Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-29 / 98. szám

www.ujszo.coml 2022. április 29. KÖZÉLET I 3 A drága energia miatt veszélybe kerültek az önkormányzatok ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az energiaárak gyors és látványos növekedése ala­pos fejfájást okoz a szlováki­ai önkormányzatoknak. Ha az állam nem lép közbe, az ener­giaárak emelkedése miatt az alapvető szolgáltatásokat sem lesznek kápesek biztosí­tani a lakosságnak. „Jelenleg az önkormányzatok 18- 20 százalékának már az energiaszol­gáltató kiválasztása is gondot okoz, mert az általuk kiírt nyilvános pá­lyázatokra egyetlen szolgáltató sem jelentkezett” - mondta el Michal Ka­linák, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) a szóvivője, aki szerint ezért a piaci árak kiszá­míthatatlan ingadozása a felelős. Az önkormányzatok érdekvédelmi szervezete arra kéri a pénzügymi­nisztériumot, hogy járuljon hozzá az önkormányzatok energiaárakkal kapcsolatos költségeinek a finanszí­rozásához. Problémás közbeszerzés Kalinák szerint az idei év elején tapasztalt áremelkedés az önkor­mányzatok nagyjából 80 százalékát érintette. „A városok és falvak egy nem elhanyagolható része idén kö­zös közbeszerzés útján kívánta be­szerezni az energiát, az általuk kiírt pályázatokra azonban egyetlen szol­gáltató sem jelentkezett. A régiók­ból beérkező adatok szerint eddig azzal számoltunk, hogy az energia­árak emelkedése idén 50 millió eu­­rós többletköltséget jelent majd az önkormányzatoknak a tavalyi évhez képest. Ma azonban már látjuk, hogy ez az összeg lényegesen magasabb lesz, ha a nagyobb városok és az ön­­kormányzati vállalatok is közbeszer­zési pályázatokat készítenek elő” - mutatott rá Kalinák. Új szabályokat követelnek A ZMOS épp ezért nem csupán az energiaárak éves növekedésének az állami finanszírozását javasolja, ha­nem bevonná a szabályozott energia­­fogyasztók körébe az önkormányza­ti szervezeteket is. Egész konkrétan azt, hogy ajelenlegi, 100 megawattos határérték ne egy-egy önkormányzat egészére, hanem minden egyes épü­letére külön-külön érvényes legyen. Az önkormányzati szövetség emel­lett az uniós alapokból és a helyre­­állítási alapból származó támogatá­sok pályázatainak a mielőbbi kiírását javasolja az energiagazdálkodás, a fotovoltaikus megoldások, a garan­tált energiaszolgáltatások bevezeté­se és az alternatív energiaforrások népszerűsítése érdekében. „Készek vagyunk megvitatni ezeket a kérdé­seket a pénzügyminisztériummal, a gazdasági tárcával és az Árszabályo­zási Hivatallal (ÚRSO)” - mondta Kalinák, hozzátéve, hogy a célzott energetikai beruházások gyors meg­valósítását tartják a leghatékonyabb megoldásnak. Semmire sem lesz pónz Peter Paska galántai polgármes­ter szerint aggódnak amiatt, hogy a mai energiaárak mellett a váro­sok és az önkormányzatok még az alapvető szolgáltatásokat sem lesznek képesek biztosítani a la­kosságnak. „Attól tartunk, hogy a tél beköszöntével kénytelenek le­szünk korlátozni a közvilágítást, az önkormányzati szervezetek te­vékenységét, és mindez akár még az óvodákat is érintheti” - mondta a polgármester, aki szerint a sport­pályák sem fognak tudni működni, és más létesítményekkel, például az iskolákkal is hasonló gondok lehet­nek. (mi, TASR) Egyes önkormányzatok szerint az óvodák fenntartásával is gondok lehetnek (TASR-felvétel) A Volkswagen újabb beruházásokat tervez ÖSSZEFOGLALÓ A szlovákiai autógyártók­nak agyra több gondot okoz az alkatrászhiány ós az uk­rajnai háború. A problémák a legnagyobb szlovákiai au­tógyártót, a pozsonyi Volks­wagent sem kerülték ol, a vállalat ennek ellenére még mindig 11,5 ezer embert foglalkoztat, ós újabb beru­házásokat tervez. Pozsony. Szlovákia legnagyobb autógyártója, a Volkswagen (VW) Slovakia tavaly - 9,53 milliárd eurós forgalom mellett - 264 millió eurós bruttó nyereséget ért el. „A 2020-as évhez képest, amikor a VW Slovakia 278 millió eurós nyereséget köny­velhetett el, ez mintegy ötszázalékos visszaesést jelent. A vállalat - az alkalmazottaival együtt - azon­ban még így is az állami költség­­vetés legnagyobb befizetőjének számít, és ezt a státuszát az ötö­dik egymást követő évben sikerült megőriznie” - jelentette be Oliver Grünberg, a társaság igazgatóta­nácsi elnöke a pozsonyi autógyár­tó éves gazdasági adatainak a be­mutatóján. „Vállalatunk rendkívül nehéz körülményekkel néz szembe. Ennek ellenére - elsősorban a haté­kony termelésirányításnak, a haté­konyság növelésének és a szigorú pénzügyi fegyelemnek köszönhe­tően - sikerült fenntartani a sta­bil eredményeinket, amelyek azt bizonyítják, hogy jó úton járunk” - tette hozzá Grünberg. Százmilliós beruházások A vállalat beruházásai az egy év­vel korábbihoz képest tavaly csak­nem megduplázódtak, elérve a 100 millió eurót, a cég az elmúlt há­rom évtizedben így összesen több mint 4,75 milliárd eurót fektetett be Szlovákiában. „A Skoda Superb és a Volkswagen Passat prémiummo­­dellek gyártásának előkészítésére irányuló jelenlegi 400-500 millió eurós beruházás után a pozsonyi Volkswagen további, több mint 500 millió eurós beruházást tervez” - mondta el Grünberg, aki azonban egyelőre nem volt hajlandó megha­tározni a beruházás konkrét össze­gét, és azt sem, hogy milyen típusú járművekről lenne szó. Ellátási gondok A VW Slovakia igazgatótanácsi elnöke szerint, bár a világpiacokon nőtt a kereslet az autók iránt, a vál­lalatuk helyzetét alaposan megne­hezíti a kiszámíthatatlan alkatrész­ellátás, azon belül is a félvezetők hiánya okozza a legnagyobb gon­dot. Ez utóbbit idén azonban tovább súlyosbította az ukrajnai háború is. „Rendkívül rugalmasan kell reagál­nunk a változásokra, hogy a lehető legnagyobb mértékben fenn tudjuk tartani a termelésünket” - tette hoz­zá Grünberg. Tavaly a Volkswagen Slovakia a csoport öt márkájából 308 990 járművet gyártott le, aminek csak­nem 70%-át a városi terepjárók ad­ták. Az elektromos és plug-in hib­rid járművek aránya 28%-ra nőtt. A forgalom tekintetében a legna­gyobb exportpiacok Kína 25, Né­metország 18 és az USA 17 százalé­kos részesedéssel. A járművek mel­lett a Volkswagen Slovakia tavaly 26 410 sebességváltót és 19,7 millió alkatrészt is gyártott. A gyártás­hoz szükséges anyagok egynegye­dét mindeközben szlovákiai beszál­lítóktól vásárolták, ami több mint kétmilliárd eurót tesz ki. Móg több alkalmazott „A jó hír, hogy a világjárvány el­lenére vállalatunknak sikerült meg­tartania a 11 500 alkalmazottját, és azt tervezzük, hogy az új modell­­generációk gyártásának a megkez­désével az alkalmazottak számát tovább növelhetjük” - mondta el Frank Rosier, a cég igazgatótanácsi tagja. Szerinte a vállalat fenntartot­ta a bevált juttatásokat, így példá­ul a 13. és 14. fizetést és a teljesít­­ménybónuszokat is. Tavaly emiatt több mint 20 millió eurót csoporto­sítottak át a munkavállalói juttatá­sokra. (mi, TASR) Oliver Grünberg, a társaság igazgatótanácsi elnöke szerint a pozsonyi Volks­wagen további, több mint 500 millió eurós beruházást tervez (TASR-felvétel) Pcolinsky-ügy: váratlan fordulat, Kollár vallott Pozsony. Zoroslav Kollár állí­tólag beismerte, hogy kenőpénzt fizetett Vladimír Pcolinskynak (Sme rodina), a Szlovák Titkosz­­szolgálat (SIS) egykori igazga­tójának - írja az Aktuality.sk hírportál. A lapnak három, egy­mástól független forrás is meg­erősítette, hogy a hírhedt ügy­véd egyévnyi tagadás után végül vallomást tett a rendőrségnek. A gyanú szerint Kollár korábban 40 ezer euró kenőpénzt fizetett azért, hogy a titkosszolgálat sze­met hunyjon a gyanús üzletei fe­lett. A pénzt Eudovít Makón, a pénzügyőrség bűnügyi osztályá­nak korábbi vezetőjén keresztül juttatta el Boris Bénához, az SIS egykori igazgatóhelyetteséhez, aki megtartotta a felét, a másik felét pedig Pcolinskynak adta. Makó és Befta azóta már beis­merte a korrupciót, viszont Kol­lár és Pcolinsky mindvégig ta­gadta, hogy közük lenne az ügy­höz. Most azonban úgy tűnik, hogy Kollár vádalkut akar kötni, ezért beismerte a bűnösségét. Ez komoly fordulatot jelent az ügy­ben, hiszen így a négy gyanúsí­tott közül már hárman a korábbi SIS-vezető ellen vallanak. Pöo­­linsky az aktuality.sk megkeresé­sére azt mondta, egyelőre nincs tudomása a fejleményekről, de a vádakat továbbra is tagadja. Ké­sőbb viszont közölte, Kollár be­ismerő vallomása szerinte csak arról szól, hogy Makónak adott pénzt, az ő nevét nem említi. „Kollárt szüntelenül azzal ijeszt­gette, hogy az SIS dolgozik rajta, de hogy ő ezt megoldja” - mondta a Denník N portálnak Pöolinsky azzal, hogy Makó rendszeresen járt Kollár után és nyomást gya­korolt rá, hogy fizessen. A rend­őrség a nyomozás jelenlegi stádi­umára való tekintettel nem kíván­ta kommentálni az eseményeket. Ugyanúgy Kollár védőügyvéd­je, Adrián Kucek sem akar több információt elárulni a beismerő vallomásról. „A jelenlegi stádi­umban nem fogom kommentálni az ügyet, majd nyilatkozunk, ha az esetet átvette az illetékes bíró­ság” - mondta az ügyvéd. Ugyan­úgy a Speciális Ügyészség sem akar az ügyben nyilatkozni. Pcolinsky korábban beismerte, hogy a titkosszolgálat épületében korábban találkozott a pénzügy­­őrség bűnügyi osztályának akko­ri vezetőjével, ám tagadta, hogy valaha is kenőpénzről beszélget­tek volna. „Megkérdezte tőlem, hogy Zoro Kollár Dániel Lipsic miatt jelent-e problémát, mire én azt válaszoltam, hogy nem, Zo­ro Kollár azért probléma, amit itt az elmúlt húsz évben művelt” - mondta Pöolinsky. Pöolinskyt még tavaly vették őrizetbe, és pár hónapot vizsgá­lati fogságban is töltött. Ezt kö­vetően Maros Zilinka főügyész a büntető törvénykönyv 363-as paragrafusára hivatkozva leál­lította az eljárást, így a titkosz­­szolgálat egykori igazgatóját szabadlábra helyezték. A rend­őrség idén újra meggyanúsítot­ta a korrupciós botrány miatt. Pár hete Makó és Béna ellen is eljárás indult, őket hamis tanú­zással gyanúsítják, de a bíróság úgy döntött, nem kell vizsgálati fogságba vonulniuk. Mindketten állítják, hogy a vallomásaik iga­zak voltak. (nar, aktuality.sk)

Next

/
Thumbnails
Contents