Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-11 / 108. szám

8 HÁBORÚ 2022. május 11. | www.ujszo.com Hiperszonikus rakéták Odesszára Joe Biden amerikai elnök aláírta a törvényt, ami lehetővé teszi, hogy azonnal, bármilyen ellentételezés nélkül, kölcsönadják a fegyvereket Ukrajnának (tasr/ap) RÖVIDEN Lengyel miniszterek a varsói incidensről Varsó. A lengyel belügyminisz­ter legálisnak nevezte a hétfői varsói oroszellenes tüntetéseket, és szerinte az azokon részt vevő ukrán nők indulatai érthetők, ugyanakkor Zbigniew Rau len­gyel külügyminiszter sajnál­kozását fejezte ki a tüntetésen történt incidens miatt. A tüntetők vörös festékkel öntötték le és fa­sisztának nevezték Oroszország varsói nagykövetét a lengyel főváros szovjet katonai temetőjé­ben rendezett megemlékezésen. Máriusz Kaminski lengyel bel­ügyminiszter viszont azt mond­ta, „azoknak az ukrán nőknek az indulatai, akiknek a férje a ha­zájuk védelmében bátran harcol, érthetők”. (MTI) Dól-Oszétia elnöke Oroszország mellett Chinvali. Alan Gaglojev 41 éves ellenzéki vezető nyerte az elnök­­választást a Grúziától 1991-ben fegyveres harc után de facto elszakadt „Dél-oszét Köztársa­ságban”. Gaglojev a a voksok 53,6%-ával aratott győzelmet a vasárnapi 2. fordulóban az ENSZ-államok túlnyomó több­sége által nem elismert terület eddigi elnöke, Anatolij Bibilov felett. Gaglojev „a dél-oszét nép évszázadok óta dédelgetett álmá­ról” beszélt, arról, hogy egyszer csatlakozhatnak az Oroszországi Föderációhoz tartozó Észak- Oszétiához. Mint mondta, en­nek feltétele, hogy Oroszország hajlandó felvenni Dél-Oszétiát. A Rosszija 24 hírcsatornának adott nyilatkozatában közölte, a „Dél-oszét Köztársaság” konzul­tációkat folytat Oroszországgal a csatlakozásról megtartandó nép­szavazás ügyében. (MTI) Átvette hivatalát Novák Katalin Budapest. Átvette köztársasági elnöki hivatalát Novák Katalin. Tegnap Áder János leköszönő államfő a Sándor-palota bejára­tánál fogadta az új köztársasági elnököt. Áder és Novák együtt vonult be az államfői reziden­ciába, majd együtt mentek be az elnöki irodába és léptek ki a Sándor-palota teraszára. Novák Katalint március 10-én válasz­totta meg köztársasági elnöknek az Országgyűlés, ünnepélyes beiktatása szombaton lesz, a rendezvény ökumenikus isten­­tisztelettel kezdődik. (mti) Ifjabb Ferdinand Marcos az új elnök Manila. Ifjabb Ferdinand Mar­cos nyerte meg a Fülöp-szigete­­ki elnökválasztást a kelet-ázsiai ország választási bizottságának nem hivatalos végeredménye alapján. A 64 éves ifjabb Fer­dinand Marcos, aki az ország 10. elnökének, az 1965 és 1986 között kormányzó Ferdinand Marcosnak az egyetlen fia, be­hozhatatlan előnyre tett szert, így az elnökjelölt ellenfelei már nem tudják megfordítani a vég­eredményt. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Washington. Legalább egy ember meghalt és öten megsebesültek a dél-ukrajnai Odesszát keddre virradóra ért orosz rakétatámadásokban. Joe Biden amerikai elnök alá­írta a törvényt, amivel gyor­sabban küldhetnek fegyvere­ket Ukrajnába. A litván kül­ügyminiszter úgy véli, hogy le kell váltani az orosz rezsimet, hogy vége legyen Oroszország fenyegetésének. Három darab Kindzsal típusú hi­perszonikus rakétát lőtt ki az orosz haderő az ukrajnai Odesszára éjsza­ka. Ez a második regisztrált eset, hogy az orosz haderő hiperszonikus rakétákat lő ki ukrajnai célpontokra, korábban egy lőszerraktárat semmi­sítettek meg egy Kindzsal rakétával. Ukrán források azt állítják, hogy az oroszok civil turisztikai célpontokat lőttek, összesen öt épületet megsem­misítve, köztük egy bevásárlóköz­pontot. Oroszbarát források szerint a rakéták azokat az épületeket találták el, melyekben az amerikai M777-es vontatott tarackok kezelőszemély­zete és az őket kiképző szakembe­rek tartózkodtak. Odesszát épp ak­kor bombázták az oroszok, amikor Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is a városban tartózkodott. Az orosz erők az elmúlt napokban Ukrajna délkeleti részén (a már elfog­lalt Herszon megye területén) vonták össze csapataikat annak érdekében, hogy összeköttetést alakítsanak ki a Donyec-medence Moszkva-barát milíciák ellenőrizte területei és az Jelentősen nőtt Finnország­ban a NATO-csatlakozást tá­mogatók száma Oroszország ukrajnai hadművelete nyo­mán. A svéd védelmi minisz­ter szerint a NATO-csatlako­­zás megerősítené az északi régié védelmi képességeit. Helsinki/Stockholm. Az Yle finn közszolgálati televízió megbízásá­ból elvégzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek több mint háromnegyede, vagyis 76 százaléka - pártpreferenciáktól, valamint tár­sadalmi és korcsoportoktól függet­lenül - támogatná az eddig semle­ges státuszú ország csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez. A meg­kérdezettek 12 százaléka ugyanak­kor továbbra is ellenzi az elképzelést, Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím félsziget között. A műveletek elérték a harcoktól eddig viszonylag megkímélt, az ukrán-román határ­tól 200 kilométerre fekvő Odesszát is. Az orosz haderő összes irányított rakétájának már mintegy felét ellőtte Ukrajnában, viszont van képességük még újakat gyártani - állítja az ukrán védelmi minisztérium. Kijev szerint körülbelül további 2000 ilyen fegy­verük van még. Gyorsabban jön a fegyver Ellátta kézjegyével Joe Biden ame­rikai elnök az ukrán demokrácia vé­delmében hozott 2022-es kölcsönbér­leti törvényt, amely megkönnyíti, hogy az Egyesült Államok katonai felszereléseket küldjön Ukrajnába. Biden megerősítette, hogy az Egye­sült Államok továbbra is támogatja az ukránokat, akik „az országukért és 11 százalék pedig bizonytalan volt a kérdésben. Egy, márciusban elvég­zett közvélemény-kutatás még 62 százalékos támogatottságot jelzett az esetleges NATO-csatlakozáshoz. Tytti Tuppurainen finn Európa-ügyi miniszter országa NATO-csatlako­­zásáról beszélt a CNN-nek. Elárul­ta, hogy a döntés még nem született meg, de a nemzet valószínűsíthető csatalakozását „természetes válasz­nak” tekinti Oroszország ukrajnai háborújára, továbbá reméli, hogyha országa valóban jelentkezik az euro­­atlanti katonai szövetségbe, hogy „a ratifikációs folyamat a lehető legrö­videbb lesz”. Sauli Niinistö finn el­nök várhatóan csütörtökön vélemé­nyezi az esetleges NATO-tagságot, amelyet várhatóan Sanna Marin mi­niszterelnök nyilatkozata követ. demokráciájukért harcolnak Putyin kegyetlen háborújával szemben”. A szakértők szerint a jogszabály a második világháborús úgynevezett kölcsönbérleti program újraindítását jelenti, amely akkor hozzájárult a ná­ci Németország legyőzéséhez. A tör­vény lehetővé teszi az USA számára, hogy katonai felszerelést kölcsönöz­zön vagy lízingeljen Ukrajnának, il­letve más kelet-európai szövetséges országoknak. Biden a múlt héten be­jelentette, további 150 millió dollá­ros katonai segélyt küld Ukrajnának. Biden a napokban az eddigi amerikai katonai segély több mint tízszeresét, 33 milliárd dollárt kért a kongresz­­szustól Ukrajna támogatására. Putyinékat le kell váltani Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerint Putyin el­nök május 9-i, a győzelem napja al­kalmából tartott beszéde alulmúlta a várakozásokat, a borús arckifejezé­sekből pedig látszott, hogy Oroszor­szág ukrajnai hadjárata nem sikeres. A külügyminiszter szerint viszont egy sebzett Putyin talán még veszé­lyesebb is lehet, ezt pedig csak úgy lehet elhárítani, ha megfosztják őt a hatalomtól. Landsbergis úgy fogal­mazott, amíg a mostani rezsimet le nem váltják, a környező országok mindig veszélyben lesznek, hozzáté­ve, teljes rendszerváltásra van szük­ség, nem elég Putyint és a belső körét leváltani. A litván külügyminiszter emellett megköszönte a segítséget, melyet a NATO-s szövetségeseik felajánlot­tak nekik és a szövetség keleti hatá­rán fekvő többi országnak, de megje­gyezte, ennél többre lesz szükségük. Az északi régió védelmi képes­ségei megerősödnének, ha Svéd­ország és Finnország csatlakozna a NATO-hoz, mert a szövetség ke­retein belül lehetővé válna a közös védelmi tervezés - jelentette ki Pe­ter Hultqvist svéd védelmi minisz­ter. A kormányzó szociáldemokrata párt politikusa hozzátette: ha a két ország csatlakozik az észak-atlanti szövetséghez, akkor támaszkodhat­nak egymás erősségeire, és teljesen kiegészíthetik egymást. A szociálde­mokraták május 15-én döntenek ar­ról, hogy módosítanak-e évtizedekre visszanyúló, hagyományos politiká­jukon, amely szerint ellenzik Svédor­szág NATO-tagságát. Ha a módosítás mellett döntenek, akkor Stockholm szinte biztosan kérni fogja felvételét a harminc országból álló szövetségbe. A propaganda új frontjai Az ukrán hírszerzés szerint a há­borúban elszenvedett „katasztrofá­lis veszteségek” miatt a Kreml meg­változtatja a propaganda üzeneteit. A Kreml által irányított média úgy kezdte el bemutatni a háborút, mint Moszkva konfrontációját az Európai Unió és aNATO-tagállamokkal. Ez­zel az ukránok szerint már igyekez­nek felkészíteni az orosz átlagembert a vereségre. „Csökkenti a szégyenér­zetet, ha egy erősebb ellenféllel szem­ben veszítünk” - olvasható az ukrán védelmi minisztérium Facebookon közzétett bejegyzésében. Putyin má­jus 9-én, a moszkvai Vörös téren el­mondott beszédében azt emelte ki, hogy Ukrajna „folyamatosan kap modern fegyvereket” a NATO-tag­­államoktól. Egyébként nem várt eseményt hozott Oroszországban a győzelem napja: hétfőn Putyin ellen fordult az orosz propagandagépezet zászlóshajójának néhány szerkesztő­je. A Lenta.ru-n olyan cikkek jelen­tek meg, amelyek Vlagyimir Putyint szánalmas diktátornak nevezik, és a távozását követelik. A lapot nem hackertámadás érte, a szerzők ugyan­is névvel vállalták azt, amit írtak. Jóval több civil halott Akár több ezerrel is magasabb le­het az ukrajnai háború civil áldoza­tainak száma a hivatalos becslések­nél -jelentette ki az ENSZ ukrajnai emberi jogi missziójának vezetője. „Az orosz támadás kezdete óta mos­tanáig összesen 7061 civil áldozatról tudunk, 3381 halottról és 3680 sebe­sültről, de a valódi számok ennél ma­gasabbak, s azon dolgozunk, hogy minden esetet dokumentáljunk” - fo­galmazott Matilda Bogner. Elmond­ta: munkatársaiknak Mariupolban van a legnehezebb dolguk, a hóna­pokon át ostrom alatt álló dél-uk­rajnai városba ugyanis még mindig nehezen tudnak bejutni, s így hite­les adatgyűjtésre sincs lehetőségük. Hozzátette, hogy országszerte renge­teg épület megsemmisült vagy meg­rongálódott, a többi között legalább 50 keresztény, zsidó és iszlám ima­hely. Hangsúlyozta, folyamatosan érkeznek a szervezethez nemi erő­szakról szóló jelentések, a szexuális bűncselekmények áldozatai között fiúk és férfiak is vannak. Az ukrán parlament emberi jogi biztosa, Ljud­­mila Deniszova azt mondta, az orosz erők már több mint egymillió ukrán állampolgárt, köztük mintegy 200 ezer gyereket hurcoltak el Oroszor­szágba. (MTI, Portf. 24.hu, Tx) Svédország és Finnország a ter­vek szerint most, májusban hoz ösz­­szehangolt döntést a NATO-csat­­lakozási kérelméről, reagálva az Ukrajna elleni orosz hadművelet­re. Jens Stoltenberg, a NATO fő­titkára a múlt héten Brüsszelben biztosította a két országot arról, hogy felvételük gyorsan megvaló­sulhat. A két skandináv ország csat­lakozását mindazonáltal minden NATO-tagállamnak jóvá kell hagy­nia. Az északi országok közül Dá­nia, Norvégia és Izland már tag­jai az észak-atlanti szövetségnek. Moszkva „komoly következmé­nyekkel”, köztük nukleáris fegy­verek Kalinyingrádba telepítésével fenyegetődzött arra az esetre, ha Svédország és Finnország csatla­kozik a NATO-hoz. (mti. 24 hu) Egy szálloda romjai Odesszában az éjszakai csapás nyomán. Hiperszonikus rakétákkal pusztítják az oroszok a polgári létesítményeket. (tasr/ap) Egyre biztosabb a finn és a svéd NATO-tagság

Next

/
Thumbnails
Contents