Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-06 / 80. szám

2022. április 6. | www.ujszo.com A sugárszerű anyagkilövellés (jet) rendkívül gyakori a természetben. Egyik vizuálisan legtetszetősebb példája a hím aligátorok párzási viselkedése során jelenik meg: amikor az aligátor épphogy a vízfelszín alá meríti nyakát, mély, basszus tartománybeli frekvenciákon hangos morgást hallat, aminek hatására vízsugarak kezdenek gyönyörű táncba a tó felszínén. (Shutterstock) A Nap égi táncának rejtelmei 141 A távgyógyításban segítene a Google A Google a napokban jelentet­te be, hogy kiterjesztené azt az egészséggel kapcsolatot projektet, amely az okostelefonok szenzorait használná az egészségügyi állapot felmérésére. Ilyen formában, szívhangok és szemfotók rögzítésével végezné­nek teszteket, és azonosítanák ott­honról a problémákat. Jelenleg azt tesztelnék, hogy a mobilok mik­rofonjai alkalmasak-e a mellkas­ra helyezés után megfelelő szív­hangokat rögzíteni. Ha sikerrel járnak, akkor a rendellenességek korai felismerésében segíthetne az ötlet. Hangsúlyozták, hogy diag­nózissal nem érne fel a dolog, de a kockázatot mindenképp jelezné. A szemek kapcsán főleg a cu­korbetegség jeleit azonosítanák, állítólag ebben a kutatásban már vannak korai, ígéretes eredmé­nyek - ezért most a mobilos fo­tókkal folytatnák a kutatásokat. A projekten dolgozó csapat olyan jövőt képzel el, amelyben az emberek saját otthonukból kon­zultálhatnak az orvosukkal, akik segíthetnek az egészségügyi álla­potuk megértésében és a döntések meghozatalában. A Google kutatásainak kereté­ben a kevésbé képzett szakembe­rek által elvégzett ultrahangvizs­gálatok anyagait is mesterséges intelligenciával elemeznék, hogy kiderüljön, így tudnak-e segíteni a szakemberhiány kapcsán. A Goog­le tavaly még a pulzust és a légzést figyelte mobilkamerával, ezek a funkciók sok eszközön már elér­hetőek a Google Fit segítségével. Azt nem tudni, hogy a Google egészségügyi ötletei milyen hasz­nálatot vagy bevételt generálnak most vagy majd a jövőben, (itcafé) Szív- és szemproblémák észlelése kapcsán hasznosítaná a mobilos szenzorokat a Google (Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ A Nap látható felszíne és a for­ró koronája között megfigyel­hető anyagkilövellések régóta fejtörést okoznak a kutatók­nak. Tudósok egy csoportja nemrég folyadékoldatok re­­zegtetésóvel szimulált hason­ló jelenséget, és ezzel elsőként mutatta meg, hogyan kelet­kezhetnek a kozmikus energi­aszállításban feltehetően nagy szerepet játszó szpikulák. A felismert áramlási mechanizmus a természet sok más csodálatos jelen­ségének is a motorja. A sugárszerű anyagkilövellés (jet) rendkívül gya­kori a természetben. Egyik vizuálisan legtetszetősebb példája a hím aligá­torok párzási viselkedése során jele­nik meg: amikor az aligátor épphogy a vízfelszín alá meríti nyakát, mély, basszus tartománybeli frekvenciákon hangos morgást hallat, aminek hatá­sára vízsugarak kezdenek gyönyörű táncba a tó felszínén. A jelenségért felelős fizikai mechanizmus a Fara­­day-gerjesztés, amelyet először 1831- ben Michael Faraday angol fizikus demonstrált sekély folyadékban egy rugalmas membrán segítségével. Tő­lünk 150 millió km-re központi csil­lagunk, a Nap felszínén szintén meg­figyelhető hasonló anyagkilövellés az anyag negyedik halmazállapotaként is emlegetett szuperforró plazmában. A szoláris szpikulákat régóta vizsgál­ják a tudósok, de keletkezésüket - a szerelmes hím aligátorok násztánca által keltett sugárkilövellésekkel el­lentétben - még nem sikerült teljes mértékben megmagyarázni. Magyar, indiai és brit tudósok egy csoportja azonban nemrég különö­sen izgalmas kísérletet végzett a rej­tély felderítésére. A csillagászok po­limerfizikusokat hívtak segítségül, hogy laboratóriumi körülmények kö­zött vizsgálhassák a jelenséget. Egy elfektetett, bekapcsolt hangszóróra fo­lyadékoldatot öntöttek, amely a rezgés hatására függőleges jeteket lövellt ki. A polimer folyadékok speciális tulaj­donsága, hogy alkotóelemeik össze­kapcsolódnak egy kitüntetett irány­ban - éppen úgy, mint ahogy a Nap plazmáját alkotó elemek is sugarak­ba rendeződnek a mágneses tér men­tén. A hangszóróra azért volt szükség, mert a tudósok így tudták szimulálni a Nap felszínre merőleges rezgését (a globális szoláris oszcillációt). A kísérlettel a Piyali Chatteijee (In­diai Asztrofizikai Intézet / Bengaluru) és Erdélyi Róbert (ELTE Csillagásza­ti Tanszék / Sheffieldi Egyetem) által vezetett nemzetközi tudóscsoport első ízben bizonyította, hogy a napszpiku­­lák keletkezését és nagy számát egy régről ismert, egyszerű mechaniz­mus, a konvekció okozhatja. A mechanizmus - ahhoz hasonló­an, ahogy melegítés közben az edény­ben forr a víz - nagyjából periodikus, igen erős lökéseket gyakorol a plaz­mára a napfelszín (a fotoszféra) fölött elhelyezkedő vékony rétegben, vagyis a kromoszférában. (Alkalmas eszköz nélkül ezért sose nézzünk a Napba!) A kromoszféra anyaga kb. 500-szor könnyebb, mint a fotoszféráé, ami azt jelenti, hogy ezek a konvekciós moz­gás által generált, alulról érkező erős lökések a kromoszférikus plazmát hosszúkás, 300-1000 km széles és 5000-30000 km magas, henger ala­kú jetek formájában lövik ki. A Nap atmoszférájában sok, külön­féle magasságú és sebességű szpiku­­lát látnak a tudósok, és éppen ez a sokféleség nehezíti a kialakulásuk megértését. A polimerfolyadék-kí­­sérlettel azonban a kutatócsoportnak sikerült azt is megmutatnia, hogy a Nap konvekciója önmagában is sokfé­le különböző anyagkiáramlást képes kialakítani. Amikor ugyanis kilövel­lés közben a konvekció által gerjesz­tett hullámok amplitúdója túlságosan megnő, nem lineáris hullámtörés ke­letkezik. Ezt a jelenséget máshol is megfigyelhetjük, például az óceánok nagy hullámmozgásaiban vagy a ga­laxisok spirálkarjaiban. „A kutatás során közvetlen bizo­nyítékot kerestünk arra, hogyan le­het jelen mintegy 3 millió szpikula egyszerre a Nap felszínén, és a po­limer folyadékok fizikájába nyújtott egyedi bepillantás valóban alapvető felfedezést tett lehetővé - mondja Er­délyi Róbert csillagászprofesszor. - A közös munka során rengeteget ta­nultunk egymástól. Nemcsak Piyali Chatterjee polimer folyadékokat ku­tató csapatától, hanem a pályafutá­suk elején járó fiataloktól, Sahel Dey PhD-hallgatótól, valamint Korsós B. Marianna, Jiajia Liu és Chris Nelson posztdoktori kutatóktól is.” A kutatás azért is számít rendkí­vül fontosnak a szakterületen, mert a szpikulák nagy száma miatt a ku­tatók feltételezik, hogy a plazmaki­lövellések kulcsszerepet játszanak a Naprendszer tömeg- és energiaszállí­tásban. Ennek mikéntjére azonban a modem plazma-asztrofizika még nem talált magyarázatot. Mi tartja fenn a napszelet? És hogyan melegszik fel a napkorona több millió Kelvin-fokos hőmérsékletre? Ehhez hasonló kér­désekre keresik a tudósok jelenleg is a választ. Az eredményeket összegző tanul­mány 2022 márciusában jelent meg a Nature Physics lapban. (EHE) Világbajnokokat győzött le bridzsben a mesterséges intelligencia Nyolc világbajnokot vert meg a mesterséges intelligen­cia bridzsben, ahol az ember egész mostanáig őrizte el­sőbbségét - írta a The Guar­dian online kiadása. A győzelem a mesterséges intel­ligencia új mérföldkövét jelenti, mi­vel a bridzsben a játékosok nem az összes információ birtokában ját­szanak, miközben a többi résztve­vő viselkedésére kell reagálniuk, ez pedig sokkal közelebb áll az emberi döntéshozás természetéhez. A sakk és a go - melyekben a mes­terséges intelligencia már rég legyőz­te az emberi bajnokokat - esetében egyetlen ellenféllel áll szemben a gép, és minden információ birtokában van. „A győzelem alapvető előrelépést je­lent a mesterséges intelligenciák rend­szerében” - mondta Stephen Mugg­­leton, az Imperial College London gépitanulás-professzora. A NukkAI francia startup pénte­ken, egy kétnapos párizsi versenyt követően jelentette be a győzelmet. A NukkAI kihívása során az embe­ri bajnokoknak 800 egymást köve­tő kártyaosztást kellett lejátszaniuk A győzelem a mesterséges intelligencia új mérföldkövét jelenti, mivel a bridzsben a játékosok nem az összes infor­máció birtokában játszanak, miközben a többi résztvevő viselkedésére kell reagálniuk, ez pedig sokkal közelebb áll az emberi döntéshozás természetéhez (Shutterstock) 80 tízes szettre osztva. A kihívás­ban nem volt benne a játék kezdetén végzett licitálás. A NooK nevű mesterséges intelli­gencia ugyanazt a szerepet játszotta, mint az emberi bajnok, ugyanazok­kal a kártyákkal és ugyanazokkal az ellenfelekkel. A végeredmény az ember és a gép pontszámainak kü­lönbsége volt az egyes szettek átla­gában. A NooK a játszmák 83 szá­zalékát, 80 szettből 67-et nyert meg. A mesterséges intelligencia ko­rábbi diadalai közé számít, amikor 1996-ban az IBM Deep Blue sakko­zógépe játszmát nyert Garry Kasz­­parov világbajnok ellen, de a mér­kőzést az ember nyerte 2-4-re. Egy évre rá Kaszparov kikapott a géptől. A dámajátékot 2007-ben a kanadai Albertai Egyetem tudósai fejtették meg: miután 500 milliárd pozíciót elemeztek, elkészítették a legyőz­hetetlen dámaprogramot. 2011-ben az IBM számítógépe, a Watson a Jeopardy! tévévetélkedő győzteseit verte meg, és elvitte az egymillió dolláros fődíjat. 2016-ban a Google DeepMindjának AlphaGo nevű számítógépe legyőzte a koreai Li Szedői gobajnokot. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents