Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-18 / 114. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. május 18. | www.ujszo.com Kijöhettek Azovsztal hős katonái Áldatlan állapotok uralkodtak az Azovsztal bunkerrendszerében. Az ukránok márciustól védték Mariupolt, később pedig az acélmű területét. (TASR/AP) RÖVIDEN Erdogan nem kér a skandinávokból Ankara. Törökország nem enged Finnország és Svédország NATO-csatlakozása kapcsán - közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök, miután a két ország hivatalosan is jelezte, hogy kéri felvételét az észak-atlanti szövetségbe. „Hogyan bízhatnánk bennük? Svédország a terrorszervezetek melegágya. (...) Nem engedünk olyan országok NATO-csatlakozásának kérdésében, amelyek szankciókat alkalmaznak Törökországgal szemben” - mondta az elnök, aki ismét a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lázadói iránti engedékenységgel vádolta meg a két skandináv országot. Törökország egyebek mellett azt veti Svédország és Finnország szemére, hogy nem hagyja jóvá azoknak a kiadatását, akiket azzal vádolnak, hogy terrorszervezethez tartoznak. A NATO-tagság elnyeréséhez a jelenlegi 30 tag egyhangú döntése szükséges. Elemzők szerint Törökország meg fogja kérni az árát a csatlakozás jóváhagyásának, és vélhetően ez lesz a fő téma a hamarosan kezdődő amerikaitörök tárgyaláson is. (MTI, 444) Ismét nő az új francia kormányfő Párizs. Emmanuel Macron francia államfő Elisabeth Borne eddigi munkaügyi minisztert nevezte ki miniszterelnöknek a távozó Jean Castex helyére. Az államfő már a megválasztását követően jelezte, hogy a szociális és környezetvédelmi kérdések iránt érzékeny kormányfőt szeretne kinevezni. A 61 éves Élisabeth Borne 2020 óta vezette a munkaügyi tárcát, 2019 és 2020 között környezetvédelmi, 2017 és 2019 között pedig közlekedési miniszter volt. A technokrata politikus korábbi szocialista kormányok idején miniszteri tisztségviselőként dolgozott, s a francia államvasutak (SNCF) stratégiai igazgatója is volt. Harminc év után lett ismét nő a miniszterelnök Franciaországban. (MTI) USA: hiperszonikus rakétát teszteltek Washington. Sikeres kísérletet hajtott végre a hangsebesség ötszörösére képes hiperszonikus fegyverrel az Égyesült Államok. A tesztet Dél-Kalifomia partjai közelében hajtották végre. Az ún. légi indítású gyorsreagálási fegyvert (ARRW) egy B-52-es stratégiai bombázó indította. „A szétkapcsolódás után az ARRW hajtóműve beindult, és a tervezett ideig működött, a hangsebesség ötszörösét elérve” - derül lei a légierő közleményéből. A hiperszonikus fegyverek irányíthatóságuk, sebességük miatt nehezen követhetők és elháríthatok. Oroszország hadrendbe állított hiperszonikus fegyvereket, melyeket be is vetett az Ukrajna elleni háborúban. Kína októberben tagadta, hogy hiperszonikus fegyverkísérletet hajtott végre. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Ukrajna megerősítette, hogy közel 270 katonájukat menekítették ki a Mariupol szélén élló Azovsztal gyérből, ahol az elmúlt két hónapban heves harcok dúltak a megszálló orosz hadsereggel szemben. Mariupol romjai így már teljesen orosz ellenőrzés álé kerülhetnek. A vasúti infrastruktúrát érte találat a nyugat-ukrajnai Lviv közelében. Putyin elnök minden katonai döntésbe beleszól. Több mint 260 ukrán harcos - sokan közülük sebesültek - hagyta el keddre virradóra a mariupoli Azovsztal acélmű területét, a kijevi vezérkar tájékoztatása szerint pedig dolgoznak azon, hogy azok is kijöhessenek a körbezárt gyárterületről, akik még ott vannak. „A mariupoli helyőrség teljesítette harci küldetését, A katonai főparancsnokság utasította az azovsztali egységek parancsnokait, hogy mentsék meg az emberek életét. Mariupol védői korunk hősei” — tudatta az ukrán vezérkar. Anna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes beszámolója szerint 53 sebesültet Novoazovszkba vittek, 211 embert pedig Olenivkába szállítottak. Mindkét terület orosz ellenőrzés alatt áll, a kimenekítettek pedig várhatóan fogolycsere keretében térhetnek majd vissza ukrán ellenőrzés alatt álló területre. Mintegy 600 fegyveres, az Azov ezred és a 32-es tengerészgyalogos dandár tagja lehetett a kiürítés megkezdése előtt a gyár területén. „Bízunk abban, hogy meg tudjuk menteni a srácaink életét. Súlyos sebesültek is vannak köztük. El kell látni őket. Ukrajnának élő hősökre van szüksége” - tudatta tegnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy az ukrán hadsereg, hírszerzés és a tárgyalódelegáció mellett a Vöröskereszt és az ENSZ is részt vett a kimenekítési műveletben. A végsőkig ellenálltak Az Azovsztal feladásával várhatóan végleg véget ér az ukrajnai háború eddigi legvéresebb és leghoszszabb csatája, ami azt jelenti, hogy Ukrajna vereséget szenvedett a városban, amely az orosz ostromot kö-Az uniós külügyminiszteri ülésen világossá vélt, Magyarország az egyetlen tagállam, amelyik még mindig elégedetlen a kedvezményeivel, ezért nem engedi az oroszok elleni olajszankció kivetését. Brüsszel/Budapest. Nem született megegyezés az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik, az olajszállítást is magába foglaló európai uniós szankciós csomagról, az intenzív tárgyalások folytatódnak - közölte Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő. Az EU-tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozását követően Borrell közölte: továbbra is hiányzik az uniós tagállamok egybehangzó, a javasolt olajbehozatali tilalomhoz szükséges támogatása. „Természetesen a szankciók pénzbe kerülnek. Fájnak azoknak, akiket szankcionálnak, és hatással vannak azokra is, vetően romokban hever. Ukrajna szerint civilek tízezrei haltak meg a városban. Az ukrán katonák hónapok óta védték a hatalmas alapterületű acélgyárat, az utóbbi hetekben már a föld alatti alagútrendszerbe beásva magukat. Denisz Prokopenko, az Azov ezred parancsnoka videóüzenetet tett közzé, aminek már búcsúhangulata volt. Ebben arról beszélt, hogy az erőik „mindent megtettek, amit a lehetetlen helyzetben megtehettek”, és reményét fejezte ki az ukrán nép támogatásában. Arról is beszélt, hogy teljesítik a katonai főparancsnokság utasítását, de hogy az mi, azt nem részletezte. Talán már arra utalt, hogy feladják a gyárat, és vállalják, hogy orosz ellenőrzésű területre vigyék őket. Az ukrán kormány tájékoztatása szerint fogolycsere történt, elfogott orosz katonákat adnak át az acélgyár védőiért cserébe. Azt egyelőre nem tudni, hogy hány ember maradt a gyár labirintusszerű alagútrendszerében, amit úgy terveztek meg, hogy egy nukleáris csapást is túl lehessen ott vészelni. Amennyiben tényleg az összes ukrán védő elhagyná az üzemet, akkor Mariupol, amely lényegében már április végén elesett, teljes egészében orosz ellenőrzés alá kerülhet. Ezzel a háború előtt 460 ezer lakosú Mariupol lenne a legnagyobb ukrán város, amit az oroszoknak a háború kezdete óta sikerült megszállni. A második akik kiszabják őket” - fogalmazott. Szerinte a megállapodás érdekében folytatott tárgyalások napokig, de akár hetekig is eltarthatnak. Egy dologban azonban már most egyetértés legnagyobb város, amit megszálltak, a 300 ezres Herszon volt, amit a háború első napjaiban minimális erőfeszítések árán sikerült elfoglalniuk, miután az ukrán erők nem tudták tartani a Dnyeper hídját, ami elvágta a várost a Krímből kitörő orosz erőktől. Rakéta a lengyel határon A nyugat-ukrajnai Lviv polgármestere, Ándrij Szadovij részleteket közölt a város környékét ért éjszakai támadásokról. Azt írta, hogy a Javorivi járásban, 20 kilométerre a lengyel határtól rakéta csapódott az egyik vasútvonalba. A rakéta roncsai részben van, abban, hogy az uniónak a lehető leghamarabb meg kell szüntetnie függőségét az orosz energiától. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter azt mondta, egy ország megrongálták a vasúti infrastruktúrát - tette hozzá. „A rakéták számát tekintve ez volt az egyik legnagyobb támadás a lvivi terület ellen. Nehéz megjósolni, hogy mi fog ezután következni” - írta a polgármester. Oroszország a donyecki térségben folytatta fő harci erőfeszítéseit - közölte tegnap az ukrán vezérkar, azt állítva, hogy az ukrán erők az elmúlt 24 órában 11 támadást vertek vissza Donyeck és Luhanszk megyében. Az ukrán vezérkar szerint hétfőn megsemmisítettek öt harckocsit, egy Tor légvédelmi rakétarendszert, hat tüzérségi rendszert és 12 páncélozott harcjárművet. Putyin mint ezredes? Vlagyimir Putyin orosz elnök olyan hadászati és operatív kérdésekben is dönt az orosz-ukrán háborúban, amelyek normális esetben ezredesi vagy dandártábornoki hatáskör lenne. Putyin ugyanis teljesen bevonódott a háborúba, még a csapatok mozgásáról is sokszor ő dönt a helyszínen levő parancsnokok helyett a nyugati katonai források szerint. Talán ezzel is magyarázható az a múlt heti véres orosz kudarc, amelynek következtében több mint 70 járművet vesztettek el, miközben többször megkíséreltek átkelni a Donyec folyón Donbaszban. Az ukránoknak ugyanis könnyű préda volt a pontonhídnál átkelő orosz haderő, amely így óriási veszteségeket szenvedett el. Ä kudarc még a Kreml-barát orosz katonai bloggereknél is kiverte a biztosítékot, akik emiatt súlyosan bírálták az orosz haderőt. (MTI, Tx, 24.hu) akadályozza az uniós szankciós csomag elfogadását. Úgy vélte, Ukrajnának el kellene zárnia a Magyarországra tartó gázvezetéket. „Ha leállítják a szállítást, a probléma megoldódik” - közölte. Egyetlen ország sem vétózhat meg egy ilyen stratégiai döntést - tette hozzá a litván politikus. Elfogadhatatlan Magyarország elutasító álláspontja az orosz energiaexportot érintő uniós szankciók ügyében - mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter. Az Orbán-kormány eddig egy szankciót sem vétózott meg egyedül. Elemzők úgy gondolják, Budapest most csak az időt húzza, pénzt akar kicsikarni, de végül beleegyezik az embargóba. Egyes diplomaták most a május 30-31-i csúcstalálkozót tartják a pillanatnak, amikor megállapodás születhet az orosz olajra vonatkozó, 6 hónapos, fokozatos tilalomról, Magyarország, Szlovákia és Csehország számára hosszabb átmeneti időszakkal. (MTI, 444) Az első őszinte orosz értékelés Meglepően őszinte értékelést adott a háborúról és Oroszország helyzetéről Mihail Hődarjonok nyugalmazott ezredes az állami Pervij Kanal (Első csatorna) egyik műsorában. Úgy véli, az ukránok rendkívül motiváltak és készek meghalni a hazájukért, ami szerinte „egy hadsereg magas harckészültségének az egyik legfontosabb összetevője". Egyúttal óva intett attól, hogy Oroszország rakétákkal fenyegesse a NATO-hoz csatlakozni szándékozó Finnországot. „Elvégre katonai-politikai helyzetünk legfőbb hiányossága, hogy bizonyos értelemben teljes geopolitikai elszigeteltségben vagyunk, és hogy - bármennyire is nehéz ezt beismerni - gyakorlatilag az egész világ ellenünk van"- mondta Hodarjonok. Az orosz állámi médiában szinte hallatlan az ilyen nyílt kritika. Érdekes lesz figyelni, hogy a közeljövőben újra meghívják-e őt ilyen műsorokba... (Tx) Magyarország még gátolja az uniós olaj embargót Budapest miatt fáj a feje Josep Borrell uniós külpolitikai biztosnak (TASR/AP)
