Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-13 / 110. szám
www.ujszo.coml 2022. május 13. KULTÚRA 9 Film egy feledésbe merült robbantásról JUHÁSZ KATALIN Hollywoodban ölni tudnának egy ilyen sztoriért, bírósági drámába oltott akciófilm készülne belőle. Tornaiján viszont nem emlékeznek már Hancsovszky Bélára, aki gránátot dobott be a rendőrőrs ablakán 1945-ben, a magyarokat ért megtorlások ellen tiltakozva. A19 éves fiút halálra ítélték. Történetét a Fórum Kisebbségtudományi Intézet filmesíti meg. A műfaj invesztigatív dokumentumfilm, amelyben a történészek kutatásait játékfilmes elemekkel színezik, hazai magyar színészek közreműködésével. A korhű ruhák, kellékek költségeire azonban nem elég a támogatás, ezért közösségi finanszírozásból szeretnék biztosítani ezeket. Harminc napon át bárki hozzájárulhat a film sikeréhez, amelynek rendezőjével, Laczkó Sándorral beszélgettünk. Mióta dolgoznak ezen a témán, és mikor döntötték el, hogy nem hagyományos értelemben vett dokumentumfilmet csinálnak? Négy évvel ezelőtt Simon Attila történész ötlete volt, hogy a felhalmozott tudásanyagot a nyilvánosság elé tárjuk, közérthető módon. Két és fél éve sikeresen pályáztunk a film előkészületeire, így be tudtuk fejezni a levéltári kutatást, és elkészült a forgatókönyv. A forma magától érthetődő volt számunkra, abból kifolyólag, hogy Tornaiján ma erről senki nem tud beszélni. Egyetlen embert találtunk, aki érintett volt a történetben, akinek az édesapját a statárium ideje alatt fogva tartották, és ő gyerekként édesanyjával élelmet hordott neki. A robbantás után sok családot kiutasítottak Tornaijáról, akik pedig beköltöztek, azok nem hallhattak róla, mert a kommunizmus alatt ez tabutéma volt. Szemtől Május 22-én és 23-én mutatják be az Astorka Korzo Színház A2 Stúdiószínpadén a Szemtől szemben / Zoöi voői című kétnyelvű színpadi előadást, melynek szerzői és közreműködői: Kilo Krisztina és Derzsi Réka. Pozsony. Női vonal a történelmi múltból kiindulva és a mába haladva, majd a napjainkban kikötve és lehorgonyozva. S ezen az úton női szemmel, női érzelmekkel, női szemszögből át- és megélve nemzedéki súrlódások, generációs ellentétek. Elemezve közben, hogy mi az, ami átmenthető egyik nemzedékről a másikra, mi az, ami valamiért kipereg a fejlődésrostán: kikopik és nem öröklődik át, csak emlékezetként marad fenn és él tovább, amíg van, aki tovább vigye és adja. Felmutatva a mi életünket (a mai nőkét) az ő életükkel (az elődökével) szemben. S ebben a felmutatásban - ha már női vonal - nem lehet nem érinteni az egyenjogúsítási törekvéseket, az emancipációs fejlődést. Nagyvonalakban ezek a témakörök, ezek a motívumok, végső soron az identitáskérdések bukkannak fel és Ilyenkor lépnek színre a tényeket és összefüggéseket kutató történészek, akik szintén szerepelnek a filmben, viszont egy fiktív karakter kérdezgeti őket, egy lelkes fiatal kutató. Ez a karakter, aki maga is alaposan belebonyolódik a történetben, nem teljesen fiktív. Egy kicsit minket, alkotókat is megtestesít. És mindazokat, akik érdeklődnek a helytörténet iránt, szeretnének többet tudni saját közösségük múltjáról. Amikor az előző filmjeinket vetítettük országszerte, rengeteg ilyen emberrel találkoztam. A játékfilmes rész inkább szubjektív szempontból mutatja be az egyéni sorsokat. Fontos tudatosítani, hogy nem értelmezhetünk mindent mai Laczkó Sándor, a film rendezője (Képarchívum) szemmel. 1945-ben, miután átvonult a front Tornaiján, teljesen más volt például a gyerekek helyzete. Sok fiú apa nélkül maradt, hirtelen ők lettek a férfiak a családban. A város és környéke tele volt hátrahagyott robbanóanyagokkal, fegyverekkel, A felvétel az események rendőri rekonstruálásakor készült és senki nem lepődött meg azon, ha például egy csapat tizenéves fiú az erdőben puskákkal lövöldözött. Fél évvel ezelőtt ezt sokkal nehezebb lett volna elképzelnünk, mint mostanában, amikor a szomszédunkban zajló háború sokkal közelebb hozza ezt a történetet is. A játékfilmes rész karakterei nyilván tipizáltak, hiszen hetvenhét év távlatából kell megidézni őket. Ugyanakkor vannak olyan univerzális érzések, mint félelem, a szeretet, a bizonyítási vágy, amelyek minden korban működnek. A szinopszisban akad pár női karakter is, akik mellékszereplők ugyan, de gyakran ők mozgatják a történetet. A forgatókönyvet Varga Emesével írtuk, és egy idő után rájöttünk, hogy forditva kell gondolkodnunk: a karakterek személyiségét a helyzetből adódóan kell megalkotnunk. Azaz rávetítettük az adott szereplőkre a helyzetet, az akkori és a mostani konfliktusokat. Mert a filmnek az objektív történelmi szál és a múltban játszódó szál mellett van egy harmadik szála is, ami a jelenben játszódik. A fiatal történész barátnője, Csilla például a jelenben van, míg a címszereplő barátnője, Anna a múltban. De hasonlóak a konfliktushelyzeteik, és mindketten mozgatják a történetet. A tornaijai robbantás, amelyben egyébként senki sem sérült meg, ma is kihívás elé állít minket, hiszen sok a tisztázatlan részlet. Miután összeszedik a 12-65 év közötti fiúkat, férfiakat, egy fiú magára vállal valamit, amit talán nem is követett el... így van. A bíróság megvádolja őt, de a tanúk nem ismerik fel. Van alibije arra az éjszakára, amit többen igazoltak, mégis azt mondta másoknak, hogy ő robbantotta fel az épületet. Szóval sok az ellentmondás, és ezeket a kérdéseket a mi fiatal kutatónk fogalmazza meg a filmben. Hancsovszky Bélának volt sütnivalója, hiszen meg tudott szökni a rimaszombati börtönből, lefegyverezve az őröket. Átjutott Magyarországra, ahol szintén megszökött a börtönből, kétszer is. A hatalom példát akart statuálni, illetve bizonyítani akarta, hogy a Magyarországról érkező fasiszta eszmék befolyásolják az itteni magyar fiatalokat. Vagyis Hancsovszky ártott a tornaijai magyaroknak lázadásával? Az ügynek nyugaton nem volt visszhangja, nem sikerült felhívni a világ figyelmét a magyarokkal szembeni megtorlásokra. A média magyarellenes propagandára használta fel, később pedig sikerült úgy eltussolni az ügyet, hogy ma már senki sem tud róla. A filmben szerepel Gustáv Husák, az akkori belügyi népbiztos is, aki ezt az ügyet is felhasználja a magyar lakosság kiutasítására. Azt mondják, Husák Tornaiján mondta el legkeményebb magyarellenes beszédét. A film nem igazságot akar szolgáltatni, hanem azt a kérdést teszi fel, hogy meddig lehet, és meddig érdemes elmenni, ha az egyén szabadsága veszélybe kerül. Mikor kezdődik a forgatás? Mindenképp szeretnénk még idén elkezdeni, de ez attól is függ, mikorra sikerül biztosítani az anyagi hátteret. A projekt egy részét önerőből finanszírozzuk, másik részét pályázati támogatásból, a harmadikat pedig közösségi adakozásból. Ez utóbbi azért fontos, mert a játékfilmes részben minél valósághübben szeretnénk megidézni a kort, és nem könnyű akkori öltözékeket, katonaládákat, járműveket biztosítani. Vagyis minél több pénzt sikerül öszszegyűjteni a https://www.donio.sk/ hancsovszky címen, annál látványosabb lesz a film, amely nemcsak egy halálra ítélt fiú sorsát, hanem közösségünk múltját ia kutatja. szemben, női kérdésekkel nak a tervét: „Darabot fogunk írni az örökölt traumáinkról, férfi és nő viszonyáról, a kétnyelvűségről. Mindkettőnk nagymamája nagyon idős már, előbb velük beszélgetünk el bizonyos kérdésekről, egyebek mellett az emancipációról, vagy arról, hogy az ő fiatalkorukban mit jelentett nőnek lenni, Szlovákiában nemzeti kisebbségként élni. Ez lesz az alap, erre fogunk építeni, a tőlük hallottakat vetítjük majd rá a mai életünkre.” így született meg a nagymamák elbeszéléseire is támaszkodva a szövegkönyv, amely olyan alapként szolgál csupán a színpadi narrációhoz, amit a próbafoíyamat során árnyalni lehet. „Minden érdekelt bennünket, amit nagyanyáink átéltek. Abból is mindenekelőtt az, hogy hogyan élték meg belsőleg, lelkileg, érzelmileg azt, ami nőként megtörtént velük. Nem tükröt akarunk felmutatni, hanem egy emancipációs fejlődésvonalat megrajzolni a szlovákiai magyar környezetből” - mondta már a próbák tapasztalatából is kiindulva Derzsi Réka. A különleges előadás díszletét Németh Krisztián, kosztüméit Martin Hrca tervezi. (tébé) Szarka Gyula 60 - életműkoncert Nádszeg. „Úgy gondoltam, a születésnapomat azzal ünneplem, amit a legjobban szeretek: zenével, családdal, barátokkal és a közönségünkkel. Eljátsszuk a kedvenc dalaimat az elmúlt évtizedekből, és egy jó nagyot zenélünk” - a Kossuth-díjas Szarka Gyula ezekkel a szavakkal invitálja jubileumi koncertjére a közönséget a Facebookon. Az életműkoncert első helyszíne a Nádszegi Kultúrház lesz. A koncerten, mely május 14-én, szombaton 19 órakor kezdődik, a következő zenészek lesznek Szarka Gyula társai a színpadon: Varga Bori - szoprán szaxofon, Jelasity Péter - altszaxofon, Nagy Szabolcs - billentyűs hangszerek, Bese Csaba - baszszusgitár, Varjú Attila - dobok ésGsiba Juli - ének. Az este folyamán vendégművészként Kisfaludy Zsófia, Vadkerti Imre és Pelsőczy László is színpadra lép. A belépés díjtalan. A Ghymes együttes alapító tagja szólókarriert is épít a zenekarral párhuzamosan, és színdarabokhoz is ír zenét. Legutóbbi szólóalbuma tavaly jelent meg Ének a konyhából címmel. (k) Kilo Krisztina és Derzsi Réka törnek előtérbe a Szemtől szemben / Zoci voci című kétnyelvű színpadi előadásban, melyről összegezve elmondható: sajátos színpadi nyelven közölt nemzedéki vallomás a (Ján Dobrlk felvétele) nemzeti kisebbségben megélt női sorsról. Kilo Krisztina egy lapunkban megjelent korábbi interjúban így fogalmazta meg ennek az előadás-
