Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-17 / 113. szám

4 RÉGIÓ 2022. május 17. | www.ujszo.com Többet tudnak rólunk, mint mi magunk A komáromi Kikötő - Polgári Szalon közönsége VATAŐÓIN PÉTER A komáromi Kikötő - Polgá­ri Szalon vendége ezúttal két újságíró, Pető Péter (főszer­kesztő, 24.hu) ás Gazdag József (Vasárnap) voltak, akik a közösségi média és a tech-világ nem kis kockáza­tokat kódoló veszélyeiről be­széltek a hallgatóságnak. KOMÁROM A csaknem két és fél órán át tartó beszélgetés moderátora, Bödők Ger­gely emlékeztetett, a Kikötő céljai között szerepel az is, hogy szlová­kiai és magyarországi kapcsolatokat hozzanak létre a maguk kis eszköze­ivel, így csatlakozott most Pető Pé­terhez Gazdag József. Az est témá­járól elmondta, a közösségi média a személyiségünk mellett az adataink­ra, identitásunkra, terveinkre és az időnkre nézve is veszélyt jelenthet. Hogy ez mennyire így van, arra egy­mást kiegészítve már az első fél órá­ban is több fontos érvet hozott fel a két vendég. Optimizmustól a fóbiáig Bödők Gergely első kérdései a kezdetekre vonatkoztak, illetve ar­ra, hogy a vendégei mikor ismerték fel a közösségi média ellentmondá­sosságát. Pető Péter a 2010-es évek elején, az „arab tavasz” kitörésekor még egyi­ke volt a „tech-optimistáknak”, akik azt gondolták, hogy ezek az új felü­letek majd összekötik az embereket. „Kepesek akár elnyomó rezsimek idején is emberek közti kapcsolato­kat létrehozni, politikai változásokat indukálni, szabad beszédet tesznek lehetővé, s hozzáférhetőek minden­ki számára” - sorolta a pozitívumok sorát, amelyeket ma már messzetünő naivitásnak tart. Gazdag József későn regisztrált a Facebookon, akkor is a Komáromi Szalon oldalának üzemeltetése cél­jából tette meg ezt. „Az talán erős kifejezés, hogy »technofób« volnék, de nem biztos, hogy ez messze áll az igazságtól. Mindenesetre van ben­nem e téren egy elég erős konzerva­tivizmus. Sokára adtam meg magam annak is, hogy egyáltalán okostelefo­nom legyen” - mondta. „»Lájkreménynek« hívtam régen, s »lájkszörnyetegnek« hívom most alapvetően a Facebookot” - fogalma­zott saját terminológiája szerint Pető. Azt, hogy a személyes adatok kiszol­gáltatottá tehetnek, csak későn érezte meg, ennél sokkal erősebb hatás volt számára az, ahogyan az új felületek „felfalták” a szakmáját, az újságírást. Ugyanakkor nemcsak ezen a téren lát ellentmondásokat. Példaként hozta fel az Airbnb jelenségét, amelynek sza­bályozásával már mindenhol próbál­koznak, de ez csak nagyon nehezen megy. Az Airbnb eközben óriási gon­dokat okoz az embereket alkalmazó és adót fizető vendéglátóiparnak, mi­közben valójában a tehetősebb embe­reknek termel profitot, hiszen inkább az ő tulajdonukat képezik a belváro­si lakások. Pető emlékeztetett, óriási optimizmus övezte az Airbnb-t is, s a hasonló új jelenségek felbukkanása közben egyszerűen nincs idő felmér­ni, hogy egy ilyen típusú innováció milyen valódi károkkal jár. A közös­ségi médiára visszatérve kifejtette, az szerinte valójában tönkreteszi a nyil­vánosságot, polarizálja a társadalmat, ráadásul „természetes otthona” lett az álhíreknek. Olyan hatalmuk van ezeknek a felületeknek, amibe már nem lehet beavatkozni - konstatálta. Gazdag úgy fogalmazott, „kívül­állóként” nem voltak nagy reményei a közösségi oldalakkal kapcsolatban, amelyek szerinte nemcsak a közössé­gekre, de a családokra nézve is veszé­lyesek. „Volt egy Facebook-oldalam. Eredetileg a focis könyvemnek akar­tam vele megágyazni, amely az »Egy futballfüggő naplójából« néven fu­tott. A végén 10-11 ezer követője volt. 2019-ben azért hagytam abba, mert van két kisfiam, s éreztem a Face­­book addiktív hatását és erejét. Más­részt teljesen nyilvánvaló, hogy ho­gyan torzítják el a gondolkodásodat a visszajelzések, a lájkok. Tehát hogy miként próbálod meg kiszolgálni a közízlést, s ehhez már nem volt gusz­tusom. Harmadrészt állandó online jelenlétet követel meg. Ha te akarod kezelni a 11 ezer követőt, akik állan­dóan hozzászólnak, ha komolyan ve­szed őket, akkor jelen vagy, s nekem ez egészen egyszerűen nem fért bele”- fejtette ki, hozzátéve, hogy ezt az időt a gyerekeitől vette volna el, így nem volt különösebben nehéz döntés az, hogy melyiket válassza. Kódolt gond vagy sem? Bödők Gergely kíváncsi volt arra, hogy ezek a komolyabbnál komo­lyabb problémák valójában eleve bele lehettek kódolva a közösségi médiába vagy sem. Sem Petőnek, sem Gaz­dagnak nem volt kétséges az igenlő válasz. Pető kiemelte, a világ leggazda­gabb cégeiről beszélünk. Egy cég pedig nem képes arra, hogy a profit­logikán kívül működjön. Mindehhez pedig az kell, hogy minél több időt töltsenek „nálam” az emberek, s így egyre többet tudok róluk, majd képes leszek személyre szabott hirdetések­kel ellátni őket. Egészen konkrét je­lenségként utalt arra, hogy 2021-ben a magyarországi média összesített di­gitális költésének 65%-a ment a Face­­bookhoz és a Google-höz, akik ilyen módon „kiviszik a magyar média fi­nanszírozási lábát” - miközben nem vállalnak felelősséget semmiért sem, mivel ők csak „platformok”, vagyis tartalmat nem hoznak létre, s nem is adóznak rendesen. „A sarki újságárus is sokkal demokratikusabb hely, mint a Facebook üzenőfala. Elmegyek egy ilyen árushoz, ránézek a kirakott új­ságokra, s megnézhetem a címlapot”- fogalmazott Pető, aki szerint ilyen­kor mi magunk választunk, ám a Fa­cebook ellenben nem engedi meg ezt a logikát, s ehelyett azt teszi ki, ami engem kiszolgál. Gazdag József egy árnyalattal sem festett világosabb képet, s a példák körét bővítve felvetette, a digitális eszközök is úgy készülnek, hogy minél nehezebb legyen letenni őket. Az egész folyamatot „viselkedési laboratóriumnak” nevezte, ahol az emberek és az emberi agy a rekord­gyorsasággal gazdagodó cégek kí­sérleti alanyai. A személyes adatok alapján az algoritmusok felépítenek egy személyiségprofilt, amely alap­ján jobban tudják előre jelezni az egyén jövőbeli cselekedeteit, „mint te magad”. Ha ez mind nem volna elég, a társadalmi és a politikai szá­lat pedzegetve Gazdag konstatálta, kódolva volt az is, hogy a demokrá­cia „bajnoka” helyett annak „sírásó­ja” lesz a közösségi média. Hotelben és magánszállásokon a menekültek BUCHLOVICS PÉTER Párkányban összesen 35 uk­rajnai menekültet szállásoltak el, a gyerekek iskoláztatása és az étkeztetés is biztosítva Van. PÁRKÁNY A városi sportszervezet hoteljé­ben összesen 18 embernek biztosí­tottak lakhatást, 7 felnőttnek és 11 gyermeknek, privát szálláson pedig 15 menekült tartózkodik, 8 felnőtt és 7 gyermek - közölte a legutóbbi önkormányzati ülésen Eugen Szabó polgármester. A menekültek számá­ra hétköznap az iskolai étkezdéből hordanak ebédet, a hétvégi étkezést önerőből oldják meg. A gyerekek óvo­dába és iskolába is járnak, a szlovák tannyelvű alapiskolában tizennégyen tanulnak, öt diákot pedig gimnázium­ba küldtek - tette hozzá a polgármes­ter. Miroslav Chalmovsky, a szlovák alapiskola igazgatóhelyettese közöl­te, tervezik, hogy azoknak a mene­kült családoknak, akiknek iskolás a gyermekük, külön szülői szövetséget alakítanának. Párkányban továbbra is tart az a közadakozás, melynek ke­retében a menekültek számára gyűj­tenek tartós élelmiszert és higiéniai eszközöket, mindezt elsősorban a vá­rosban elszállásoltak kapják meg, a fennmaradó részt pedig a környékbeli településeken élő menekülteknek kí­nálják fel. A menekültek lakcímválto­zásait a törvénymódosításnak köszön­hetően már a városi hivatal jegyzi be, Párkány az idegenrendészeti ügyek­ben is segít a rászorulóknak. ■> '«»sin»)®, b’T f -A párkányi városháza (A szerző felvétele) „A belügyminisztérium eddig a menekültekre fordított szállásköltsé­geket, étkeztetési és egyéb költségeket egyelőre a márciusi hónapra térítet­te meg, most az áprilisi hónap költ­ség-visszatérítése esedékes” - közölte lapunkkal Gróf Andrea, a városháza pénzügyi osztályának vezetője. Az ál­lam a privát szállásadók költségeit is a városi hivatalon keresztül utalja át, az osztályvezető tájékoztatása szerint a hivatalosan regisztrált, magánszál­lásadóknál tartózkodó menekültek után a márciusi hónapért már szintén fizetett az állam. A városban jelenleg összesen 35 ukrajnai menekült lakik, de ez a létszám folyamatosan válto­zik. Április végén még 33 ember tar­tózkodott Párkányban, azóta többen érkeztek, de van, aki már továbbu­tazott.

Next

/
Thumbnails
Contents