Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-11 / 108. szám
KÖZÉLET www.ujszo.coml 2022. május 11. A lakosság ötödé digitális analfabéta A felmérés rámutatott, minél idősebb a válaszadó, illetve minél alacsonyabb az iskolai végzettsége vagy a szociális státusza, annál kisebb az esélye, hogy alkalmazkodni tud a modern digitális eszközökhöz (TASR-feivétei) BUGÁRANNA Pozsony. Bár a koronavírus-járvány következtóben egyre több ember kényszerült olyan online szolgáltatásokat igénybe venni, amelyek felhasználása korábban elképzelhetetlennek tűnt, az elmúlt két évben mégsem történt érezhető javulás a lakosság digitális készségeinek fejlesztése terén - derül ki az IVÓ társadalomkutató intézet legújabb felméréséből. Szlovákiában a felnőtt lakosság körében 2020 és 2022 között a digitális írástudás mindössze 2%-kal emelkedett. Azok aránya, akik rendelkeznek legalább alapvető digitális készségekkel 81%-ról 83%-ra nőtt. A közvélemény-kutatást februárban végezték, több mint ezer fő bevonásával. Az intézet munkatársai a Szlovák Telekommal és az Accenture társasággal közreműködve elsősorban arra voltak kíváncsiak, a világjárvány okozta változások milyen hatást gyakorolnak az emberek digitális tudására. Kiderült, a lakosok 58%-a a számítástechnika terén csupán alapismeretekkel rendelkezik. Ide tartozik például a számítógép, a mobiltelefon, az internet és a közösségi média használata. A megkérdezettek közel negyede mondta azt, haladó szintnek felel meg a tudása - például különböző programokat, alkalmazásokat vesz igénybe a munkavégzés során. A legmagasabb szintet azonban mindössze az emberek 2%-a éri el, ők már programozni, elemezni, modellezni, kutatni és alkotni is tudnak a modern eszközök segítségével. A nyugdíjasnak nehezebb A kutatás szerzői kiemelték, az elmúlt két évben, tehát a járvány idején nem történt jelentős előrelépés a lakosság adaptációjában a modern információs és kommunikációs eszközökhöz. Rámutattak, minél idősebb a válaszadó, illetve minél alacsonyabb az iskolai végzettsége vagy a szociális státusza, annál kisebb az esélye, hogy alkalmazkodni tud a modem digitális eszközökhöz. Másrészt, a regionális tényező szerepe egyre kevésbé tűnik fontosnak - a korábbi adatokhoz képest a kisebb települések és a nagyobb városok közötti különbség lényegesen csökkent. Táguló szakadék , ,A digitális gazdaság jelentősen befolyásolja az életünket és a digitális készségre irányuló elvárásokat, ami a munkaerőpiacon való elhelyezkedés egyik alapfeltétele. A becslések szerint a jövőben 10-ből 9 foglalkozáshoz legalább alapvető digitális készségre lesz szükség, de fokozatosan nő azon munkahelyek aránya is, ahol az alapszint már nem lesz elegendő. Elkerülhetetlen a befektetés a fiatal generáció oktatásába, vagy a munkavállalási korú lakosság életen át tartó tanulásába” - hangsúlyozta Anna Kanabová, az Accenture vállalat dolgozója. Figyelmeztetett, a kutatás szerint beigazolódott az ún. digitális szakadék tágulása, mely főként a szociálisan hátrányos helyzetű csoportokat érinti. „Célzott beavatkozás nélkül várhatóan növekedni fog ez a digitális szakadék” - tette hozzá azzal, hogy kétszeresen hátrányos helyzetről van szó, hiszen sokszor nem is értik, miért kellene alkalmazkodniuk a modem kor követelményeihez, de az is gyakori, hogy egyszerűen nincs lehetőségük a felzárkózásra. A felmérés alapján úgy tűnik, elsősorban azok körében történt színvonalbeli változás, akik már valamilyen szinten értenek a modem eszközökhöz. A válaszadók kétharmada azt mondta, az utóbbi két évben megtanultak új szoftvert kezelni,.megismerkedtek új elektronikus szolgáltatások működésével, illetve jobban értenek azokhoz a programokhoz, amelyekkel korábban kevésbé boldogultak. Több mint 80%-uk állítja, ügyesebben használják a számítógépet, 73%-uk úgy érzi, az okostelefont és a táblagépet is jobban ki tudják használni. A másik oldalon viszont mindössze 41% tapasztalt előrelépést a specializált, illetve professzionális alkalmazások használatát illetően. A digitális készségek fejlesztése nagyrészt az önálló tanulásnak és önképzésnek tudható be (40%), de sokan a családjuk és barátaik támogatásának köszönhetően fejlődtek. A kényszer nagy úr „A kutatásunk eredményei azt mutatják, az elmúlt két évben a digitális készségek fejlesztésére irányuló nyomást elsősorban a Covid-19 irányította. Összességében 10-ből 6 válaszadó beismerte, a járvány arra kényszerítette őket, hogy jobbak legyenek, megtanuljanak valami újat és intenzíven használják a modern információs és kommunikációs technológiát” - véli Marián Velsic, az intézet elemzője. Hangsúlyozta, kulcsfontosságú tényező, hogy különböző szolgáltatásokat online kellett igénybe venni. Példaként említette az oltási regisztrációt, a CovidPass lekérését és alkalmazását, a Szociális Biztosítóval, az egészségbiztosítóval, valamint a munkaügyi hivatallal történő kommunikációt. „A legforgaímasabbak elsősorban az állami és közintézmények e-szolgáltatásai voltak, amelyek közvetlenül a járvány kezeléséhez kapcsolódtak” - tette hozzá. Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) weboldalát a megkérdezettek közel 70%-a vette igénybe, a korona. gov.sk internetes portált 59%, az orvosi rendelők, kórházak által használt elektronikus rendszert pedig a résztvevők nagyjából fele látogatta. Az egészségbiztosítók online szolgáltatásait a lakosok harmada vette igénybe, az önkormányzatok és megyék esetében ez az arány még alacsonyabb volt - 27%. A Szociális Biztosító és a munkaügyi hivatalok nem tudtak sokkal közelebb kerülni a modern megoldásokhoz - csupán az ügyfelek negyede élt a modern szolgáltatásokkal. RÖVIDEN Álhírek a közösségi médiában Pozsony. Szlovákia lakosságának többsége (79 százaléka) szerint a közösségi oldalak szándékosan teret hagynak a különféle álhíreknek - derül ki az Ipsos ügynökség által végzett felmérésből, amelyet több mint kétezer válaszadó bevonásával készítettek. A megkérdezettek 43 százaléka mondta azt, hogy legtöbbször nem reagálnak a különböző álhírekre. A válaszadók 18 százaléka figyelmeztetné a családját vagy az ismerőseit, ha dezinformációt tartalmazó bejegyzéssel találkozna, 15 százalékuk jelentené, míg 14 százalékuk letiltaná azt, aki közzétette vagy megosztotta az ilyen hírt. Az adatközlők mintegy 40 százaléka úgy gondolja, hogy Szlovákia részese annak az információs háborúnak, amelyet Oroszország vív a nyugati országok ellen, 30 százalékuk pedig úgy vélekedik, hogy ez csupán ürügyként szolgált az egyes kormányoknak, hogy korlátozzák a szólásszabadságot. (kg, tasrj Menekültek a közoktatásban Pozsony. Közel tízezer, Ukrajnából menekült gyermek látogatja a szlovákiai iskolákat. A 9732 diák közül 1581-en óvodába, 7287-en alapiskolába és 864-en középiskolába járnak. A legtöbben, 1846-an Pozsony megyében, míg a legkevesebben, 573-an Besztercebánya megyében tanulnak. A szlovákiai közoktatásban 230 ukrán menekült helyezkedett el, közülük 117-en a háború kitörése után azonnal munkába is álltak. Többségük operatív alkalmazottként és pedagógusként dolgozik. A legtöbben, 57-en Pozsony megyében leltek munkahelyre. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter elmondta, a háború kezdete óta igyekeznek felkészíteni az iskolákat a kialakult helyzetre, (kg) M An S alant Mészáros György, tragikusan fiatalon elhunyt kollégánk könyve, IVIGyJcIcílI melyben a történeteket a hit, az igazság és a csodák kötik össze. „A lényeg, hogy higgy benne, őszintén higgy, és lelkesedj a csodákért, és akkor lehetsz te a pusztaság bármely pontján, meg fogod találni a bejáratot" - mondja Éva Norvena a véreskezű testőrnek, Dantonnak, aki hat pontban foglalja össze az emberi létezés értelmét: Hűség, Igazságosság, Becsület, Könyörület, Bátorság, Önfegyelem.
