Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-05 / 79. szám
www.ujszo.coml 2022. április 5. MAGYARORSZÁG I 3 Orbán negyedszer szerzett kétharmadot ÖSSZEFOGLALÓ Budapest Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP negyedszer is kétharmaddal győzött, a 199 fős Országgyűlésben 135 mandátumot szereztek. Az ellenzéki összefogás minden előzetes méréshez képest sokkal rosszabbul szerepelt. A választásra jogosultak 69,47 százaléka ment el szavazni. Sok határon túli magyar állampolgár is voksolt, egészen biztosan több százezer szavazatról van szó. A részvételi arány összességében csak kevéssel marad el a 2018-as eredménytől. A Fidesz- KDNP 135 mandátuma kétharmados többséget jelent, Orbán negyedszer is alkotmányozó többséggel a háta mögött alakíthat kormányt. A Fidesz minden megyében erősíteni tudott 2018-hoz képest - írja a Telex. Az ellenzéki összefogás, vagyis a DK-Jobbik-LMP-MSZP-Momentum-Párbeszéd listája Márki-Zay Péter vezetésével 56 mandátumot szerzett. Ez a mandátumszám hatfelé oszlik, és úgy tűnik, még a legerősebb DK frakciója se éri el a 20 főt. Bejutott az új parlamentbe a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom, amely 7 képviselővel alakíthat frakciót Toroczkai László vezetésével: A német nemzetiségi listáról mandátumot szerzett Ritter Imre, aki az elmúlt ciklusban a Fideszt segítette a szavazataival. Ritter várhatóan a következő ciklusban is a kormánypártokat erősíti. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3 százaléknál is többet kapott, ez parlamenti mandátumot ugyan nem jelent, de így költségvetési támogatáshoz jut a formáció. A pornóiparból ismert Gattyán György nevével fémjelzett Megoldás Mozgalom is átlépte az 1 százalékot, amely szintén a parlamenti küszöb alatt van, de azt jelenti, hogy a kampánytámogatást nem kell viszszafizetniük. A koronavírus-járványt tagadó és védőoltás-ellenes Gödény György-féle Normális Párt viszont nem érte el az 1 százalékot sem - foglalta össze a Telex. Az egyéni körzetek A magyarországi parlamenti választás az egyéni választókerületekben hatalmas fideszes fölényt hozott, a kormánypártok 88 mandátumot szereztek a 18 ellenzéki hellyel szemben. Magyarországon a 199 fős parlament 106 képviselője egyéni választókerületekből kerül ki. A Mi Hazánk Mozgalom az egyéni választókerületekben nem nyert egy mandátumot sem. Budapesten kívül gyakorlatilag mindenhol a Fidesz nyert, 86 győzelmet arattak. Az ellenzék csak Szegeden és Pécsen jutott egyéni választókerületi mandátumhoz. Az ellenzék olyan várost is elvesztett, amelyet korábban még a Fidesszel szemben külön-külön induló pártok egyike meg tudott nyerni. Ilyen például Dunaújváros vagy Tapolca, emeli ki a Telex írása. Az egyéni választókerületek közül kiemelkedik a hódmezővásárhelyi székhelyű választási körzet, hiszen az ellenzék vezetője, Márki-Zay Péter ennek a városnak a polgármestere. A fideszes Lázár János azonban simán megverte Márki-Zayt ebben a választókerületben. A harc ráadásul nem is volt kiélezett: Lázár 52- 39 százalékos arányban verte Márki-Zayt. Az ellenzéki Budapest Budapesten az ellenzék a 18-ból 16 választókerületet nyert meg, a Fidesz viszont megszerezte a magyar főváros a XVII. kerületét és a XIV-XVI. kerületből álló választókerületet is. 2018-ban még 6 budapesti mandátuma volt a Fidesznek. Végeredményt csak akkor lehet hirdetni, ha megérkeznek a külképviseletekről a szavazatok, illetve ha a levélszavazatokat is megszámolták. Több olyan egyéni választókerület van ugyanis, ahol az első és a második helyen álló jelölt között olyan szoros a különbség, hogy az átjelentkező és külképviseleti névjegyzékben szereplő szavazók voksai megfordíthatják az ottani eredményt. A népszavazás A magyarországi parlamenti választással egy időben népszavazást is tartottak, amely során a polgárok négy kérdésben nyilváníthattak véleményt. A kérdések főként a szexuális irányultságra vonatkozó információknak a gyermekek körében való terjesztésére vonatkoznak, de van köztük egy olyan is, amely a gyermekek nemi átalakító műtétéinek népszerűsíthetőségről szólt. Magyarországon eddig sem végeztek ilyen műtéteket. A szavazást kezdeményező kormánypártok kezdettől fogva a nem válaszra buzdították szavazóikat. 11 civil szervezet, köztük az Amnesty International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért, illetve a szexuális kisebbségek jogaiért harcoló szervezetek a kampányukban az érvénytelen voksolásra buzdítottak. Ezt úgy lehetett legegyszerűbben megtenni, ha valaki az „igen” és a „nem” karikát is beikszelte. A referendum során hozzávetőlegesen 3,5 millió érvényes szavazat érkezett, ebből 3,2 millióan szavaztak nemmel, ennek ellenére a népszavazás érvénytelen lett. Ahhoz ugyanis, hogy Magyarországon egy népszavazás érvényes legyen, a szavazásra jogosultak 50 százalékának kell érvényes szavazatot leadnia. Ezúttal a magyar Nemzeti Választási Iroda szerint 8 215 304 ember volt jogosult a szavazásra, vagyis akkor lett volna érvényes egy-egy kérdés, ha legalább 4 107 652 darab érvényes szavazat érkezett volna. Ehhez képest az látszik, hogy a kérdésekre egyenként hozzávetőlegesen 3,5 millió érvényes és 1,6 millió érvénytelen szavazatot adtak le. (czg) A MAGYAR PARLAMENTI VÁLASZTÁS EREDMENYE Az Orbán Viktor által vezetett Fidesz-KDNP szövetség eddigi legnagyobb választási győzelmét aratta. A 199 fos magyar országgyűlésben 135 mandátumot nyertek. Az ellenzék az egyéni választókerületekben 18, a Fidesz-KDNP 88 mandátumot szerzett. Országos listás szavazatok 2 758 502 szavazat, 47 mandátum 1805 899 szavazat, 38 mandátum 318 168 szavazat, 7 mandátum Egy kedvezményes mandátumot az MNOÖ kapott. Egyéni választókerületi mandátumok J mandátum mandátum Fidesz-KDNP 135 mandátum ( ) Részvételi arány: DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd 56 mandátum ( 8,14%) £Q Á~t 0/q ■ Mi hazánk 7 mandátum (3,52%) ■ ■ Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) 1 mandátum (0,50%) „Nagyon kikapott az ellenzék, több százezren hiányoztak” BUGÁRANNA A magyarországi országgyűlési választás következményeiről, a fideszes kétharmadról és az ellenzék jövőjéről Böcskei Balázs politológust, az IDEA Intézet igazgatóját kérdeztük. A Fidesz fölényes győzelmet aratott a választáson. Mit jelent az újabb kétharmad Magyarország jövője szempontjából? Két alapvető tényező van, amely a kormányzat jövőbeli mozgásterét befolyásolhatja. Egyrészt a magyar gazdaság épphogy túl van a koronavírus-járványon, most pedig a geopolitikai folyamatok révén - más országok nemzetgazdaságához hasonlóan - egy újabb gazdaságpolitikai válság irányába közelít az ország. Már bejelentésre került, legalábbis megemlítették annak ügyét, hogy a következő időszakban gazdaságpolitikai és társadalompolitikai korrekciókat kell folytatni. Azt, hogy ezeknek tartalma miben áll, viszonylag nehéz meghatározni, a kormányzat közpolitikái gondolkodására ugyanis különösen jellemző, hogy az eddigi jóléti intézkedéseket nem szokták visszavonni. Ugyanakkor szakpolitikai, piaci és elemzői konszenzus van abban, hogy a költségvetésben kiigazításra van szükség. Arról, hogy erre a kormányzat milyen megoldást tervez, hogy közben a meglévő intézkedéseket se érintse, nagyon keveset tudunk. A másik szempont pedig a háború kérdése, amelyben Magyarország eddig sem volt cselekvő. Ez a szerep alapvetően az Európai Unió vonatkozó szerveire, a NATO-ra, illetve az Amerikai Egyesült Államokra hárult. Kétségkívül, a kormányzatnak a külpolitikai elismerését és legitimációját a következő időszakban újra kell rendeznie - ahogy a V4-ekkel, úgy az Európai Unió relációjában, s nem utolsósorban az Oroszországnak való gazdasági kitettségek tekintetében is. Ez a két fő kihívás áll a magyar kormány előtt. Amennyiben lesznek, a megszorító intézkedések minden bizonnyal a ciklus első felében fognak lezajlani. Milyen hatással lesz a Fidesz újraválasztása Magyarország Európai Unióval, valamint a visegrádi országokkal fenntartott kapcsolatára? Az Európai Unió, illetve a V4-ek tagországai eddig sem az aktuális magyar kormány legitimációja, hanem akár összeurópai, akár nemzetközi érdekük alapján strukturálták a viszonyukat az egyes nemzetállamokhoz. Ez az erős legitimáció - különösen úgy, hogy az egymást követő negyedik választásról beszélünk - inkább csak a belpolitikai mozgástér bővítését jelenti. Nemzetközi vagy külpolitikai értelemben a magyar mandátumok nem válthatók át elismerésre. Mind a V4, mind az Európai Unió más színtér, más logikával és más elismerési mechanizmusokkal. A Mi Hazánk Mozgalom szintén átlépte az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Szélsőségesebb irányba mozdulhat a törvényhozás? Nem gondolom, hogy a Mi Hazánk Mozgalomnak a törvényhozási folyamatokra jelentős befolyása lesz. Sokkal inkább a politikai kultúra és a szélsőséges politikai nyelvezet - amely eddig sem volt idegen a magyar politikai közbeszédtől — erősödésével lehet számolni, hiszen egy radikális szélsőjobboldali párt majd ezeket újra meg fogja nyitni. A Mi Hazánk parlamenti párt szintjére emelkedésével feltételezhetjük, hogy a közpolitikái témák tekintetében olyan ügyeket hoz fel, melyek egy radikális szélsőjobboldali pártra egyébként jellemzőek. Kevésbé gondolom azt, hogy a kormányzat és a Mi Hazánk között valamiféle együttműködés lesz a törvényhozásban, ugyanakkor új helyzet jött létre: 2010-et követően ismételten kapott jobboldali ellenzéket a kormányzó párt. Igaz, eddig volt a Jobbik tekintetében is, de miután része lett az összellenzéki szövetségnek, a saját frakció ellenére önálló pólusként nem létezett. A Mi Hazánkkal most ez a helyzet visszatért az úgynevezett centrális erőtér egy korábbi logikájához - ahhoz, hogy kétpólusú ellenzéke van a kormányzó pártnak. Az ellenzék súlyos vereséget szenvedett, a Jobbik és a Demokratikus Koalíció egyaránt Márki-Zay Pétert okolja a kudarcért. Mi vár az ellenzékre a következő időszakban? A kampánynak, a választási vereségnek a politikai felelőse a mindenkori miniszterelnök-jelölt. Ennek a kampánynak és ennek a választásnak a politikai felelőse Márki-Zay Péter. Emellett nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy egy összpárti koordináció keretében történt. Ázt, hogy ezek a pártok továbbra is szorosan, intézményesen, vagy kevésbé formálisan működnek majd együtt, esetleg entrópiának lehetünk tanúi a parlament első időszakában, ma még nem tudjuk. Az ellenzék hatékonysága szempontjából talán indokolt lenne együtt maradni, a politika logikája viszont az entrópiát kívánja. Ne felejtsük el, nemcsak hogy nagyon kikapott az ellenzék, hanem több százezer hiányzóról beszélünk a 2018-as szavazótáborból. Az ellenzéknek nemhogy a szavazatszerző, de a szavazatmegtartó képességével is komoly gondok voltak az évek során. A posta nem viszi házhoz, de mi digitálisan küldjük postaládájába a szombati Új Szót! Pluszszolgáltatás előfizetőinknek. Részletek az ujszo.com/szombat weboldalon.
