Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-30 / 99. szám
|8~ HÍRESSÉGEK PRESSZÓ ■ 2022. ÁPRILIS 30. www.ujszo.com A nem szereti vagy ___ nem ismeri a co-L..\ r W untryzenét, aki /% m nem ismeri Lo-JL ^ retta Lynn nevét. „Az óriások minden alakban és méretben előfordulnak. Countryzenéi körökben azonban nincs nagyobb a százötvenhét centiméteres Loretta Lynn-nél” - írja az amerikai előadó kerek, 90. évfordulójára kiadott Music Spodight-kiadvány, amely száz oldalon - számtalan archív-felvétellel - mutatja be az énekesnő megpróbáltatásoktól nem mentes életét. (A zenész kultuszának zálogaként a magazin különszáma valamennyi amerikai államban kapható.) Kitörés a mélyszegénységből Loretta Lynn nagy és jelentőségteljes utat tett meg ahhoz, hogy kilencvenévesen elmondhassa magáról, hogy a műfej vitathatadan királynője, a zsáner legtöbb elismeréssel kitüntetett előadója és úttörője, aki huszonegy listavezető dallal büszkélkedhet a hat évtizedes pályafutása során. Tizennyolc kategóriában jelölték Grammydíjra, amelyet háromszor vehetett át (ezen felül kitüntették a Grammy-életműdíjjal), megkapta a Kennedy Központ elismerését és a női előadók közül először vehette át az amerikai Countryzenéi Szövetség Év előadója kitüntetést. Az 1976-ban megjelent önéletrajzi kötetében, amely a leghíresebb dala után A szénbányász lánya (Coal Miner's Daughter) címet viseli, azt írta: a Franklin D. Roosevelt-adminisztráció éveiben született, de nem jelölt meg konkrét évet. Ezért egészen addig, amíg tíz évvel ezelőtt elő nem került a születési anyakönyvi kivonat, amely bizonyítja, hogy Loretta Webb néven 1932. április 14- én, a Kentucky állambeli Butcher Hollowban látta meg a napvilágot, a sajtó, a zenei közösségek és rajongói is készpénznek vették, hogy 1935-ben született. Márpedig az angyalhangú énekesnő valójában Herbert Hoover elnök kormányzása és a nagy gazdasági világválság idején született, Melvin és Clara Webb nyolc gyermeke közül a másodikként. Az Észak-Kentuckyban, mintegy kétszáz méter magas völgyben található Butcher Hollow egy szénbányászközösség puritán lakhelye volt az Appalache-hegység egyik régiójában, ahonnan a legközelebbi város - Van Lear - öt mérföldre esett. Az énekesnő családja olyan szegény volt, hogy az édesanyja nem ment kórházba, hanem a lakásukként szolgáló egyszobás fakabinban, az egyik szomszéd segítségével adott életet a lányának, mert nem tudták volna megfizetni a kórházi ellátást. Édesapja - míg bele nem rokkant a munkába - szénbányászként dolgozott, szegényes fizetését gazdálkodással egészítette ki. Később sokszor beszélt arról, hogy habár az apjának karácsonyonként harminchat centből kellett kigazdálkodnia az ajándékvásárlást, mégis minden gyereknek tudott valami apróságot venni. Pedig Webbékhez sem az áram, sem a víz nem volt bekötve, és a falak is csak újsággal voltak borítva. Esténként azonban az összekuporgatott pénzből vásárolt rádió mellett ültek és zenéket hallgattak, alapvetően a Grand Ole Opry nashville-i countryzenéi intézmény társulatát. Nem csoda, hogy a gyerekek közül Peggy Sue, Jay Lee és Crystal Gayle is countryzenész lett - igaz, nem olyan ismertek, mint a nővérük. Loretta Lynn amerikai énekesnő a Still Woman Enough című albumának fotózásán, 2021-ben (Fotó: David Mcdister) A hónap közepén ünnepelte 90. születésnapját Loretta Lynn amerikai énekesnő, a country műfaj legtöbb kitüntetéssel elismert alkotója. A „country királynőjének” tartott előadó tizenöt évesen ment férjhez, ikonikussá vált dalainak többségét alkoholista és erőszakos férje hűtlenségei inspirálták. A háromszoros Grammy-díjas rekorder önéletrajzi bestsellereket írt, és Oscar-díjas film készült az életéről. Amikor Loretta Lynn meghallotta Kitty Wells, a zsáner nashville-i úttörőjének sokat bírált első dalait, majd a bombaként robbanó 1952- es It Wasn’t God Who Made Honky Tonk Angels című slágerét (az első női előadó által elért toplistaelső kislemez), már tudta, hogy az énekléssel törhet ki a mélyszegénységből. Igaz, időközben megismerkedett a frissen leszerelt és nála hat évvel idősebb Oliver Lynn-nel, akivel 1948-ban, tizenöt évesen össze is házasodott. „Jó leszel a kislányomhoz, különben megöllek” -intette az énekesnő cseroki indián nagyapja a fiatalembert. Édesapja pedig csak két feltétellel engedte el: ha az újdonsült férj nem üti meg a lányát és nem viszi messzire a családtól. Ma már tudjuk, ezek egyikét sem tartotta meg, ellenben a mindenki által Doolitde néven becézett férfi elindította a zenei pályafutását. Szerette hallgatni, ahogy a felesége énekel a házban, így 1953-ban egy tizenhét dolláros Harmony-gitárt vásárolt neki, és megkérte, hogy tanuljon meg játszani rajta. Loretta gyerekkori otthona a Kentucky állambeli Butcher Hollowban (Fotó: Wikipedia) »Élő legenda A country úttörője Loretta Lynn, akinek 45 millió példányban értékesítették az albumait, már az 1970- es években megnyitotta a saját ranchát a Tennessee állambeli Hurricane Millsben, amely nemcsak az otthona, hanem múzeumnak, koncerthelyszínnek és stúdiónak is helyet ad. Gyermekkori otthona ugyancsak nyitva áll a nagyközönség előtt, 2020-ban pedig már a szobra is megtekinthető Nashville-ben. Öt gyermeke közül kettőt elvesztett, de az egyik unokája, Tayla Lynn és Conway Twitty unokája, Tre Twitty 2021-ben duót alapított, amelyben a nagyszülők slágereit éneklik. Lynn nemcsak autodidakta módon elsajátította a hangszerismeretet, hanem férje buzdítására Loretta and the Trailblazers néven formációt is alapított, amelyben a fivére, Jay Lee volt a szólógitáros. Gyakran feliépen kisebb koncerthelyszíneken és szerepelt a tévében is, de az első kislemeze, az/rá/2 Honky Tonk Girl megjelenésére 1960-ig kellett várnia. Az alig kétperces szerzeményt akkor írta, amikor négygyermekes anyaként és feleségként Washington államban élt, és már alkalmanként fellépett néhány countryzenéi bandával. Lynn, akárcsak tragikus sorsú barát- és pályatársnője, Patsy Cline, kénytelen volt megharcolni az iszákos és hűtlen férjével, dolgozó nőként eltartotta a családját, és bizony megszenvedte a magáét a country legendás intézménye, a Grand Ole Opry férfitársadalmában, összetűzésbe keveredett a haszonéhes lemezkiadókkal és menedzserekkel is. A megpróbáltatások - miként a Me & Patsy Kickin’ Up Dust: My Friendship with Patsy Cline című legutóbbi könyve állítja - csak erősebbé tették. Nem maradt el a siker: a debütáló előadó és férje rádióállomásról rádióállomásra vitte az első, stúdióban felénekelt hanglemezt, amely a márciusi kiadása után nyárra felkerült a rangos Billboard könynyűzenei toplista countryzenéi helyezettjei közé. A country 1950-es évekbeli népszerű iránya, a másodrendű kis mulatókban kifejlesztett Bakersfield-hangzás jegyében rögzített dal végül nemcsak az előadó egyik leghíresebb és legjobb kritikai fogadtatásban részesült szerzeménye, hanem az életéből készült későbbi film kulcsjelenetét is adta. (A szénbányász lánya, amely magyarországi moziforgalmazásba is került, 1981-ben Oscar-díjat hozott az őt megszemélyesítő Sissy Spacek texasi színésznőnek.) Viszont nagy utat kellett bejárnia az önéletrajzi kötet és az életrajzi filmig: hosszú évek alatt elsöprő dinamizmussal vált a műfaj legnagyobb sztárjává, aki egyrészt a nők helyzetére is reflektáló, karcos szövegű szólódalaival, másrészt az Ernest Tubb-bal, majd Conway Twittyvel formált emlékezetes duója révén is bebetonozta magát a zenetörténetbe. (Előbbivel három közös stúdióalbumot, utóbbival tíz közös albumot rögzített.) Az első stúdióalbuma, a Loretta Lynn Sings már a világ egyik legjelentősebb lemezkiadója, a Decca gondozásában került a boltokba, mindkét oldalán hathat elfeledett dallal. Innentől sorra érkeztek a toplistás szerzemények a következő al- A v bumokról: a Wine, Women and Song, a Beforel’mOver You-, a Blue Kentucky Girl-, a Dear Uncle Sam. Az áttörést mégis az 1966-os You Ain’t Woman Enough című stúdiómunka jelentette, amely nemcsak Lynn első countryzenéi toplistás albuma, hanem később több feldoldozás alapja, a második önéletrajz, majd a legutóbbi album (igaz, itt csak féligmeddig) címadója lett. A következő évben érkező Dont Come Home a Drinkin (With Lovin’ on Your Mind) már nemcsak toplistaelső, hanem aranylemez volt. Mindkét albumcímül szolgáló dal erőteljesen reflektál a szegény, dolgozó nők sorsára, ami hozzájárult ahhoz, hogy egy csapásra közkedveltté lettek. Ebbe a trendbe illeszkedik a következő album címadója, a férje hűdenségére reflektáló Fist City, amely egyidőben vezette a toplistákat a You Ain’t Woman Enough (To Take My Man) című másik, időközben ugyancsak klaszszikussá vált szerzeményével. Női energiák Habár Lynn mindig is határtologató művész volt (a The Pill című dalát például Bostontól Tulsáig hatvannál több rádió tiltotta be a fogamzásgádás propagálása miatt), alapvetően mégiscsak a Coal Miner’s Daughter előadójaként gondolunk rá. Az 1969. október elsején felénekelt, majd egy évvel később megjelentett dal, amely az énekesnő gyermekkorát bemutatva a hősként tisztelt édesapáról szól, országos sláger lett. Előbb kislemezként, majd a ’71-es újabb aranylemez dalaként jelent meg. Az eredeti megjelenés óta többször is feldolgozták - a country csillag nemcsak egymaga gondolta újra (legutóbbi albumán nem elénekli, hanem prózaként mondja el), hanem pályatársnőivel, Sheryl Crowval és Miranda Lamberttel közös trióban is. Sőt, ami a női energiák összefogását illeti, az előző húsz év viszonylagos eseménytelenségéből az 1993-as Honky Tonk Angels rázta fel Loretta Lynn rajongóit. A Dolly Partormai és Tammy Wynette-tel, a műfej két másik sztárjával rögzített duett-album aranylemez lett és számtalan emlékezetes közös fellépést eredményezett. Mégsem ez a munka, hanem a Jack White altemauv-blueszenész produceri és zenei közreműködésével készült Van Lear Rose című 2004-es album tette országosan és nemzetközi szinten is legendás alkotóvá. A munka, amelynek kiadásakor Lynn hetvenkét, White pedig huszonnyolc éves volt, aranylemez, kultalbum és két Grammy birtokosa lett. Innen aztán nem volt megállás: a kései albumok (Full Circle-, White Christmas Blue, Wouldn’t It Be Great, Still Woman Enough) egytől egyig utat találtak a közönséghez. Sőt, április az utóbbi időben rendre a countryénekes-dalszerző születésnapjának megünneplésével telik Nashvilleben, a 87. születésnapot például óriásbulival köszöntötték, amelyen a műfej nagy nevei (Tanya Tucker, Keith Urban, Dennis Quaid, Alan Jackson, Miranda Lambert) mellett Lynn lánytestvérei (Crystal Gayle és Peggy Sue énekesnők) is felléptek. Igaz, akkor sokan attól tartottak, hogy ez lehet a veterán előadó utolsó nyilvános fellépése, mert az előző évben csípőtörést szenvedett, nem sokkal korábban pedig agyvérzést kapott. „Eszem ágában sem volt, hogy hagyjam magamat megállítani” - kontrázott rá aztán a gyógyulására irányuló kérdésekre a People magazinnak adott interjúban. A koronavírus-járvány alatt megjelentetett Still Woman Enough tényleg megőrizte a műfaj női válfajának klasszikus hangzását, de mégis tud újat kínálni. A címadó szerzeményt az előadó a leányával, Patsy Lynn Russellel írta, és két pályatársnőjével, Reba McEntire-ral és Carrie Underwooddal duettként adja elő. Sőt, a John Carter Cash (a country néhai álomházaspárját alkotó Johnny Cash és June Carter Cash gyermeke) produceri felügyelete alatt, a Tennessee állambeli Hendersonville-ben található stúdióból még egy album gk fog érkezni - igaz, nem tudni, mikor. Annyi biztos, hogy akárcsak az előző négy stúdiómunka esetében, most is új dalokat és Ej., régi dalok új feldoljj, gozásait hallhatják HL a rajongók. Navarrai Mészáros Márton .asszonya
