Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-01 / 76. szám
www.ujszo.coml 2022. április 1. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Nem Putyin szerint változik a világ V4: Kényszerszünet? Agónia? SZÍ LVÁSSY JÓZSEF A visszafordíthatatlan változásoknak Oroszország a vesztese JAKUB ANDREJ FILŐÁK őrs győzelemmel Oroszország talán csapást mérhetett volna a világ jelenlegi nagyhatalmi berendezkedésére, vagy legalábbis repedések keletkeztek volna rajta. Nem ez történt, de a berendezkedés így is visszafordíthatatlanul megváltozik. Nem az oroszok javára. Világpolitikai és geostratégiai szempontból is kivételes korszak a mostani. Teátrális összecsapás a liberális demokratikus rendszerek és valamiféle 19. századi anarchia és balkanizálódás között, melyet a nagyhatalmi övezetek közötti folyamatos lavírozás és bizonytalanságjellemez. George Friedman tekintélyes amerikai elemző két dolgot állít a középpontba. Az egyik Kína vártnál hűvösebb viszonyulása Oroszországhoz, a másik, hogy a háború egységessé tette Európát. Kína számára Oroszország kulcsfontosságú geopolitikai partner, nyilván a háború megindításáról is előre tudott és hallgatólagos beleegyezését adta hozzá. Konkrét segítséget mégsem nyújt Moszkvának. Peking nyilván azt remélte, hogy Oroszország megrengeti a jelenlegi világpolitikai berendezkedést. Nem ez történt, sőt az orosz lerohanás elmaradása a kínai-orosz viszonyt tette bizonytalanabbá. Peking egyáltalán nem engedheti meg magának, hogy a szankciók miatt olyan gazdasági csapdába essen, mint Oroszország. Ezt a kereskedelemre épülő kínai gazdaság nem viselné el, nem beszélve arról, hogy a kommunista vezetés legfőbb célja a gazdasági növekedés fenntartása - saját hatalma legitimálása és őrzése érdekében. Ennek eredménye, hogy leginkább csupán retorikai segítséget nyújt Putyinnak, és ez is változóban van, mert az ENSZ BT-ben legutóbb már nem vétózta az invázió leállítására vonatkozó határozatot (ezt Oroszországnak egymagának kellett megtennie), Kína csak tartózkodott. Ráadásul a kijevi kínai nagykövetség 10 millió jüanos (1,4 millió eurós) humanitárius segélyt ígért Ukrajnának. Kína a saját útját járja, nem alkot egy tömböt Oroszországgal. A másik oldalon pedig az orosz agresszió összekovácsolta a demokratikus világot. De azért például Indiára nem árt figyelni, mint ahogy Joe Biden amerikai elnök is rámutatott erre, „ingatag” szövetségesnek nevezve. Ami tény, India nem ítélte el az orosz agressziót, persze nyíltan sem támogathatja Putyint. A világ mai geopolitikai berendezkedése már nem hasonlít arra, amit az előző egy-két évtizedben ismertünk, az egykori hidegháborúra meg végképp nem. A Kreml célja régóta a regionális blokkok kialakulása, saját befolyási övezetekkel. A multipoláris világrend, a kettőnél több erőcentrum. Paradox módon úgy tűnik, hogy erre az orosz álomra maga Oroszország fizet rá a legjobban. Kínára már nem számíthat úgy, mint eddig, és az új világrendben biztosan nem az övé lesz a második hely. A szerző a Trend kommentátora (Kotrha) Még az év elején bejelentették a Békemenet szervezői, hogy a rendezvényre különvonattal érkeznek a lengyel szimpatizánsaik. Aztán eljött február 24-e, az orosz hadsereg ukrajnai behatolásának gyászos napja. Nem sokkal később a lengyel civil konzervatív mozgalom közleményben jelentette be, hogy lefújta a tervezett utat. Odahaza tart békemenetet - a háború ellen. Mivel a különvonat árát már kifizette, felkérte a Lengyel Államvasutakat, hogy azzal ukrán menekülteket szállítson. Március 15-én egyetlen fehér-piros zászló lobogott a budapesti felvonuláson - azt is magyar állampolgár vitte az Index.hu beszámolója szerint. A távolmaradó lengyel civilek nyilván a magyarokhoz fűződő több évszázados barátságra gondolva nem közölték elhatározásuk okát. A varsói politikusok viszont szókimondóbbak. Mateusz Morawiecki miniszterelnök több alkalommal is csalódását fejezte ki a magyar kormány orosz-politikája miatt. Az ottani médiumok úgy tudják, hogy Andrzej Duda államfő ugyanilyen meggondolásból egyelőre nem hajlandó fogadni búcsúlátogatásra bejelentkező partnerét, a második megbízatási idejének végeztével az elnöki posztról rövidesen távozó Áder Jánost - ez pedig a két ország kapcsolatában példátlan lenne. Még a diplomáciai szabályokra sincs tekintettel viszont a lengyel ellenzék, vezetői sokkal vaskosabb jelzőkkel illetik Orbán Viktort és Szijjártó Pétert - térségünk árulóinak nevezik őket. Donald Tusk, a néppártiak vezetője pedig úgy vélekedett, a magyar kormányfő sokat tett azért, hogy Európa Putyin-barátként könyvelje el őt. Hasonló bírálatok hallatszanak Prágából is, egyre hangosabban. A legnagyobb nemzetközi visszhangot Jana Cernochová cseh védelmi miniszter váltotta ki, indulatos nyilatkozatával és döntésével megtorpedózta a visegrádi miniszterek Budapestre tervezett tanácskozását: „Nem teszek eleget a magyar kormány meghívásának, amelynek fontosabb az olcsó orosz olaj, mint az ukránok vére” - közölte Twitter-bejegyzésében. Nyugati szomszédunknál a V4 helyett egyre többet beszélnek az S3- ról (slavkovi hármak), amelyet 2015 januárjában Csehország, Ausztria és Szlovákia hozott létre a közép-európai együttműködés egyik alternatívájaként. Prága és Pozsony célja kezdetben az is volt, hogy az osztrákok idővel csatlakozhatnának a visegrádiakhoz, ám erre Bécs semmilyen hajlandóságot nem mutatott. Újabban több cseh politikus - főleg a magyar és a lengyel belpolitika, valamint az EU címére elhangzó folyamatos bírálatok miatt - a slavkovi hármak együttműködésében látja a térség jövőjét, akár a visegrádiaktól való távolodás árán. Ezt a szándékot igazolta Petr Fiala cseh miniszterelnök, aki legutóbb nem vett részt Brüsszelben a visegrádiak uniós csúcstalálkozó előtti szokásos egyeztetésén a Novinky.cz tudósítása szerint. Ugyanabban az időpontban osztrák kollégájával tárgyalt. Annak ellenére, hogy idáig Orbán is megszavazta a Moszkva elleni uniós szankciókat, felvetődik a kérdés: vajon befellegzett a V4-ek kétségtelenül fontos együttműködésének, vagy csak kényszerszünetről van szó? A választ az elkövetkező hetek adhatják meg. Partnerei talán elnéznék Budapestnek, hogy velük ellentétben az ukrán elnök kérését elhárítva nem szállít fegyvert keleti szomszédjának. Ehhez joga van. Jaroslaw Kaczynski kifejtette: nem boldog Budapest magatartása miatt, de meg kell várni a vasárnapi magyar parlamenti választások eredményét. O nyilván nem az ellenzék és Márky-Zay győzelmét várja, hanem azt, hogy újabb sikerével Orbán Viktornak az eddiginél nagyobb mozgástere lesz. Szakít eddigi kétkulacsos politikájával, és legalább elítéli Putyint az orosz agresszió miatt. Jó példát Milos Zeman cseh államfő mutat, aki idén januárban még úriembernek nevezte a Kreml urát. Február 24-én azonban nem habozott: „Tévedtem. Továbbra is tisztelem az orosz népet, de Putyin agresszor!” - mondta Zeman. Borulnak a tervek, ha nem jön orosz gáz Felborítja Európa jövő téli készletfelhalmozási terveit és visszafoghatja a termelést, ha Oroszország a rubeles fizetési feltételek nem teljesítése miatt tényleg leállítja a szállítást. Az oroszok azért akarnak rubelben elszámolni, mert a nyugati országok gazdasági szankciói nagyon gyorsan elértéktelenítették a rubelt. Ha viszont Európa-szerte sok milliárd eurót lennének kénytelenek rubelre átváltani, hogy fizethessenek a gázért, azzal erősödne az orosz valuta. Oroszország áltagosan 40 százalékban fedezi Európa gázszükségleteit. Az Európai Bizottság szerint az Európában tárolt gáz jelenleg mintegy negyedét teszi ki a téli hónapokban általában felhasznált mennyiségnek. A jövő téli ellátás érdekében a bizottság olyan jogszabályjavaslatot terjesztett elő, amely arra kötelezi a gáztárolók üzemeltetőit, hogy minden év november elsejéig legalább a kapacitás 80 százalékáig töltsék fel a tározókat. Mivel azonban a tárolók jelenleg csak negyedrészben vannak feltöltve, a feladat teljesítése orosz szállítások nélkül nehezen megvalósítható. „A november 1-jére kitűzött 80 százalékos cél elérhető mindaddig, amíg legalább némi orosz gáz érkezik” - mondta Jack Sharpies, az Oxford Institute of Energy Studies kutatója. „De úgy gondolom, hogy orosz gáz nélkül egész egyszerűen nem lesz megvalósítható.” Európa legnagyobb gázfogyasztója, a szükségletei felét Oroszországtól fedező Németország a tározók 90 százalékos töltöttségét tűzte ki célul - jelenleg 26 százalékos a feltöltöttség. Németország példátlan lépéssel vészhelyzeti tervet léptetett életbe: az orosz gázszállítások megszakadása esetén a kormány oszthatja be az energiafelhasználást. Szerinte az EU az ipari gázfelhasználást akár az ötödével is visszafogná a kiszolgáltatott lakossági fogyasztók védelmében. A tárolási tervet tovább bonyolítja, hogy a Gazprom orosz állami gázipari vállalat ellenőrzése alatt áll több északnyugat-európai tározó, melyek készletei legalább öt éve a legalacsonyabb szinten vannak. Németországban a gáztárolók egyharmada a Gazprom tulajdonában van. (mti, úsz) FIGYELŐ Játéka mindenféle szélnek Levonták a nemzeti zászlót a kijevi szlovén nagykövetségről, mert túlságosan hasonlít az oroszra. Néhány nappal azután, hogy újra megkezdte működését a kijevi szlovén nagykövetség, el kellett távolítani a szlovén zászlót az épületéről - írta az ukrán sajtó. Bostjan Lesjak követségi ügyvivő a szlovén közszolgálati televíziónak az esetről azt mondta: amikor megérkeztek Kijevbe, elég szeles volt az idő, és amikor felhúzták a szlovén és az európai uniós zászlót, szépen lobogtak a szélben. „De amikor elállt a szél, az ukrán nemzetőrség és a rendőrség is felkereste a követséget, hogy ideiglenesen eltávolítanánk-e a zászlót, mert ha nem látni a címert, túlságosan hasonlít az oroszra” - mondta az ügyvivő. Mindkét lobogó fehér-kék-piros trikolór, csak a címer különbözteti meg egymástól, amely nem látszik, ha a zászló nincs kifeszítve. Lesjak a szlovén hadsereg alezredese, akit Ljubljana áthelyezett diplomáciai szolgálatra és Kijevbe küldte, hogy kifejezze az ukrán kormánynak erkölcsi támogatását. Tornáz Mencin szlovén nagykövet más országok diplomatáival egy időben elhagyta Kijevet, és most a lengyel-ukrán határ közelében végzi munkáját. Az ukrán fővárosban már csak a szlovén, a lengyel és a vatikáni nagykövetség működik. (MTI)
