Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-06 / 80. szám
2022. április 6. | www.ujszo.com A sugárszerű anyagkilövellés (jet) rendkívül gyakori a természetben. Egyik vizuálisan legtetszetősebb példája a hím aligátorok párzási viselkedése során jelenik meg: amikor az aligátor épphogy a vízfelszín alá meríti nyakát, mély, basszus tartománybeli frekvenciákon hangos morgást hallat, aminek hatására vízsugarak kezdenek gyönyörű táncba a tó felszínén. (Shutterstock) A Nap égi táncának rejtelmei 141 A távgyógyításban segítene a Google A Google a napokban jelentette be, hogy kiterjesztené azt az egészséggel kapcsolatot projektet, amely az okostelefonok szenzorait használná az egészségügyi állapot felmérésére. Ilyen formában, szívhangok és szemfotók rögzítésével végeznének teszteket, és azonosítanák otthonról a problémákat. Jelenleg azt tesztelnék, hogy a mobilok mikrofonjai alkalmasak-e a mellkasra helyezés után megfelelő szívhangokat rögzíteni. Ha sikerrel járnak, akkor a rendellenességek korai felismerésében segíthetne az ötlet. Hangsúlyozták, hogy diagnózissal nem érne fel a dolog, de a kockázatot mindenképp jelezné. A szemek kapcsán főleg a cukorbetegség jeleit azonosítanák, állítólag ebben a kutatásban már vannak korai, ígéretes eredmények - ezért most a mobilos fotókkal folytatnák a kutatásokat. A projekten dolgozó csapat olyan jövőt képzel el, amelyben az emberek saját otthonukból konzultálhatnak az orvosukkal, akik segíthetnek az egészségügyi állapotuk megértésében és a döntések meghozatalában. A Google kutatásainak keretében a kevésbé képzett szakemberek által elvégzett ultrahangvizsgálatok anyagait is mesterséges intelligenciával elemeznék, hogy kiderüljön, így tudnak-e segíteni a szakemberhiány kapcsán. A Google tavaly még a pulzust és a légzést figyelte mobilkamerával, ezek a funkciók sok eszközön már elérhetőek a Google Fit segítségével. Azt nem tudni, hogy a Google egészségügyi ötletei milyen használatot vagy bevételt generálnak most vagy majd a jövőben, (itcafé) Szív- és szemproblémák észlelése kapcsán hasznosítaná a mobilos szenzorokat a Google (Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ A Nap látható felszíne és a forró koronája között megfigyelhető anyagkilövellések régóta fejtörést okoznak a kutatóknak. Tudósok egy csoportja nemrég folyadékoldatok rezegtetésóvel szimulált hasonló jelenséget, és ezzel elsőként mutatta meg, hogyan keletkezhetnek a kozmikus energiaszállításban feltehetően nagy szerepet játszó szpikulák. A felismert áramlási mechanizmus a természet sok más csodálatos jelenségének is a motorja. A sugárszerű anyagkilövellés (jet) rendkívül gyakori a természetben. Egyik vizuálisan legtetszetősebb példája a hím aligátorok párzási viselkedése során jelenik meg: amikor az aligátor épphogy a vízfelszín alá meríti nyakát, mély, basszus tartománybeli frekvenciákon hangos morgást hallat, aminek hatására vízsugarak kezdenek gyönyörű táncba a tó felszínén. A jelenségért felelős fizikai mechanizmus a Faraday-gerjesztés, amelyet először 1831- ben Michael Faraday angol fizikus demonstrált sekély folyadékban egy rugalmas membrán segítségével. Tőlünk 150 millió km-re központi csillagunk, a Nap felszínén szintén megfigyelhető hasonló anyagkilövellés az anyag negyedik halmazállapotaként is emlegetett szuperforró plazmában. A szoláris szpikulákat régóta vizsgálják a tudósok, de keletkezésüket - a szerelmes hím aligátorok násztánca által keltett sugárkilövellésekkel ellentétben - még nem sikerült teljes mértékben megmagyarázni. Magyar, indiai és brit tudósok egy csoportja azonban nemrég különösen izgalmas kísérletet végzett a rejtély felderítésére. A csillagászok polimerfizikusokat hívtak segítségül, hogy laboratóriumi körülmények között vizsgálhassák a jelenséget. Egy elfektetett, bekapcsolt hangszóróra folyadékoldatot öntöttek, amely a rezgés hatására függőleges jeteket lövellt ki. A polimer folyadékok speciális tulajdonsága, hogy alkotóelemeik összekapcsolódnak egy kitüntetett irányban - éppen úgy, mint ahogy a Nap plazmáját alkotó elemek is sugarakba rendeződnek a mágneses tér mentén. A hangszóróra azért volt szükség, mert a tudósok így tudták szimulálni a Nap felszínre merőleges rezgését (a globális szoláris oszcillációt). A kísérlettel a Piyali Chatteijee (Indiai Asztrofizikai Intézet / Bengaluru) és Erdélyi Róbert (ELTE Csillagászati Tanszék / Sheffieldi Egyetem) által vezetett nemzetközi tudóscsoport első ízben bizonyította, hogy a napszpikulák keletkezését és nagy számát egy régről ismert, egyszerű mechanizmus, a konvekció okozhatja. A mechanizmus - ahhoz hasonlóan, ahogy melegítés közben az edényben forr a víz - nagyjából periodikus, igen erős lökéseket gyakorol a plazmára a napfelszín (a fotoszféra) fölött elhelyezkedő vékony rétegben, vagyis a kromoszférában. (Alkalmas eszköz nélkül ezért sose nézzünk a Napba!) A kromoszféra anyaga kb. 500-szor könnyebb, mint a fotoszféráé, ami azt jelenti, hogy ezek a konvekciós mozgás által generált, alulról érkező erős lökések a kromoszférikus plazmát hosszúkás, 300-1000 km széles és 5000-30000 km magas, henger alakú jetek formájában lövik ki. A Nap atmoszférájában sok, különféle magasságú és sebességű szpikulát látnak a tudósok, és éppen ez a sokféleség nehezíti a kialakulásuk megértését. A polimerfolyadék-kísérlettel azonban a kutatócsoportnak sikerült azt is megmutatnia, hogy a Nap konvekciója önmagában is sokféle különböző anyagkiáramlást képes kialakítani. Amikor ugyanis kilövellés közben a konvekció által gerjesztett hullámok amplitúdója túlságosan megnő, nem lineáris hullámtörés keletkezik. Ezt a jelenséget máshol is megfigyelhetjük, például az óceánok nagy hullámmozgásaiban vagy a galaxisok spirálkarjaiban. „A kutatás során közvetlen bizonyítékot kerestünk arra, hogyan lehet jelen mintegy 3 millió szpikula egyszerre a Nap felszínén, és a polimer folyadékok fizikájába nyújtott egyedi bepillantás valóban alapvető felfedezést tett lehetővé - mondja Erdélyi Róbert csillagászprofesszor. - A közös munka során rengeteget tanultunk egymástól. Nemcsak Piyali Chatterjee polimer folyadékokat kutató csapatától, hanem a pályafutásuk elején járó fiataloktól, Sahel Dey PhD-hallgatótól, valamint Korsós B. Marianna, Jiajia Liu és Chris Nelson posztdoktori kutatóktól is.” A kutatás azért is számít rendkívül fontosnak a szakterületen, mert a szpikulák nagy száma miatt a kutatók feltételezik, hogy a plazmakilövellések kulcsszerepet játszanak a Naprendszer tömeg- és energiaszállításban. Ennek mikéntjére azonban a modem plazma-asztrofizika még nem talált magyarázatot. Mi tartja fenn a napszelet? És hogyan melegszik fel a napkorona több millió Kelvin-fokos hőmérsékletre? Ehhez hasonló kérdésekre keresik a tudósok jelenleg is a választ. Az eredményeket összegző tanulmány 2022 márciusában jelent meg a Nature Physics lapban. (EHE) Világbajnokokat győzött le bridzsben a mesterséges intelligencia Nyolc világbajnokot vert meg a mesterséges intelligencia bridzsben, ahol az ember egész mostanáig őrizte elsőbbségét - írta a The Guardian online kiadása. A győzelem a mesterséges intelligencia új mérföldkövét jelenti, mivel a bridzsben a játékosok nem az összes információ birtokában játszanak, miközben a többi résztvevő viselkedésére kell reagálniuk, ez pedig sokkal közelebb áll az emberi döntéshozás természetéhez. A sakk és a go - melyekben a mesterséges intelligencia már rég legyőzte az emberi bajnokokat - esetében egyetlen ellenféllel áll szemben a gép, és minden információ birtokában van. „A győzelem alapvető előrelépést jelent a mesterséges intelligenciák rendszerében” - mondta Stephen Muggleton, az Imperial College London gépitanulás-professzora. A NukkAI francia startup pénteken, egy kétnapos párizsi versenyt követően jelentette be a győzelmet. A NukkAI kihívása során az emberi bajnokoknak 800 egymást követő kártyaosztást kellett lejátszaniuk A győzelem a mesterséges intelligencia új mérföldkövét jelenti, mivel a bridzsben a játékosok nem az összes információ birtokában játszanak, miközben a többi résztvevő viselkedésére kell reagálniuk, ez pedig sokkal közelebb áll az emberi döntéshozás természetéhez (Shutterstock) 80 tízes szettre osztva. A kihívásban nem volt benne a játék kezdetén végzett licitálás. A NooK nevű mesterséges intelligencia ugyanazt a szerepet játszotta, mint az emberi bajnok, ugyanazokkal a kártyákkal és ugyanazokkal az ellenfelekkel. A végeredmény az ember és a gép pontszámainak különbsége volt az egyes szettek átlagában. A NooK a játszmák 83 százalékát, 80 szettből 67-et nyert meg. A mesterséges intelligencia korábbi diadalai közé számít, amikor 1996-ban az IBM Deep Blue sakkozógépe játszmát nyert Garry Kaszparov világbajnok ellen, de a mérkőzést az ember nyerte 2-4-re. Egy évre rá Kaszparov kikapott a géptől. A dámajátékot 2007-ben a kanadai Albertai Egyetem tudósai fejtették meg: miután 500 milliárd pozíciót elemeztek, elkészítették a legyőzhetetlen dámaprogramot. 2011-ben az IBM számítógépe, a Watson a Jeopardy! tévévetélkedő győzteseit verte meg, és elvitte az egymillió dolláros fődíjat. 2016-ban a Google DeepMindjának AlphaGo nevű számítógépe legyőzte a koreai Li Szedői gobajnokot. (MTI)
