Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-12 / 109. szám
10! HASZNOSTANÁCS 2022. május 12. | www.ujszo.com Hivatali teendők elbocsátás esetén Ha gyanús a felmondólevél, kérjük ki egy jogász véleményét! (Shutterstock-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Az ukrán-orosz háború és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók negatív hatással vannak számos cégre ás a munkaerőpiacra, szakértők szerint akár tömeges elbocsátásokra is lehet számítani. A munkahely elvesztését sokan tragédiaként élik meg, aminek következtében néhányan hajlamosak elfeledkezni hivatalos teendőikről is, ráadásul szorult anyagi helyzetbe is kerülhetnek. Nehéz időszak vár a munkaerőpiacra: van, ahol csak bizonyos korlátozásokat, csökkentett munkaidőt, esetleg néhány hetes kényszerszabadságot vezetnek be, egyes cégek azonban teljesen bezárhatnak, egyik napról a másikra felmondhatnak az alkalmazottaknak. Néhányan, amikor kézhez kapják a felmondólevet, annyira meglepődhetnek, hogy ámulatukban szinte gondolkodás nélkül elfogadják a munkaadó által felkínált megállapodást. Nem árt az óvatosság Mielőtt azonban bármit is aláírunk, figyelmesen olvassuk el, és ha valami gyanús, vagy nem értjük, szükség esetén ne féljünk kikérni egy jogász véleményét! Ragaszkodjunk a felmondási időhöz, a végkielégítéshez, valamint a megmaradt szabadnapok kimerítéséhez vagy kifizetéséhez! Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a munkaadónak ki kell állítania egy dokumentumot a munkaviszony megszüntetéséről, a cégnél töltött időről és a havi fizetésről - ezekre az igazolásokra szükség lesz a következő munkahelyen, a munkaügyi hivatalban, később pedig a nyugdíj intézésekor is. A munkaadó nem köteles, de a távozó alkalmazott kérésére kidolgozhat róla véleményt és ajánlást az esetleges új munkaadó számára. Munkaügyi hivatal A munkaviszony megszűnése után nem kötelező, de tanácsos jelentkezni a munkaügyi hivatalban - ha nincs esély belátható időn belül ismét elhelyezkedni, az álláskeresőnek érdemes regisztráltatnia magát, anyagilag ez jobban megéri. A következő iratokra van szükség: személyazonossági igazolvány és egy igazolás - például a munkaviszony megszüntetéséről kötött megállapodás - a régi munkaadótól, hogy pontosan mikor fejeződött be a munkaviszony. Szokták kérni a végzettségről szóló okmányt is - érettségi bizonyítványt, oklevelet stb. -, valamint egy jövedelemigazolást, bár ez utóbbit utólag is le lehet adni. Aki nem megy el a hivatalba, az önkéntes munkanélkülinek számít, és ilyen esetben a kötelező egészségbiztosítást saját magának kell fizetnie. Ha regisztráltatja magát a munkaügyi hivatalban, amíg szerepel a nyilvántartásban, az egészségügyi biztosítását az állam téríti. Aki a munkaviszony megszűnésétől számított 7 napon belül megy a hivatalba, azt az elbocsátás napjától, azaz visszamenőleg is beírják a jegyzékbe. Aki egy hétnél később jelentkezik, az a kérvény benyújtásának napjától kerül a listára, és az egészségbiztosításában hézag keletkezik. Mivel nálunk mindenkinek a születésétől fogva kötelezően rendelkeznie kell egészségbiztosítással, az elmaradt - akár csak egy-két napi - biztosítási díjat utólag is behajtják, az esetleges büntetőkamatokkal együtt. Szociális biztosítás Az egészségbiztosítástól eltérően a társadalombiztosítás nem kötelező. Vagyis, ha valaki méltóságán alulinak érzi, hogy jelentkezzen a munkaügyi hivatalban, és inkább önkéntes munkanélküli lesz, a Szociális Biztosítóval szemben nincs semmilyen kötelezettsége, nem muszáj társadalombiztosítást kötnie, de nem is nyújthat majd be semmilyen igényt, és később ezt az időszakot nem veszik figyelembe a nyugdíjkérelme elbírálásakor. Aki akar, köthet önkéntes biztosítást, ez esetben mindenki maga döntheti el, milyen kivetési alapból számolják ki a havonta fizetendő járulékokat. Munkanólküli-sególy A munkanélküli-segélyt nem kezdik el automatikusan folyósítani, miután valaki bejelentkezik a munkaügyi hivatalban, a támogatást külön kell kérnie a Szociális Biztosítótól. A támogatásra az a személy jogosult, akinek az elmúlt 3 évben legalább 2 évig volt társadalombiztosítása. A támogatást 6 hónapig folyósíthatják. Aki meghatározott időre szóló szerződés alapján dolgozott, annak az elmúlt 4 évben legalább 2 évig kellett fizetnie a járulékokat, és akkor 4 hónapig számíthat a segélyre. Aki táppénzt, ápolási díjat, anyasági támogatást vagy gyest kap, nem jogosult rá. A gyermekgondozási szabadságról visszatért és azonnal elbocsátott anyukának akkor jár segély, ha az anyasági szabadságot megelőző 3 évben legalább 2 évig volt társadalombiztosítása. A munkanélküli-segély pontos öszszegét az utóbbi három évben folyósított fizetés alapján számolják ki: az átlag bruttó bér 50 százaléka. 2022 első felében a napi kivetési alap maximális összege 74,4987 euró, vagyis egy 31 napot számláló hónapban a segély legfeljebb 1154,80 euró lehet, egy 30 napot számláló hónapban pedig 1117,50 euró. (sza) Munkaviszony vagy magánvállalkozás? Barátommal szobafestőként dolgozunk Pozsonyban, egy kisebb építőipari cégben. Nemrég azzal jött a cég tulajdonosa, hogy váltsuk ki a vállalkozói engedélyünket, mert úgy jobban járunk, mintha továbbra is alkalmazottak lennénk, több pénzünk lesz, különben nem változik semmi, továbbra is számít ránk, mert sok a megrendelése. Nekünk viszont megfelel a munkaviszony, nem szeretnénk a bizonytalanba belevágni, ezért jó lenne tudni, mik az előnyei és hátrányai annak, ha munkaviszonyban vagyunk, vagy ha magánvállalkozóként dolgozunk. Ma már az emberek jövedelemszerzésének egyre változatosabb formáival találkozunk. Legtöbben ugyan még mindig munkaviszony keretében tesznek szert jövedelemre, ám egyre elfogadottabb az ún. egyéni, vagyis magánvállalkozás. Olvasóink gyakori dilemmát vetettek föl, mégpedig azt, hogy mi az előnyösebb jövedelemszerzési forma: a Munkatörvénykönyv által szabályozott munkaviszony, vagy a magánvállalkozásról szóló törvényben meghatározott magánvállalkozás. Természetesen mindkét jogviszonynak van előnye és hátránya is, a továbbiakban csak a legjellemzőbb általános eltéréseket vázoljuk. A munkaviszony legfőbb jellemzője, hogy biztonságot nyújt az alkalmazottnak. A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között jön létre. E kapcsolat alapja a felek jogait és kötelességeit magába foglaló írásos munkaszerződés, amely kötelezően tartalmazza, ezáltal szavatolja a munkabér magasságát, a szabadság pontos terjedelmét, a felmondási lehetőségeket, azok határidejét stb. Ezzel ellentétben, akinek van megfelelő szaktudása és némi üzleti tőkéje, s vállalja a kockázatot, egyéni vállalkozóként folytathat jövedelemszerző tevékenységet, ha kiváltja magánvállalkozói engedélyét. A magánvállalkozó az engedélyben IFJ. MÉSZÁROS LAJOS JOGÁSZ VÁLASZOL íáS Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az aniko.szentgali@ujszo.com e-mail-címre küldhetik. meghatározott tevékenységeket végezheti akár a volt munkáltatójának is, aki ez esetben a megrendelő, miközben az ilyen együttműködés formája nincs pontosan megszabva - lehet ún. megbízói szerződés, együttműködési szerződés, de akár egy megrendelő ív is. Ám amíg a munkáltató kizárólag a törvényben felsorolt okokból mondhat fel alkalmazottjának, a megrendelő egyszerűbben szüntetheti meg együttműködését a magánvállalkozóval, és nem is kell fizetnie ún. lelépőt, ami az alkalmazottnak járna. A munkaviszonyban lévő alkalmazott helyett a munkáltatónak kell fizetnie az egészségügyi és társadalombiztosítási járulékokat, a munkanélküli és más alapokba a juttatásokat, a magánvállalkozó viszont saját maga köteles fizetni ezeket. Általában igaz, hogy az egyéni vállalkozó számláján több pénz forog, mint az alkalmazott kezében, ám a kérdés az, hogy milyen öszszeg marad a magánvállalkozónál adói és egyéb járulékai megfizetése után. Említést érdemel a munkaviszony és a magánvállalkozás között a kárfelelősség terén létező különbség is. Míg a munkavégzés során okozott kárért az alkalmazott a Munkatörvénykönyv megfelelő szakaszai értelmében legfeljebb négyhavi munkabére magasságáig felel (még ha magasabb is az általa okozott kár), a magánvállalkozó az ilyen esetleges kár teljes magasságáért felel. Végezetül le kell szögezni, hogy annak meghatározása, hogy adott esetben melyik jogviszony előnyösebb, nagyon individuális, és akár egészen speciális részletektől is függhet, mint pl. a munkavégzés helyére történő utazás költségeinek esetleges térítése, a befizetett járulékok ellentételezése, a későbbi nyugdíj magassága stb. Szociális segély anyagi szükséghelyzetben A csökkentett óraszámban és csökkentett fizetésért dolgozók vagy a munkanélküli-segélyből tengődőkés családjuk komoly megélhetési problémákkal küszködhetnek, és anyagi szükséghelyzetbe kerülhetnek. A rászorulók a szociális ügyi hivataltól igényelhetnek szociális segélyt. A hivatal előbb megvizsgálja az igénylő jogosultságát. Az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladhatja meg a létminimum összegét, ami jelenleg egy felnőtt személy esetében havonta 218,06 euró. A következő, egy háztartásban élő személyek jövedelmét veszik figyelembe: férj és feleség, a szülők és a velük élő kiskorú gyermekek, valamint az a 25 évesnél nem idősebb gyermek, akinek nincs jövedelme. Továbbá, leltárba veszik a közösen elbírált összes személy tulajdonát. Ha kiderül, hogy az igénylőnek és családjának van „fölösleges” vagyona, aminek az értékesítésével javíthatnak a helyzetükön, a segélyt elutasítják. Azt is megvizsgálják, az igénylő próbált-e saját magán segíteni, kihasználta-e az összes rendelkezésre álló lehetőségek benyújtotta, érvényesítette-e valamennyi lehetséges igényét. Idősek esetében például megnézik, próbálta-e intézni a nyugdíjaztatását, a kisgyermekes édesanyának folyósítanak-e anyasági támogatást, gyermekgondozási segélyt, az elvált édesanya intézte-e a tartásdíjat, stb. A segély alapösszege egy személy számára 68,80 euró, egy pár számára 119,60 euró. Ha egyedülálló személynevei 1^1 gyereket, 130,90 euróra számíthat, párok ilyen esetben 179,00 eurót kaphatnak. Aki egyedül nevel négynél több gyermeket, 190,20 euróra jogosult, ha pedig egy pár gondoskodik négynél több gyermekről, 241,30 eurót hagyhatnak jóvá számukra. Ezen kívül a háztartás minden tagjának megítélhető védelmi hozzájárulás. 70,40 euróra jogosult az, aki kedvezőtlen életkörülményei miatt képtelen saját munkatevékenységével emelni a bevételeit. 38,70 eurós védelmi hozzájárulást hagyhatnak jóvá annak, akinek több mint 30 napja nagyon rossz az egészségi állapota, és 15,10 euró jár a terhes nőknek vagy 1 évesnél kisebb gyermeküket nevelő anyáknak. 19,30 euróval emelhetik a szociális segély összegét, ha az igénylőnek iskolába járó tanköteles gyereke van - az összeg fejenként, minden gyermek után jár. Ugyancsak intézhető lakásfenntartási támogatás, ami egytagú háztartás esetében 59,40 euró, többtagú háztartás esetében pedig 94,80 euró havonta. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: VÉDŐOLTÁSOK ■ KÖTELEZŐ, NEM KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT OLTÁSOK, MELLÉKHATÁSOK, AZ OLTÁS ELUTASÍTÁSA
