Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-14 / 111. szám
2 I KÖZÉLET 2022. május 14. | www.ujszo.com 22 éve nem nőttek ilyen gyorsan az árak Az élelmiszerek közül az étolaj drágult a legnagyobb mértékben (TASR-felvétel) MOLNÁR IVÁN Pozsony. Áprilisban 11,8%-kal nőtt az átlagos árszint Szlovákiában az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a Statisztikai Hivatal legfrissebb elemzéséből, amely szerint ekkora árvágtára 22 éve nem volt példa az országban. Az elemzők szerint látványos javulásra az elkövetkező hónapokban sem számíthatunk. Hogy az infláció milyen gyorsan robbant be az életünkbe, azt a Statisztikai Hivatal adatai érzékeltetik a legjobban. Az elmúlt év elején, 2021 januárjában csupán 0,7 százalékos volt az infláció, ami az elmúlt hónapokban egyre nagyobb sebességbe kapcsolt. Idén januárban már 8,4 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest, ami mostanra 11,8 százalékra ugrott. „Ilyen látványos drágulásra Szlovákiában 2000 júniusa óta nem volt példa” - nyilatkozta Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője, aki szerint manapság már minden drágul, az egyes termékkörök között azonban továbbra is látványos különbségek vannak. Az élelmiszerekért átlagosan 14,3 százalékkal fizetünk többet az egy évvel korábbinál, az étolaj azonban ugyanekkor 30, a zöldség 26, a kenyér 16, a tejtermékek 13, a hús 12 százalékkal drágult. Az üzemanyagok ára 31 százalékkal ugrott meg, a rezsiköltségek pedig 16 százalékkal nőttek. Érzékeny fogyasztók „Szlovákiában a családi költségvetésünkből a legtöbb pénzt élelmiszerre és lakhatásra költjük. Valójában a kiadások mintegy ötödét az élelmiszerek, a negyedét pedig a lakhatással kapcsolatos költségek teszik ki. Ezért a fogyasztók ezek esetében jóval érzékenyebben reagálnak a drágulásra” - mondta el lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Az élelmiszerek drágulásának szerinte számos oka van. „A gyártók a termelésükhöz szükséges drágább energiára hivatkoznak. A másik ok a magas üzemanyagár, hiszen az élelmiszereket el is kell juttatni az üzletekbe. Ugyanakkor a kereskedők arra is felhívták a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett higiéniai és biztonsági intézkedések is növelték a költségeiket. És akkor még nem beszéltünk a nyersanyagválságról, amely az elmúlt hónapokban az ukrajnai háború miatt tovább súlyosbodott” - sorolja az élelmiszer drágulásának az okait a Wood & Company elemzője. A lakhatási költségek megugrása az elemző szerint legfőképp az energiaárak 2022 januárjában bekövetkezett erőteljes - két számjegyű - növekedésével magyarázható. Tovább drágultak azonban az építőanyagok is, nem beszélve a lakásbérleti díjak csaknem 20 százalékos növekedéséről. Lesz még rosszabb Mire számíthatunk az elkövetkező hónapokban? „Az aktuális előrejelzéseink szerint az idei év egészét tekintve nagyjából 10 százalékos inflációra számíthatunk. Azt sem zárhatjuk ki azonban, hogy a drágulás üteme ennél is gyorsabb lesz. Továbbra is az élelmiszer, az üzemanyagok, a rezsiköltségek és az építőanyagok esetében számíthatunk a legnagyobb drágulásra. Az igazat megvallva nem számítunk arra, hogy a közeljövőben bárminek is csökkenne az ára” - vallotta be Sadovská. Matej Horflák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint minden attól függ, milyen irányt vesz az ukrajnai háború. „Ha nem romlik tovább a helyzet, arra számíthatunk, hogy az infláció növekedési üteme az elkövetkező hónapokban eléri a csúcspontját, az év vége felé pedig már visszafogottabb lehet” - vallja Hornák. Bajban a nyugdíjasok „A drágulás továbbra is a nyugdíjas háztartásoknak okozza a legnagyobb érvágást, az ő kiadásaikat mérő nyugdíjas infláció csaknem 13 százalékra ugrott” - figyelmeztet Morháőová. A mostani drágulást azonban már mindenki megérzi. „Arra számíthatunk, hogy az alkalmazottak többségének idén lassabban nő majd a fizetése, mint az árak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legtöbb munkavállaló idén kevesebbet engedhet meg magának a fizetéséből, mint tavaly” - teszi hozzá Sadovská. Ő sem vitatja azonban, hogy a drágulás a nyugdíjasokat, az alacsony jövedelmű háztartásokat, a munkanélkülieket, a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket és a fogyatékkal élőket érinti majd a legsúlyosabban. Ügyeljünk a pénzünkre A gyors áremelkedés azonban nem jó hír a pénztárcánknak sem. A magas infláció ugyanis nemcsak a reálbérek növekedését ássa alá, hanem az emberek bankszámlákon elhelyezett megtakarításainak az értékét is csökkenti. „Az elmúlt öt évben az infláció mértéke Szlovákiában rendre meghaladta a folyószámlák és a lekötött betétek kamatlábait. Ez idén sem lesz másképp” - figyelmeztet Sadovská, aki szerint épp ezért már a konzervatívabb befektetőknek is át kellene gondolniuk, hogy kire bízzák a megtakarításaikat, a folyószámlákon tartott pénzük ugyanis napról napra veszít az értékéből. „Az átlagemberek számára a legjobb, amit most tehetnek, hogy a lehető legnagyobb mértékben stabilizálják a pénzügyeiket, és arra koncentrálnak, hogy ha tudnak, legalább 3-6 hónapra elegendő biztonsági tartalékot halmozzanak fel a nehezebb időkre. Fontos, hogy ne növeljük tovább az adósságainkat, és ha lehetséges, a legmagasabb kamatokkal terhelt adósságainkat egy összegben rendezzük. Ha mégis eljutunk arra a pontra, hogy nem tudjuk tovább fizetni a tartozásainkat, a legfontosabb, hogy kommunikáljunk a hitelezőinkkel, megelőzve a még nagyobb bajt” - tanácsolja Martin Musil, a Szlovák Követeléskezelő Társaságok Szövetségének (ASINS) az elnöke. Az EU a látszatnál megosztottabb a háború kérdésében BUGÁRANNA Az uniós átlaggal ellentétben, Szlovákia és Magyarország lakosságának többsége nem ért egyet azzal, hogy az orosz-ukrán háborúért elsősorban Oroszország a felelős - derül ki a YouGov, brit közvélemény-kutató intézet legfrissebb felméréséből. Pozsony. A kutatást április 1. és 25. között végezték az Egyesült Királyságban és az Európai Unió 16 tagállamában. Az adatokat Dietlind Stolle, a politikatudomány profeszszora elemezte. A skandináv országokban, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban az emberek több mint 70%-a Oroszországot hibáztatja az Ukrajnában dúló háborúért. Szlovákiában azonban mindössze a megkérdezettek 38%-a vélekedik így, az emberek harmada (31%) szerint pedig a NATO felelős a szomszédos országban kialakult helyzetért. Ennél magasabb arányt csak Görögországban mértek, ahol a lakosok 44%-a az atlanti szövetség számlájára írja a háborút. Üzlet vagy védekezés? Hasonló tendencia figyelhető meg az EU és Oroszország viszonyára irányuló kérdésnél is - a többség szerint az oroszokkal fenntartott üzleti és diplomáciai kapcsolatok támogatása helyett az uniós országoknak inkább a biztonság és védelem fejlesztésébe kellene invesztálni - Bulgáriában, Görögországban, Szlovákiában és Magyarországon azonban ebben a kérdésben is eltérő vélemény dominál. Szlovákiában a megkérdezettek 49%-a szerint a diplomácia útját kellene választani, miközben csak a lakosok harmada érzi úgy, hogy a védelmi stratégia megerősítésére kellene koncentrálni. Az összehasonlítás kedvéért megemlíthetjük Finnországot, ahol más álláspontot képvisel a többség - csupán a finnek 14%-a gondolja azt, hogy az orosz agresszióra diplomatikus választ kell adni, 64%-uk viszont azt javasolja, az uniós országok tegyenek óvintézkedéseket a térség biztonsága érdekében. Látszólagos sgysóg A szakértő szerint az egyes tagországok közötti eltérések azt mutatják, az európai közvélemény sokkal megosztottabb, mint ahogy azt az egységes európai fellépésről szóló diskurzus alapján gondolnánk. A felmérés során kitértek arra is, miként értékelik az Ukrajnának nyújtott segítséget az unió polgárai. Szlovákiában a túlnyomó többség (61%) ellenzi a fegyverszállítást és katonai harceszközök küldését a szomszédos országba. Ez a trend szinte ellentétes az uniós átlaggal - az EU-s válaszadók közel 60%a támogatja az ukrán hadseregnek nyújtott segítséget, s mindössze az egyharmaduk ellenzi a fegyverszállítmányokat. Eduard Heger (OEaNO) kormányfő leszögezte, Szlovákia minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja Ukrajnát, valamint rendszeresen figyelmeztet a közös uniós felelősségvállalásra. Úgy tűnik azonban, a kormány álláspontjával nem ért egyet a lakosság többsége. Nem a fegyverkezésre A kutatás eredményeiből kiderül, nemcsak Ukrajnának nem küldünk szívesen tankokat és fegyvereket, a lakosság 39%-a szerint a saját országunk védelmére is túl sok pénzt költünk. A megkérdezettek negyede mondta azt, hogy megfelelő arányban költekezünk e téren, azok aránya (18%), akik szerint viszont több pénzt kellene szánni a védelemre, az uniós átlagtól (31%) jelentősen elmarad. A közös európai hadsereget illetően szintén hasonló reakciót tapasztalunk - a hazai lakosság fele sem támogatja azt. A NATO-katonák bevetését Ukrajnában uniós szinten mindössze a válaszadók harmada támogatná, hazánkban ez az arány jóval alacsonyabb - 18%, ami azt jelenti, a lakosok közel háromnegyede ellenzi a NATO beavatkozását. Amerikától fólünk Meglepő eredmény született arra vonatkozóan, mit tartanak a legnagyobb fenyegetésnek az országuk biztonsága szempontjából. Míg Szlovákiában az amerikai befolyástól tartanak leginkább (38%), addig az unióban szinte ugyanilyen arányban jelölték fenyegetésként az orosz befolyást (37%). Az EU-ban az amerikai hatás miatt csupán a megkérdezettek 11%-a aggódik. „Csökkenteni kell a függőséget a más országokból érkező gáztól és olajtól” - ezzel a kijelentéssel az Európai Unió polgárainak 72%-a egyetért, a hazai lakosság azonban teljesen eltérő véleményen van - 37% látja szükségét, hogy elszakadjunk az orosz energiától. A háború és az Oroszország elleni szankciók következtében Európa-szerte emelkednek az energiaárak - ezt a szlovákiai lakosság 22%-a hajlandó elfogadni, miközben az uniós átlag meghaladja a 42%-ot. Másrészt, a humanitárius segítségnyújtással a szlovákok többsége (77%) is egyetért. Szlovákiába az elmúlt hónapban több százezer menekült érkezett, befogadásukat a megkérdezettek 66%-a támogatja. Stolle felteszi a kérdést, vajon mi különbözteti meg ezeket az országokat az unió többi tagállamától. A professzor szerint többek közt az Oroszországhoz fűződő történelmi szálak, részben az azonos vallás, helyenként pedig a baloldali vagy kommunista pártok Oroszország iránti affinitása játszik szerepet. „Van egyfajta szkepticizmus a nyugattal és a NATO-val szemben, ha nem egyenes Amerika-ellenesség”- véli. Hangsúlyozta, ezekben az országokban a közvélemény továbbra is tiltakozik a háború ellen, a lakosok több intézkedést követelnek a kormányuktól. „Ez azt jelenti, a háború polarizáló tényezőként jelenik meg egyes európai társadalmakban”- tette hozzá Stolle.