Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-11 / 108. szám
4 I RÉGIÓ 2022. május 11. | www.ujszo.com Helyükön a nagytárkányi ólomablakok Az ablakok darabontként 4900 euróba, a hozzájuk készült tölgyfa keretek pedig egyenként 1600 euróba kerültek (A szerző felvételei) NÉMETI RÓBERT A nagytárkányi római katolikus templom megszépült, a neobarokk stílusú, gazdag történelemmel rendelkező épület ablakait a helyi közösség összefogásának köszönhetően díszes élomablakokra cserélték. A darabonként közel három méter magas mesterműveket egy encsi műhelyben készítették. A munkálatok összköltsége a 20 ezer eurét is meghaladta. NAGYTÁRKÁNY Akijárt már például a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban napközben, az biztosan megcsodálta azokat a gyönyörű, színesebbnél színesebb és bámulatra méltó részletességig kidolgozott alkotásokat, melyek az épület szinte minden egyes ablakában megtalálhatóak. Jó hír, hogy ezentúl már a bodrogközi Nagytárkány községben található római katolikus templom látogatói is hasonló látványban gyönyörködhetnek. Egy közösségi gyűjtésnek köszönhetően ugyanis a napokban ennek a templomnak az ablakait is ilyen díszes ólomablakokra cserélték. Az alkotásokat egy magyarországi házaspár, az encsi Megulesz-Schultz Ólomüvegmühely két szakembere, Magdolna és Gábor készítette, a káprázatos, több méter magas szerkezeteket az elmúlt napok folyamán építették be a templom falaiba. „Az ablakok elkészítése igazán hosszú folyamat volt, de ez nem újszerű, hiszen a méretektől függően szinte minden egyes ólomablak sokáig készül. Viszonylag könnyebb rész az ablakok leszállítása és behelyezése. A nagytárkányi templom esetében ez mindössze egy hétig tartott. Először a régi, egyrétegű, hőszigetelés szempontjából már korántsem megfelelő ablakokat kellett eltávolítani, majd azután kerültek be az újak. Egy tapasztalt csapattal dolgozunk úgy, hogy a falakat csak minimálisan kelljen megbontani” - közölte lapunkkal Schultz Gábor. Gazdag történelem Ahogy azt a hely római katolikus plébánostól, Weiszer Attilától megtudtuk, az ablakok cseréjére már nagy szükség volt, ugyanis a templom hatalmas, bár mindössze egyrétegű és nagyon régi ablakain át rengeteg hő szivárgott ki az épületből, és mivel a templomot folyamatosan, néha még a hűvösebb késő tavaszi és kora őszi hónapokban is fűtik, környezetvédelmi és gazdasági szempontból már nem feleltek meg a mai kornak. „A mai templom igazából annak az úgynevezett vízivárnak a helyén található, melyet egykoron a Tisza holtága mentén építettek. A várnak volt egy kiskápolnája is, melyet keresztelő kápolnaként ismernek a mai emberek. Miután a várat lerombolták, csak ez a kis szentély maradt meg, s egy jó ideig tulajdonképpen ez volt a helyiek szerény méretű temploma. A történelmi fejlődés során a 19. századtól kezdve - amikor elindult a polgárosodási folyamat - bevezették a patronátusi rendszert, majd a 19-20. század fordulóján a kápolnába gyönyörű ólomablakokat készítettek a helyiek a budapesti Róth Miksa üvegmester műhelyében. A kápolnát a 19. század közepén kibővítették, az úgynevezett keletelt részhez egy új hajót építettek, tulajdonképpen az épület ezen része képezi a jelenlegi templomot. Bár a templom a neobarokk építészeti stílus jegyeit viseli, az ablakai elég nagyok ahhoz, hogy ilyen díszes ólomüveglapokkal legyenen megszépítve” - nyilatkozta az Új Szónak a plébános. Szakrális üzenet Weiszer Attila mindezek mellett arra is rámutatott, hogy a templomok és más szakrális épületek falaiban látható ólomablakok igazából kívülről és belülről egyaránt gyönyörűek, de ahhoz, hogy megcsodálhassuk igazi szépségüket, be kell mennünk a templomba. „Ahhoz, hogy a teremtés szépségét és teljes színességét láthassuk annak az igazságnak a fényében, amelyik maga az Isten, az embernek be kell lépnie a templomba, hogy a lelki üvegablakként is titulált alkotásokon keresztül élvezhesse és láthassa az ember és az egyház közötti harmóniát. Míg az ortodox művészetben, teológiában az ikon tölti be az örökkévalóságra nyíló ablak szimbólumát, nálunk az ikon analógiájára az ólomablak, amelyen nemcsak a hit fénye, hanem a világot betöltő nap fénye is átragyog. A Szűz Máriát, Magyarok Nagyasszonyát, Szent Istvánt, Szent Erzsébetet és II. János Pál pápát ábrázoló alkotásokat egy hosszabb közösségi gyűjtésből befolyt pénzösszegből fedeztük, melyet egyébként nemcsak a hely egyházközösség tagjainak, hanem számos határon és tengeren túli barátunknak, tőlünk elszármazottnak, illetve az ittenieknek már többször is segítő kezet nyújtó Rózsa Lászlónak, a Váci Egyházmegyében szolgáló állandó diakónusnak köszönhetünk” - zárta Weiszer Attila nagytárkányi római katolikus plébános. Weiszer Attila, nagytárkányi római katolikus plébános (bal oldalt) és Schultz Gábor, az ablakokat készítő csapat egyik szakembere a templom előtt. Kisebb falu, mégis stabil alapiskola Jelenleg 117 tanulójuk van, sőt, eddig gyakorlatilag még sosem voltak 100- nál kevesebben (Az iskola felvétele) vataSőin Péter A Katona Mihály Alapiskola annak ellenére tud régóta egységes és egyenletes színvonalat képviselni, hogy egy viszonylag kis faluban, a bő 1100 fős Búcson működik. BUCS Habár a búcsi alapiskolát sem kímélte a koronavírus, Győző Andrea igazgató szerint jól vészelték át a járványidőszakot. A tananyaggal szerencsére nem nagyon maradtak el, s ha maradt is még bepótolni való, az szerinte kezelhető probléma. A Covid „hosszú” hatása máshol jelent gondot. „Érezhető, hogy nem olyan a teljesítményképességűk, mint a Covid előtti időszakban, de nem annyira vészes. Viszont a szociális problémák nagyon megmutatkoztak, zárkózottak lettek a gyerekek, nagyon nehéz őket újra közösségi életre szoktatni” - mondja az intézményvezető. Diákok, tanárok Búcson a tavaly év végi adat szerint 1130-an laknak. A hasonló nagyságú szlovákiai falvak közül sok helyen még iskola sincs, míg e Duna menti településen jelenleg 117 tanulójuk van, sőt, eddig gyakorlatilag még sosem voltak 100-nál kevesebben. 'A következő iskolaévben 7-18 fos osztályokkal számolhatunk, s a tendenciát erősitik majd a szeptemberi kis elsősök is, akik jelen állás szerint lien lesznek. Nem mindegyik diák búcsi ugyanakkor, „csupán” mintegy 80 százalékuk az - a többiek a környező településekről utaznak be, amelyben segítségükre van az intézmény iskolabusza is. 20 szakember felel a pedagógiai munkáért, akik között két pedagógiai asszisztenst és egy gyógypedagógust is megtalálunk. „Égyre több az integrált tanuló, s hozzájuk mindenképpen szükségünk van ezekre a szakemberekre” - mondja az igazgató. Egyikük egy EU-s projekt alapján dolgozik náluk, míg gyakorlatilag az állam biztosítja a másik szakembert. A gyógypedagógust pedig önerőből fizetik. Hét további munkatárs végzi a műszaki és az adminisztrációs feladatokat. „Az utóbbi időben elég sokan végeztek pedagógiát a faluból” - árulja el Győző Andrea. Emiatt az elmúlt bő évtizedben sok fiatal, helyi pedagógussal tudták megoldani a tanári kar utánpótlását. Fejlesztések, foglalkozások „Teljesíteni kell, hogy a szülő elégedett legyen” - állítja a nyilvánvalót az intézményvezető, ugyanis manapság minden iskolának kell valami „pluszt” kínálni a családoknak. Búcson több téren igyekeznek a szoros értelemben vett tananyagon túl mást is adni a gyerekeknek, kezdve a helyi természeti környezet ismeretétől a sportolási lehetőségen át a különféle kreatív foglalkozásokig. Két művészeti iskolával is együttműködnek, így a rajz, az ének vagy akár a zongorajáték is elsajátítható anélkül, hogy a távolabbi városokba kéne utaztatni a gyerekeket. Jól állnak szakképesítésből is, így például két kémia szakos tanáruk is van, míg máshol ez a szak hiánycikknek számít. A legkarakteresebb foglalkoztató szakkörüknek a Digitális FABrikáló Műhely számít, ahol eredetileg Lego-robotokkal foglalkoztak, de most már 3D-s nyomtatás, a cinezés vagy akár a hegesztés alapjai is a munka részét képezik. Ami az iskola finanszírozását illeti, Győző Andrea kiemeli a magyarországi támogatások szerepét. A Bethlen Gábor Alap segítségével fedték be az épület által közrefogott udvar egy részét, s így működtetik az iskolabuszt is, de más egyéb magyar forrásokból is sikerült szert tenniük kisebb-nagyobb fejlesztési hozzájárulásra. Szlovákiai oldalról inkább különböző cégeknél adódtak sikeres pályázataik, az állami felhívásokon kevésbé sikeresek, ám ez az igazgató szerint sokszor tanítási nyelvtől függetlenül igaz a dél-szlovákiai sáv iskoláira.
