Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-12 / 109. szám
www.ujszo.com SZALON 2022. MÁJUS 12. 51 TARCA A SZALONBAN Bartalos Tóth Iveta Dani A dobozokon és bőröndökön áthajolva végre sikerült becsuknia az ajtót. Ismerősen nyúlt a nyolcas gomb után, megnyomta, majd miután a lift elindult, végig az ajtóra meredt, egészen a megérkezést jelző huppanásig. Kárpittisztítást vállalunk. Háromszobás lakást vennék ebben a lépcsőházban. Szerető társat keresek, olvasta a lift falára felragasztott hirdetéseket. Ica a hatodikról, mindig is kurva voltál, írta valaki az utóbbira fekete filctollal. Persze minden sokkal egyszerűbb lett volna, ha a kis kertes házában marad, de akkor sose derült volna ki, kinek volt igaza annak idején. Szülei egykori hálószobájában pakolta le Lara holmiját, a padlót kartonlapokkal takarta le. Nem a lakást féltette, az két éve szinte ugyanolyan állapotban volt, ahogy a hagyatéki tárgyalás után átvette. Húsz év után akkor lépett be először a barna műbőr borítású ajtón. Aznap esett odakinn, a vizes esernyőt és a kabátját apja kedvenc mustátszínű bársonyfotelébe dobta. A vastag textil mohón nyelte a vízcseppeket. Miután megszáradt, nagy sötétbarna folt maradt rajta. Tűsarkú cipője megcsúszott a lakkozott parkettán, hosszan felszántotta a fényezést. Sok a virág, jegyezte meg magában, majd hagyja őket szép sorban kipusztulni. Hagyta. A régi ruhákat az utcai kukába dobja, ami elmúlt, elmúlt, nem kell neki több esélyt adni. Nem adón. Péntek délután kettőkor befejezte a munkát az iskolában, majd a megegyezett címen átvette a kiskutyát a tenyésztőtől. A hátsó ülésről óvatosan kiemelte a kutyahordozót, felvonó, nyolcas gomb, Ica a hatodikról még mindig kurva volt. Lara a hordozó hátsó felében bújt meg. Csak miután letette a szobában és kinyitotta a rácsos ajtaját, merészkedett kijjebb. Kis barna orrát kidugta, körbeszaglászott, lassan kilépett a kartonpapírral borított padlóra. Fél méter után megállt, majd reszkető lábakkal pisilni kezdett. A régi ágyában feküdt, a beszűrődő utcai fény megvilágította a falra ragasztott képet. Ránézett, újra tízéves volt. A könyvtárból kikölcsönözte a labradorokról szóló összes könyvet. Heteken keresztül csak olvasott, hogy bizonyítsa, felkészült gazdája lenne egy kiskutyának. Nem, mondta az apja a mustárszínű fotelében ülve. Kövér hasán reszketve kapaszkodtak a megsárgult gombok a gomblyukakba. Talán az anyja is ott állt a fotel mellett. A döntésük gyors volt, a felkészült érvelés sem segített. Szerintük egyszerűen nem egy nyolcadik emeleti panellakásba való egy harminckilós kutya, felelősségteljes szülők nem támogathatják a a gyerekük ilyen bolond ödetét. Felelősségteljes, visszhangzott a szobában. A háta mögött a jobb mutatóujja körmével véresre vakarta a bal öregujján a bőrt. A könyveket visszavitte a könyvtárba, a zsebpénzéből pedig kifizette a büntetést a hiányzó oldal miatt, amelyen egy barna labrador képe volt látható. Szépen mutatott az ágya fölött a falon, ahová ragasztotta. A kutya a szomszéd szobában sírt. Percekre, fél órákra sikerült őt megnyugtatnia, majd kezdődött minden elölről. A fáradtságtól teljesen kimerülve áthozta a saját szobájába, kis kifli, nagy kifli, így ébredtek reggel a falra ragasztón barna labrador képe alatt. Első állatorvosi ellenőrzésükön az orvos elmondta, milyen tápot, vitamint ajánl, mekkora a mozgásigénye egy labradornak, hány hónaposán melyik oltást kell megkapnia, mikor kaphat chipet. Sokat és aktívan kérdezett tőle, élvezte, hogy díjazza az érdeklődését.- Örülök, hogy ilyen jó helyre került a kutyus. Ezt a prémium minőségű tápot is azért mertem ajánlani a kínálatunkból, mert látom, mennyire fontos önnek a kutyája jóléte. Mint felelősségteljes gazdival szeretném egyeztetni azt is, mikorra tervezhetjük be a kutyus ivartalanítását. Zavartan bólogatott. Felelőségteljes, pattant vissza az ismerős szó a falakról. Lara fájdalmas nyüszítésbe kezdett. A számlát rendezte a recepcióssal, a kutyatáp árának hallatán kisebb sokkot kapott.- Augusztus 24. Hamarosan találkozunk! - mondta az asszisztens mosolyogva. Larát egy bio kutyakeksszel jutalmazta meg. Ő a jobb mutatóujjával a bal hüvelykujját kereste. A napok furán teltek. Összekuporodva feküdt a régi ágyában. Lara a szomszéd szobában maradt. Nem böködte puha rózaszín orrával, hogy mellé kuporodhasson. A grammra kimért méregdrága kutyatápot a táljában hagyta. A bejárati ajtó melletti tükröt gondosan kerülte a tekintetével, ahogy elindult. Lefelé nézett, közben a kutyát próbálta kihúzni a nyolcadik emeleti lakás ajtaján. Ellenállt. Próbálkozott. Fél óra múlva már a klinikán várakoztak. Lara a lábánál ült. A nevén szólította, elfordult. A fejét a fal felé fordította. Pont úgy. A fal fehér volt. Pont olyan. A műtőben egy fém műszert ejthettek le. Összerezzent. Újra látott maga előtt mindent, a zöld köpenyt, az erős fényeket, az altatómaszkot az orvos kezében, tompulni kezdett a világ, minden egyre hátrébb lépett, és ő csak azt hallotta: Felelősségteljes, felelősségteljes! Hirtelen megrántotta a pórázt és futni kezdett. Kifutott a váróteremből, át az úton, egy piros Clio épp hogy csak lefékezett és rájuk dudált, „Kurva anyád”, ordította a sofőr, de ő rá se nézett, csak rohant keresztül a parkon, át a fák között. Nem látott sokat, csak a keskeny ösvényt, mindig csak egy métert, majd még egyet. Egyszer csak megállt, levegőért kapkodott. Ránézett a kutyára, az felugrott a derekáig és lihegve ölelte őt két mellső lábával. Ö csak sírt, újra tizenkilenc éves volt, ott állt az apja mustárszínű fotelével szemben, felelőtlen, mondta az apja, a hangjától táncolni kezdett a csillár, Robi lent várta a ház előtt egy virágcsokorral a kezében, otthagyja az egyetemet és dolgozik, szipogta, a jobb mutatóujja körmével a bal öregujján a bőrt vakarta, ez nem felelősségteljes döntés, kiáltotta az apja, a megszédült lámpa egyik üvegrózsája a földre esett és széttörött, egy árnyék megmozdult a virágmintás tapéta előtt, partvist hozott és felsöpörte a szilánkokat, ő a szobájába futott, az ágyán öszszekuporodva zokogott hangosan, kinyílt az ajtó, odanézett, biztos csak a huzat, gondolta, majd az ajtó hallkan visszacsukódott. A virágcsokrot reggel az utcai kuka mellett a földre dobva találta meg. Jobb kezével a kutyát szorította, bal kezét a hasára tette. Felelősségteljes? — Dani! így hívták volna. Dániel. Leleplezést ígér, keveset nyújt az új Marilyn Monroe-film- Maga boldog?- Boldogság... Tudja bárki is, hogy mi az? Az idézett párbeszéd a legendás filmcsillag, Marilyn Monroe és egy őt kérdező riporter között folyt. A színésznő a tőle megszokott mosollyal, majd hirtelen elkomoruló tekintettel válaszolt. Meglepően nyűt és őszinte pillanat volt. Az összeesküvés-elméletek híveinek egyik kedvenc témája Monroe halála, csakúgy, mint egyik szeretőjéé, John Fitzgerald Kennedyé (vagy a néhai Lady Dianáé - és még folytathatnánk a sort). Ebben a történetben bármi elképzelhető, ahogy annak az ellenkezője is, és vajmi kevés esély van arra, hogy valaha is megtudjuk az igazat. Mindenesetre a Netflixen nemrég bemutatott, The Mystery of Marilyn Monroe: The Unheard Tapes (A Marilyn Monroe-rejtély: az eddig nem hallott kazetták) című dokufilm elvileg azt ígéri, itt és most közelebb kerülünk a valósághoz. Ami annyiban eleve csúsztatás, hogy a film alapjául szolgáló kazettákon elhangzottakról a felvételek tulajdonosa, az egykori újságíró, Anthony Summers már írt egy könyvet Goddess: The Secret Lives of Marilyn Monroe címmel. Hogy mi a konklúzió, azt egy ajánlóban nem ildomos lelőni, pláne, hogy a könyv magyar fordításban nem jelent meg. Amit a dokutól viszont egyértelműen kapunk: olyan egykori hollywoodi nagyságok hangját és elbeszélését Marilyn életéről, jelleméről és utolsó éjszakájáról, mint Jane Russell (aki az 1953-ban bemutatott, Szőkék előnyben című moziban játszott együtt Monroe-val) vagy a két neves rendező, Billy Wilder és John Huston. Megszólal továbbá a filmcsillag pszichiáterének a családja: a doktor a kazetták felvételekor, azaz a nyolcvanas években már nem élt, de felesége és gyerekei is gyakran töltöttek el napokat Marilyn társaságában. Velük beszélgetett hosszú időn át, főleg telefonon Anthony Summers, aki egyben a film narrátora. Mint mondja, őt sem hagyta nyugodni a sztár hirtelen halála, és fejébe vette, hogy kideríti az igazságot. Maradjunk annyiban, a saját verDOKUMÁNIA zióját kialakította, de bizonyosságot így sem nyert arról, mi történt pontosan 1962-ben az augusztus 5-ére virradó éjszakán. Nyilván nem meglepő, hogy a Kennedyk szerepe meghatározó a filmben, csakúgy, mint Marilyn Monroe életében. A közismert viszony ellenére azonban elsősorban nem JFK áll a fókuszban, hanem Bobby, vagyis Robert F. Kennedy, aki a legfőbb ügyész tisztségét töltötte be testvére elnöksége alatt. (A Kennedy család élete is tragédiákkal tarkított, a fivérek merénylet áldozatai lettek, de a családban számos további tragikus haláleset is történt.) A film „leleménye”, hogy a ka-Az összeesküvés-elméletek híveinek ma is kedves témája a filmcsillag halála (Fotó: Netflix) zettákon megőrzött hangokhoz színészek kölcsönzik az arcukat, régi időket idéző képi világban, retró bútorok között „tátogják el” a szöveget. A kamera nem közelít nagyon rájuk, legfeljebb egy-egy részleten időz el, így elkerülhető, amitől tartani lehetett: hogy inkább lesz nevetséges ez a megoldás, mintsem megrázó. Ténylegesen azonban nem lesz megrázó a végeredmény, sőt, a túlzottan is spekulatív és szenzációhaj hász hangok erősödnek fel. A film több pontján maga a narrátor-újságíró ismétel el szaftos pletykákat idéző kifejezéseket, egyenként, egymás után, nyomatékosítva a tragikus sorsú filmcsillag életének pikáns részleteit. A kitűzött célhoz pedig nem igazán jutunk közelebb. Van felelős? Meggyilkolták? Köze volt a halálához annak a személynek, akivel az utolsó óráit töltötte? Az úgynevezett oknyomozás - néhány kisebb részlettől eltekintve - inkább csak dagonyázás egy szomorú és rövid életben. Herczeg Szonja A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina. E-mail: kristina.lakatosova@ujszo.com . Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., Új Szó - Szalon, P. 0. BOX 222, 830 00 Bratislava 3
