­xy modellek vitték el, itt a harmadik egy Xiaomi készülék lett, konkrétan a Redmi Note 11 Pro 5G. A további sorrendben még négy Samsung, egy Xiaomi, és egy újdonság, a Caterpil­lar B40 H+ készülék található. Ahogy az első két gyártónál, úgy az 02-nél is a Samsung volt a legkelen­dőbb márka (a tízből 5 helyet megsze­rezve), ugyanakkor a legnépszerűbb modellt áprilisban a Xiaomi gyártotta (Redmi Note 11). A második a Sam­sung Galaxy A22 5G készülék, míg a harmadik a Motorola Moto G22 lett. A további helyeken a Samsung és a Xiaomi modelljei találhatók, egyetlen kivétel akad, a 9. helyen végző Real­­me 9 Pro 5G okostelefon. Egyedül a 4ka szolgáltatónál nyert összesítésben a Xiaomi (4 készülék­kel), a másődik az Apple (3 okoste­lefonnal), míg itt a Samsung csak a harmadik helyet szerezte meg (2 mo­dellel). A dobogón csak a kínai gyár­tó készülékei találhatók, a negyedik helyet is a Xiaomi vitte el áprilisban, az Apple iPhone 12-es család készü­lékei az 5. a 9. és a 10. helyen végez­tek. A listára felfért a Huawei is, a P30 Lite készülékkel. A 2021-22-es nyár volt a hatodik tömeges kifehéredés a Nagy-korallzá­tonyon 1998 óta, amelyből négy 2016 óta történt (Shutterstock) Áprilisban leginkább a Samsung készülékeit vásárolták a szlovákiai mobilszolgáltatók ügyfelei, a gyártó 20 helyet szerzett a 4 szolgáltató top 10-es listáján (Shutterstock) Megegyezés született az új, EU-s kiberbiztonsági szabályról Újabb lápást tett az Európai Unió a nemzetközössóg kiber­biztonsági védvonalainak meg­erősítése érdekében, miutón a tagállamok és az Európai Par­lament megállapodtak a NIS 2 irányelv végleges kereteiről. Pénteken megszületett a politikai konszenzus az Európai Unió kiber­biztonsági védvonalait megerősítő NIS 2 irányelvről, ezzel az eredeti­leg 2016-ban életbe lépett jogszabályi keret helyébe rövid időn belül új ele­meket tartalmazó csomag kerülhet. A 2016-tól érvényes NIS direktíva az Európai Unió első, az egész nem­zetközösségre kiterjedő, kifejezetten kiberbiztonsági problémákra vála­szul létrehozott jogszabálycsomagja volt, melynek módosítását 2020-ban terjesztette elő a Bizottság. A fris­sített irányelvek létrehozása a digi­tal izáció fokozatos térnyerése és a gazdaság egyre több szereplőjének problémát okozó kiberfenyegetett­­ség jelentős erősödését követően vált szükségessé az EU végrehajtó szer­ve szerint. A NIS 2 irányelv legfontosabb vál­tozása, hogy immár lényegesen na­gyobb számú közép- és nagyvállalat számára ír elő bizonyos, a kibervé­­delemmel kapcsolatos kötelező óvin­tézkedéseket, protokollokat. Míg a 2016-os eredeti irányelv jó­részt a digitális szektorokban műkö­dő vállalkozásokra és szervezetekre nézve írt elő kötelezettségeket, addig a NIS 2 esetében a kritikus szekto­rok (energia, pénzügy, egészségügy, közlekedés stb.) mellett az élelmi-A NIS 2 irányelv legfontosabb változása, hogy immár lényegesen nagyobb számú közép- és nagyvállalat számára ír elő bizonyos, a kibervédelemmel kapcsolatos kötelező óvintézkedéseket, protokollokat (Shutterstock) szeripari, gyógyászati cégek, külön­böző gépgyártók és hulladékkezelő cégek is bekerültek a szabályozási ernyő alá. Az érintett magánvállalkozások­nak és állami tulajdonú entitásoknak részletes kiberbiztonsági belső audi­­tot kell tartaniuk, emellett különböző technológiai és szervezeti változáso­kat kell életbe léptetniük annak ér­dekében, hogy a kibertámadásoknak hatékonyabban ellen tudjanak állni. A NIS 2 irányelvben foglaltakat nem tel­jesítő vállalkozás komoly szankciókra - akár az éves árbevételének 2%-át elérő pénzbírságra - számíthat. A NIS 2-re az ilyenkor szokásos protokoll szerint már csak formális jóváhagyás vár, a jogszabály implementálására a kihirdetést követően bő 21 hónapjuk lesz a tagállamoknak. (hwsw.hu)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents