Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-29 / 98. szám
8 I KÜLFÖLD 2022. április 29. | www.ujszo.com ENSZ-főtitkár: Teljes képtelenség a háború ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. António Guterres ENSZ-főtitkár tegnap felkereste azokat a Kijev közeli helyeket, amelyeket korábban oroszok szálltak meg. Putyin elnök óvott a külső beavatkozástól, villámgyors csapással fenyegetett. A kanadai parlament népirtásnak minősítette az oroszok rémtetteit. Ha valaki kívülről be akar avatkozni az ukrajnai háborúba és stratégiai fenyegetést hoz létre Oroszország számára, villámgyors csapásra számíthat - figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök. „Az Oroszország stratégiai biztonságát veszélyeztető fenyegetés esetén végrehajtandó villámgyors csapásokról szóló összes döntést meghoztuk” - tette hozzá. Ezt a figyelmeztetést már általa „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háború elején elmondta. Mint mondta, Oroszországnak minden eszköze megvan az ellencsapáshoz. Az Ukrajna elleni inváziót indokolva azt mondta, hogy ennek elrendelésével nagyszabású konfliktust akadályozott meg, amely orosz területen bontakozott volna ki. Leszögezte, hogy a hadművelet minden kitűzött célját teljesíteni fogják, hogy történelmi távlatban biztosítsák a Moszkva által függetlennek elismert két Donyec-medencei „népköztársaság”, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt „orosz Krím” és egész Oroszország biztonságát. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a ukrán népnek magának kell meghatároznia a jövőjét, mivel belefáradt abba, hogy „a kijevi rezsim” miatt idegen irányítás alatt áll. Lavrov szerint az ukránok szenvednek a hazájuk militarizálódástól, a neonácik dominanciájától, attól, hogy a kormány olyan törvényeket fogad el, amelyek szerinte „következetesen kiirtják az orosz nyelvet, kultúrát és oktatást, és amelyek a nácizmus elméletét és gyakorlatát ösztönzik”. Guterres a romok között Képtelenségnek nevezte a háborút a 21. században tegnap az ENSZ főtitkára, amikor megérkezett az ukrajnai Borogyankába, Kijev egyik külvárosába, ahol az ukránok azzal vádolják az országukat támadó oroszokat, hogy rendkívül súlyos visszaéléseket követtek el a térség márciusi megszállása során. António Guterres, aki a konfliktus február 24-i kezdete óta először látogatott Ukrajnába, a romos házak előtt elmondta: „Elképzelem a családomat egy ilyen házban (...), látom az unokáimat, amint pánikszerűen rohangálnak. A háború a 21. században abszurditás, a 21. században semmilyen háború nem fogadható el.” A világszervezet vezetője ezután a főváros egy másik perem-Sebesültet menekítenek a folyamatosan lőtt milliós Harkivban (TASR/AP) António Guterres ENSZ-főtitkár (középen) az orosz terror helyszínein (TASR/AP) városába, Bucsába utazott, ahol az ukránok háborús bűnökkel vádolják Moszkvát. Ott nyilatkozva felszólította Oroszországot, hogy működjön együtt a Nemzetközi Büntetőbírósággal a városban történtek kivizsgálásában. „Ezt a borzalmas helyszínt látva azt is látom, mennyire fontos, hogy teljes körű vizsgálatot folytassanak le, és kiderítsék, kik felelősek érte” - mondta Guterres. A főtitkár, aki Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozott, előtte Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt. Kanada: ez népirtás A kanadai parlament egyhangúlag elfogadott egy indítványt, amelyben népirtásnak minősítette az Ukrajna elleni orosz háborút, azzal érvelve, hogy „számos egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre háborús és emberiesség elleni bűncselekmények módszeres és tömeges elkövetéséről”. A képviselőház állásfoglalása szerint az Oroszország által elkövetett háborús bűnök között szerepel civilek meggyilkolása, gyermekek erőszakos áttelepítése, kínzás, nemi erőszak és holttestek meggyalázása. Az ukrán parlament április közepén szintén népirtásnak minősítette az orosz hadsereg tevékenységét. Justin Trudeau kanadai kormányfő aláhúzta: jogos, hogy egyre többen népirtásként beszélnek Oroszország ukrajnai háborújáról. Trudeau előtt Joe Biden amerikai elnök mondta ki egy beszédében, hogy az oroszok népirtást követnek el az ukrajnai háborúban. Oroszország tagadja a népirtást, és következetesen különleges katonai műveletnek nevezi Ukrajna megtámadását. Teljes fronton harcok Az orosz csapatok Ukrajnában több irányba is megpróbáltak ofíenzívát indítani sikertelenül - írta az ukrán vezérkar helyzetjelentésében. Az oroszok rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a keleti országrészben Harkivot, Derhacsit és Prugyankát. Izjum közelében támadóműveletet indítottak, de nem jártak sikerrel, veszteségeket szenvedtek és visszavonultak. A védelmi tárca arról számolt be, hogy két települést próbáltak az agresszorok elfoglalni Izjumtól mintegy 20 km-re, a megyeszékhelyre, Harkivra pedig tüzérségi és légicsapásokat mértek. A Donyec-medencében a harcok ismét kiterjedtek az ukrán és a szakadár területek közti frontvonal teljes hosszára, az orosz erők aknavetőkkel és ágyúkkal lőtték az ukrán állásokat. A koncentrált tüzérségi támadások ellenére az orosz haderőnek egyelőre nem sikerült áttörnie az ukrán védvonalakat keleten. Ennek részben oka, hogy a kijevi csatában vesztes, most a keleti fronton bevetett alakulataikat kapkodva szervezték újra, így azoknak alacsony a kohéziójuk és a harci moráljuk. Az ukrán haderő ezzel szemben az életéért küzd, az itt állomásozó ötvenezres sereg bekerítése katasztrófával érne fel. Rubel lesz Herszonban A dél-ukrajnai Herszon megye megszállt területein az ún. népszavazás megrendezésére készülnek az orosz erők, zajlik a szavazólapok kinyomtatása, valamint a helybeliek személyes adatainak ellenőrzése. Az orosz csapatok továbbra is akadályozzák, hogy civilek elhagyják a megszállt területeket. Május 1-jétől fokozatosan áttérnek a rubel használatára Herszon megyében - jelentette be az orosz állami média. Herszon volt az első nagyobb ukrán város, amelyet az oroszok elfoglaltak az invázió kezdete óta. Az oroszok szerint az átállás 4 hónap alatt fog lezajlani, addig az ukrán hrivnya is forgalomban maradna a térségben. Herszonban szerdán tüntetést tartottak, az orosz csapatok könnygázzal oszlatták szét a tömeget. A herszoni termények kisajátításáról írnak egy hivatalos orosz oldalon. A krasznojarszki törvényhozás honlapja szerint a lépés azért is indokolt, mert sok mezőgazdasági cég vonult ki az orosz piacról, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztéshez szükséges energia is egyre drágább. (MTI, Tx, 444) Delfineket vet be Oroszország Oroszország katonai célokra kiképzett delfineket telepített a fekete-tengeri haditengerészeti támaszpontjukra, azért, hogy így védekezzenek tenger alatti támadások ellen. Az amerikai haditengerészeti intézet (USNI) felvételei szerint az oroszok már a háború kitörésekor szállítottak két delfinketrecet a szevasztopoli kikötőbe. Az USNI szerint az ott horgonyzó orosz hajók közül sok, bár a rakéták hatótávolságán kívül esik, potenciálisan sebezhető a tenger alatti támadásokkal szemben. Oroszország régóta használ kiképzett delfineket katonai célokra, például hogy megszerezzenek tárgyakat vagy ellenséges búvárokat riasszanak el. (Tx, ú) A Gazprom gázcég tovább fenyeget A NATO tárt karokkal várja a skandinávokat Brüsszel. Amennyiben Finnország és Svédország benyújtja NATO-tagságra vonatkozó kérelmét, felvételük gyorsan megvalósulhat -jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, Roberta Metsolával, az Európai Parlament (EP) elnökével tartott sajtótájékoztatóján. Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezletének tagjaival tervezett tanácskozása előtt Stoltenberg hangoztatta: a két ország a katonai szövetség legközelebbi partnere, hadseregeik színvonala megfelel a NATO legmagasabb elvárásainak. „Finnországot és a Svédországot a NATO tárt karokkal fogadja” - tette hozzá a NATO főtitkára. Szavai szerint erős politikai üzenetet hordoz, ha a szövetséges országok úgy döntenek, elfogadják Finnország és Svédország tagsági kérelmét, és ezzel kinyilvánítják, hogy a két ország biztonsága fontos minden NATO-tagállam számára. Ha valóban belépnek, akkor a NATO tovább 1300 km-en lesz határos Oroszországgal. Roberta Metsola arról beszélt, hogy a két európai uniós tagállam, Finnország és a Svédország katonai integrációja tovább erősíti az unió stratégiai biztonságát. A két skandináv ország várhatóan májusban együtt nyújtja be NATO-csatlakozási kérelmét. A finn Helsingin Sanomat közölt egy friss közvélemény-kutatást, amely szerint a finnek 65%-a támogatja a csatlakozást. Metsola azt mondta, az Európai Parlament további szankciókat fog követelni, valamint a jelenlegi szankciócsomagok jobb és hatékonyabb végrehajtására fogja felszólítani a tagországokat. (MTI, Tx) Az Európai Bizottság azt javasolja az uniós államoknak, hogy a szerződéseik teljesítésében maradjanak az eurónái vagy a dollárnál, ne fizessenek rubelben az orosz gázárt. Brüsszel. Kadri Simson energiaügyi biztos közölte: „Világos iránymutatás van a vállalatoknak, hogy tartsák tiszteletben a létező szerződéseket és ne egyezzenek bele a rubelben történő fizetésbe.” Ezt azt követően hangsúlyozta, miután az orosz Gazprom gázipari holding megerősítette: leállította a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mivel nem fizettek rubelben a megállapított határidőn belül. Moszkva ugyanis az ukrajnai hadművelet nyomán bevezetett nyugati büntetőintézkedésekre válaszul elrendelte, hogy az energiaexport ellenértékét rubelben kell kifizetni. Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszter úgy fogalmazott, az ukrajnai háború „üvölt” azért, hogy a világnak fel kell hagynia az olaj és gáz importjával Oroszországból és más energiaforrásokra kell átállnia. Oroszország 44 milliárd euróért adott el gázt, olajat és szenet az Európai Unió országainak a háború kezdete óta, írja az Energia és Tiszta Levegő Kutatóközpont (CREA) elemzése. Ez majdnem kétszerese a szokásos bevételnek, ami tavaly havi 12 milliárd euróra rúgott, éves szinten pedig 140 milliárdra. Az elmúlt két hónapban Németország fizetett a legtöbbet, összesen 9 milliárd eurót. Utána következik Olaszország és Hollandia 6,8, illetve 5,6 milliárd euróval. Ha nem csak az európai exportot vesszük figyelembe, az oroszok két hónap alatt 62 milliárd eurót kerestek a fosszilis tüzelőanyagokon. Az oroszok annak ellenére növelték bevételeiket, hogy a háború első 3 hetében 30%kal esett vissza az olajexport mértéke a januárihoz és a februárihoz képest. Ez az emelkedő energiaáraknak köszönhető, amit részben a nyugati szankciók is hajtanak. A Gazprom közölte: ha úgy találják, a bolgárok az orosz tilalom ellenére területükön „megcsapolják” a más államoknak szánt gázszállítmányokat, úgy teljesen elzárják a déli vezetékrendszert. Egy ilyen döntés elsősorban a nyomvonalon fekvő Szerbiát és Magyarországot érintene hátrányosan. A jövőbeni „lopásvád” már csak azért is borítékolható, mert a bolgárok szerint április végéig már kifizették a gázt, amire alighanem igényt is tartanak. Magyarország ellátását a bolgár gázstop alapvetően érinti, mivel Moszkva a megelőző évtizedektől eltérően már nem Ukrajna, hanem jórészt Szerbia felől teljesíti szállításait. (Tx, Npsz)
