Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-28 / 97. szám
101 HASZNOSTANÁCS 2022. április 28. | www.ujszo.com Az EU-n kívüli polgárok foglalkoztatása A tolerált tartózkodási igazolás alapján szinte azonnal alkalmazhatják az ukrán menekülteket (Shutterstock-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ A munkaerő szabad áramlása uniós alapjog: amióta Szlovákia tagja az Európai Uniónak, semmi akadálya a külföldi munkavállalásnak, sem annak, hogy külföldiek nálunk dolgozzanak. A nem uniós országból érkezők foglalkoztatása kicsit bonyolultabb, de a háború elől menekülő ukránokkal szemben egyszerűbb ügyintézést vezettek be. Az Európai Unió állampolgárainak jogukban áll egy másik uniós tagországban állást keresni, odaköltözni és keresőtevékenységet folytatni. Ezt nevezzük a személyek és a munkaerő szabad áramlásának. Az uniós tagállamokból érkezőket ugyanolyan feltételek mellett alkalmazhatják, mint az ittenieket. Unión kívüliek Az EU-ban - így Szlovákiában is - sok olyan munkavállaló is van, akik valamilyen .Unión kívüli, ún. harmadik országból származnak. Szükség van rájuk, számos tagállamban olyan pozíciókat töltenek be, amelyek iránt a hazaiak részéről alig van érdeklődés, illetve ahol szakemberhiány van. A harmadik országból származók foglalkoztatására külön szabályok vonatkoznak. Csak azt lehet alkalmazni, akinek van ún. uniós kék kártyája, vagy munkavállalás vagy családegyesítés céljából átmeneti tartózkodási engedéllyel rendelkezik, illetve bizonyos esetekben tartózkodási engedély nélkül is dolgozhatnak. „Ami viszont fontos: mielőtt az idegen polgár tartózkodási engedélyt kér, találnia kell egy munkaadót, aki hajlandó őt alkalmazni” - részletezte Milan Kurota, a Slovakialnvest Group társaság külföldi munkaerővel foglalkozó szakembere. Idénymunka A harmadik országokból származók idénymunkát is vállalhatnak. Ilyen esetben az idegeneknek idénymunka céljából kiadott munkavállalási engedélyre van szükségük, amennyiben a munka legfeljebb 90 napig tart. Ha hosszabb ideig tartó munkáról van szó, intézhető idénymunka céljából kiállított átmeneti tartózkodási engedély is, ami maximum 180 napig érvényes. Ezeket i az engedélyeket a helyileg illetékes munkaügyi hivatal adhatja ki, a szükséges formanyomtatvány is ott szerezhető be. A kérvényt a munkaadó is benyújthatja, ami akkor kimondottan tanácsos, ha az idegen munkavállaló nem beszél szlovákul. A kérvényhez csatolni kell a munkaszerződés másolatát és a munkavállaló legmagasabb végzettségét igazoló okirat államnyelvre fordított másolatát „Idén áprilistól a külföldieket ún. nemzeti vízum alapján is lehet foglalkoztatni” - mutatott rá Milan Kurota. Annak állíthatják ki,-aki Szlovákiában vagy Csehországban végezte másodfokú főiskolai vagy egyetemi tanulmányait, illetve a világ 500 legjobb egyeteme egyikének a végzőse. Nemzeti vízumot kaphat olyan, másod- vagy harmadfokú végzettséggel rendelkező személy is, aki valamilyen vezető pozícióban, IT-szakemberként, orvosként vagy más specialistaként fog dolgozni Szlovákiában. A munkaadó kötelességei Aki külföldieket szeretne alkalmazni, minimum 15 nappal a kék kártyát igénylő kérvény benyújtása előtt tájékoztatnia kell a helyileg - illetékes munkaügyi hivatalt, hogy mennyi és milyen jellegű szabad munkahelye van. 7 napon belül arról is értesítenie kell a hivatalt, hogy a külföldi munkás mikor kezdett el nála dolgozni, illetve később azt, mikor ért véget a munkaviszonya. Be kell jelenteni a külföldi dolgozó hozzátartozóit is. A munkaadót arra is kötelezhetik, hogy a munkásoknak szállást biztosítson. Automatikusan, kék kártya nélkül is lehet alkalmazni azokat, akik legalább 5 évre szóló vagy határidőhöz nem kötött, hosszú távú tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Szinte azonnal alkalmazhatóak az uniós állampolgárok harmadik országból származó családtagjai, illetve akik családegyesítés céljából kaptak tartózkodási engedélyt, valamint ide tartoznak a kék kártya tulajdonosának a hozzátartozói is. A harmadik országból származó diákokat is gond nélkül fel lehet venni alkalmi munkára, miközben hetente legfeljebb 20 órát dolgozhatnak. Lex Ukrajna Az ukrajnai háború elől menekülők helyzetét könnyítendő elfogadták a Lex Ukrajnaként emlegetett intézkedéscsomagot. Az ukránok 'foglalkoztatását segítendő bevezették az ideiglenes menedék státuszt - amelyik ukrán menekült ezt igényli, annak szinte azonnal kiállítanak egy ún. tolerált tartózkodási igazolást, és „hazájából távozott személy” státuszt kap. Ezt az iratot az idegenrendészeten kell igényelni, a hatóságnak hivatalosan 30 nap áll a rendelkezésre az okmány kiállítására, ám jelenleg szinte azonnal, megvárásra elkészítik. Tolerált tartózkodási igazolást közvetlenül a határátlépéskor is lehet kérni, de ez esetben nem készül el megvárásra. Az ideiglenes menedék státusz nem vonatkozik azokra az ukránokra, akik nálunk állandó vagy átmeneti lakhellyel rendelkeznek, akik menekültstátuszért folyamodtak, illetve akik már menekültstátuszt vagy más védelmet kaptak. A munkaadók a tolerált tartózkodási igazolás alapján munkavállalási engedély nélkül is, azonnal alkalmazhatják az ukránokat. Ez esetben nincs szükség a munkaügyi hivatal igazolására sem arról, hogy szabad munkahely betöltéséről van szó. A cégek a tolerált tartózkodású személyekkel nemcsak rendes alkalmazotti, hanem megbízásos szerződést is köthetnek. Ez jelentős változás, ugyanis a külföldiek többsége rendszerint az utóbbit nem létesíthet - normális esetben csak azok írhatnak alá megbízásos szerződést, akiknek van engedélyük a munkaügyi hivataltól. Főleg olyan személyekről van szó, akik családegyesítés céljából rendelkeznek tartózkodási engedéllyel. Ezentúl az ideiglenes menedéket igénylők is dolgozhatnak megbízásos szerződésre - e téren ugyanazok a szabályok vonatkoznak az ukránokra is, mint a szlovákiai munkavállalókra. A különbség mindössze annyi, hogy ha egy cég ideiglenes menedéket kapott személyt alkalmaz, arról egy információs kártya formájában 7 napon belül tájékoztatni kell a munkaügyi hivatalt, ehhez csatolni kell a munkaszerződés és a tolerált tartózkodási igazolás másolatát is. A munkaviszony megszűnését ugyancsak jelenteni kell. (sza) Az EU-n kívüli polgárok vállalkozási lehetőségeiről Egy ukrán ismerősöm, aki már évek óta Brünnben él, és ott is vállalkozik, azt tervezi, hogy Szlovákiára is kiterjeszti vállalkozását. Csehországi cége, amit maga vezet, elsősorban textilkereskedelemmel foglalkozik, de eddig Szlovákiában csak látogatóban járt, tehát egyáltalán nincs tisztában az itteni vállalkozói feltételekkel. A kérdésem az, hogy alapíthat-e egy ukrán állampolgár, aki jelenleg Csehországban él, egy egyszerű, akár egyszemélyes céget Szlovákiában, és ha igen, milyen feltételek mellett? A vállalkozáshoz való jog a gazdasági alapjogok közé tartozik, amelyet az Alkotmány 35. cikke mindenki számára, tehát a külföldi személyeknek is garantál. Emellett viszont az Alkotmány azt is leszögezi, hogy a szlovák törvények a külföldiek vállalkozási jogaival kapcsolatban megszabhatnak a szlovák állampolgárokra vonatkozó szabályoktól eltérő szabályozást is. Olvasónk ismerőse EU-n kívüli ország állampolgáraként egy EU-s országban tartózkodik, ahol a leírtak alapján egy „egyszemélyes cégben” vállalkozik, ami alatt adott esetben bizonyára egy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság (kft.) értendő, amely a vállalkozás egyik leggyakoribb formája Szlovákiában is, ezért a továbbiakban ennek ismérveivel foglalkozunk. A korlátolt felelősségű társaságban való vállalkozás lényege, hogy a vállalkozói kötelezettségek (szerződések teljesítése, szolgáltatásnyújtás stb.), és az ezekért vállalt felelősség nem a kft. alapítóját vagy ügyvezetőjét, ill. azok személyes vagyonát terheli, hanem csakis a kft.-t, mint önálló jogi személyt, és annak vagyonát - ez a „korlátolt felelősség”. A leírtakból kiderül, hogy az ilyen kff.-ben két fő IFJ. MÉSZÁROS LAJOS JOGÁSZ VÁLASZOL Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az aniko.szentgali@ujszo.com ímélcímre küldhetik. funkció van: az alapítóé, aki a kft.-t alapítja, és a legfőbb kérdésekben (ügyvezető kinevezése és visszahívása, nyereség, illetve osztalék kiosztása) dönt, és az ügyvezetőé, aki a kft. nevében másokkal szemben és a mindennapi ügyekben eljár (szerződéseket köt, könyvelést vezet stb.). „Egyszemélyes” kft.-ról akkor beszélünk, ha az alapító és ügyvezető ugyanaz a személy.Mivel Ukrajna jelenleg nem tagja az EU-nak és az OECD-nek (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) sem, az ukrán (és hasonló jogállású) állampolgárok a szlovák jogrend szemszögéből külföldi személynek számítanak, amely státusz bizonyos vállalkozási korlátozásokkal jár. Ám a szigorúbb szabályozás nem az alapítót érinti, mivel magát a kft.-t megalapíthatja egy ukrán állampolgár (akár egyedül) is, még akkor is, ha nem tartózkodik Szlovákiában. Ami viszont az ügyvezetőt illeti, külföldi állampolgár a kereskedelmi nyilvántartásról szóló Tt. 530/2003 törvény 7. §-a szerint csakis akkor tölthet be ügyvezetői funkciót egy kft.-ben, ha Szlovákia területén érvényes átmeneti vagy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Vagyis a Csehországban élő és vállalkozó ukrán állampolgárságú ismerős kft.-t ugyan alapíthat Szlovákiában, de ügyvezető ő maga csak akkor lehet, ha érvényes szlovákiai átmeneti,vagy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik, ha viszont ilyennel nem rendelkezik, nem marad más lehetősége, minthogy alapítóként egy másik személyt nevezzen ki kft.-je ügyvezetőjének (egy szlovák, esetleg más EU-s állampolgárt, vagy olyan külföldi személyt, aki rendelkezik szlovákiai átmeneti vagy állandó tartózkodási engedéllyel). Hogyan kell intézni az uniós kék kártyát? Az Európai Unió kék kártyája egy hivatalos okirat, amely a harmadik országból származókat feljogosítja arra, hogy Szlovákia területén átmenetileg tartózkodjanak és dolgozzanak. Az engedély meghatározott időre szól. A kék kártya kiállításának egyik fontos feltétele, hogy a külföldi személy fel tudja mutatni a szlovákiai munkaadójával kötött szerződést, vagy legalább rendelkezik írásos ígérettel, hogy minimum egy évre alkalmazni fogják, és legkevesebb a havi átlagbér másfélszeresének megfelelő bére lesz. A kék kártyát igénylő kérvényt azon ország számára akkreditált szlovákiai képviseleti irodában kell beadni, ahonnan az igénylő származik. Ha Szlovákiában indokoltan tartózkodik, a tartózkodási helye szerint illetékes idegenrendészeten is benyújthatja a kérelmet. Az ügyintézés során a következő iratokra van szükség: 1. szlovákul kitöltött formanyomtatvány 2. érvényes útlevél 3. két színes fénykép (3 x 3,5 cm) 4. munkaszerződés vagy írásos ígéret, hogy az illetőt alkalmazzák (ez esetben a szerződést utólag, 30 napon belül kell felmutatni) 5. végzettséget, képesítést igazoló dokumentum 6. három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány 7. három hónapnál nem régebbi igazolás a szlovákiai szállásról 8. az ügyintézési illeték összege: 165,50 euró (az idegenrendészeten) vagy 170 euró (a Szlovákiában akkreditált képviseleti irodában). A kérvényt legkésőbb 90 napon belül elbírálják. A kék kártya átvételétől számított 30 napon belül az idegennek fel kell mutatnia egy 30 napnál nem régebbi orvosi igazolást arról, hogy nem szenved semmilyen olyan betegségben, amely veszélyezteti a közegészséget. Az okmányt 4 évre állítják ki, de ha a munkaszerződés 4 évnél rövidebb időre szól, akkor a kártya érvényessége a munkaszerződés lejártától számított 90 napon belül véget ér. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE ■ Ml A FELMONDÓLEVÉL, A FELMONDÁSI IDŐ, VÉGKIELÉGÍTÉS, VÉDELMI IDŐSZAK
